Karczag Vilmos
Született	Kramer Farkas Lipót 1857. augusztus 28.[1] 1859. augusztus 5.[2][3] 1859. augusztus 15.[4] Karcag[5]
Elhunyt	1923. október 11. (66 évesen)[1] Baden bei Wien[6]
Állampolgársága	magyar osztrák
Házastársa	Kopácsy Juliska (1890. szeptember 17. – )[7]
Foglalkozása	újságíró író színigazgató publicista
Sírhelye	Hietzingi temető (Gruppe 38, Reihe 1, Nr. 1)[8]
A Wikimédia Commons tartalmaz Karczag Vilmos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Karczag Vilmos, 1881-ig Kramer Farkas Lipót,^[9][10] Karcag, 1857. augusztus 28.^[11] – Baden bei Wien, Ausztria, 1923. október 11.) író, publicista, színigazgató.

Kramer József kereskedő és Fischer Fáni fia, Kramer családi nevét az írói pályán változtatta Karczagra. Debrecenben végezte el a gimnáziumot, 1876-tól a debreceni színiiskolában tanult. 1879–1891 között a Debreceni Ellenőr segédszerkesztője volt. 1890-ben nőül vette Kopácsy Juliska énekesnőt. 1891-ben Budapesten Hevesi Józseffel elindította a Magyar Genius című hetilapot. Darabjait a Nemzeti Színház, Népszínház (Szabadka) és később német színpadok mutatták be. 1901-től Bécsben a Theater an der Wien, 1908-tól a Raimund Theater igazgatója volt. Színházaiban sok Lehár Ferenc-, Kálmán Imre-, és Fall-operettet indított el a siker útján.

• Ma és mindig (elbeszélés, 1884)
• Szerető szívek (elbeszélés (1885)
• A hitves (dráma, Debrecen, 1888)
• A kis mama (1889)
• Macskák (1889)
• Romok (elbeszélés, 1893)
• Az utolsó felvonás (1893)

• Szent a béke (1877)
• Útközben (1878)
• A leányapa (1881)
• Gazd’uram felesége (1884)
• A kárhozat útján (1889)
• Lemondás (1893)
• Az ideál (1894)

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• http://archiv.vfmk.hu/konyvtar/digitalizalas/1_sz_melleklet_1_0.pdf
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.