Karl von Hase
Született	1800. augusztus 25.[1][2][3][4] Niedersteinbach
Elhunyt	1890. január 3. (89 évesen)[1][2][3][4] Jéna
Állampolgársága	német
Házastársa	Pauline Härtel (1831. szeptember 12. – nem ismert)[5][6]
Gyermekei	Karl Alfred von Hase Paul Erwin von Hase Oscar von Hase
Foglalkozása	egyháztörténész egyetemi oktató evangélikus teológus
Tisztsége	A Jénai Egyetem rektora (1837. október – 1838. április) A Jénai Egyetem rektora (1838. október – 1839. április) A Jénai Egyetem rektora (1847. április – 1847. október) A Jénai Egyetem rektora (1855. április – 1855. október) A Jénai Egyetem rektora (1863. október – 1864. április) A Jénai Egyetem rektora (1871. április – 1871. október)
Iskolái	Lipcsei Egyetem Erlangen–nürnbergi Egyetem Tübingeni Egyetem
Kitüntetései	Order of the Saxe-Ernestine
A Wikimédia Commons tartalmaz Karl von Hase témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Karl August von Hase (Niedersteinbach, 1800. augusztus 25. – Jéna, 1890. január 3.) német protestáns hittudós és egyháztörténetíró.

Bölcsészeti és hittani tanulmányait a lipcsei egyetemen kezdte, de innen a diákszövetségben (Burschenschaft) való részvétele miatt kiutasíttatván, az erlangeni egyetemre ment és már-már a hittudomány magántanárául képesítették Tübingenben 1823-ban, amikor az erlangeni diákszövetséggel való összeköttetése miatt ismét fenyítő-vizsgálat alá került és a hohenaspergi várba 10 havi fogságra vetették. 1829-ben Lipcsében tanári képesítést nyert és még ugyanazon évben a jenai egyetemhez meghívták előbb a bölcsészet és csakhamar azután a teológia tanárául. Bölcsészeti irányát tekintve Fichtéhez, hittudományi álláspontjára nézve pedig Schleiermacherhez és De Wettehez állott közel. A 18. századból átnyúlt népies racionalizmuson csaknem halálos döfést ejtett Hutterus redivivus oder Dogmatik der evangel.-lutherischen Kirche (1827, II. kiad. 1868) című munkája és Röhrrel folytatott polémikus iratai által; de másrészt kiváló ízléssel, művészileg szerkesztett számos munkája által nagy befolyást gyakorolt a nemesebb értelemben vett racionalizmusnak, a hitvallásoktól független szabad irányú kereszténységnek kifejlődésére, általában a vallási tudatnak nemesebbé, mélyebbé, elevenebbé tételére. Legnagyobb egyháztörténeti művéből, Kirchengeschichte auf akademischer Grundlage, csak az I. kötetet érte meg (1888); a többi 3 kötetet kiadta Krüger (1890-93). Farkas József 1865-ben megjelent Egyháztörténelem című munkáját Hase nyomán írta.

• Lehrbuch der evangelischen Dogmatik (6. kiad. 1870)
• Gnosis (1869)
• Theologische Streitschriften (1834-37)
• Das Leben Jesu (mely 5. kiadása óta a Geschichte Jesu címet viseli, 1865-ben jelent meg)
• Kirchengeschichte (10. kiadás 1877)
• Die beiden Erzbischöfe (1839)
• Neue Profeten (2. kiad. 1860)
• Franz von Assisi (1856)
• Das geistliche Schauspiel (1858)
• Sebastian Frank von Wörd (1869)
• Handbuch d. protestantischen Polemik gegen die röm.-katholische Kirche (5. kiad. 1891; magyarra fordította Hegedüs János, Budapest, 1874-82)
• Katerina von Siena (1864)
• Geschichte Jesu (1875)
• Ideale und Irrthümer, Jugenderrinnerungen (2. kiad. 1873, némileg önéletrajznak tekinthető)
• Des Kulturkapmfs Ende (1879)
• Rosenvorlesungen kirchengeschichtlichen Inhalts (1880)

• Egyháztörténelem; Hase K. nyomán Farkas József; szerzői, Pest, 1865-1867
  • 1. Krisztus születésétől a reformátióig
  • 2. A reformatiótól a mai időkig
• Hase Károly: A protestans polemika kézikönyve, 1-2.; ford. Hegedűs János; Franklin, Bp., 1874-1875
• Hase Károly Ágost: Egyháztörténelem. Tankönyv akadémiai előadások számára 1-2. köt.; ford. Jausz Vilmos; Evangélikus Theologiai Önképzőkör Önsegélyző Alapja, Sopron, 1893
  • Ókor
  • Középkor

• A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X