| #.
|
Radikális (variánsok)
|
Vonások száma
|
Jelentés
|
Átírva
|
Sino-vietnámi
(Hán-Việt)
|
Hiragana (átírva)
|
Hangul (átírva)
|
Példák
|
| 1
|
一
|
1
|
egy
|
ji (yī)
|
nhất
|
いち (icsi)
|
한일 (hanil)
|
王、丁、七、三
|
| 2
|
丨
|
1
|
vonal
|
kun (gǔn)
|
cổn
|
ぼう (bó)
|
뚫을곤 (ttulhulgon (ddulheulgon))
|
十、中、串、丰
|
| 3
|
丶
|
1
|
pont
|
csu (zhǔ)
|
chủ
|
てん (ten)
|
점주 (csomdzsu (jeomju))
|
丸、凡、丹、户
|
| 4
|
丿
(乛)
|
1
|
hajlított
|
pie (piě)
|
phiệt
|
の (no)
|
삐침별 (ppicshimbjol (bbichimbyeol))
|
乂、乃、久、八
|
| 5
|
乙
(乚、乀、⺄)
|
1
|
második
|
ji (yǐ)
|
ất
|
おつ (ocu)
|
새을 (szeul (saeeul))
|
九、乞、也
|
| 6
|
亅
|
1
|
kampó
|
csüe (jué)
|
quyết
|
はねぼう (hanebó)
|
갈고리궐 (kalgorigvol (galgorigweol))
|
了、矛、事
|
| 7
|
二
|
2
|
kettő
|
er (èr)
|
nhị
|
ふた (futa)
|
두이 (tui (dui))
|
貳、于、云、些
|
| 8
|
亠
|
2
|
fedél
|
tou (tóu)
|
đầu
|
なべぶた (nabebuta)
|
돼지해머리 (tvedzsihemori (dwaejihaemeori))
|
方、亡、亢、交
|
| 9
|
人
(亻、𠆢)
|
2
|
ember
|
zsen (rén)
|
nhân (đứng, nón)
|
ひと (hito)
|
사람인 (변) (szaramin / pjon (saramin / byeon))
|
你、什、仁、仇
|
| 10
|
儿
|
2
|
lábak
|
ér
|
nhi/nhân (đi)
|
にんにょう (ninnjó)
|
어진사람인발 (odzsinszaraminbal (eojinsaraminbal))
|
兒、兀、允、元
|
| 11
|
入
|
2
|
bemenni
|
zsu (rù)
|
nhập
|
いる (iru)
|
들입 (turip (deurip))
|
內、全、兩、汆
|
| 12
|
八
(丷)
|
2
|
nyolc / felosztani
|
pa (bā)
|
bát
|
はちがしら (hacsigasira)
|
여덟팔 (jodolphal (yeodeolbpal))
|
公、六、兮、穴
|
| 13
|
冂
|
2
|
fordított doboz
|
csiung (jiōng)
|
quynh
khuynh
|
まきがまえ (makigamae)
|
멀경몸 (molgjongmom (meolgyeongmom))
|
冇、冊、冉、肉
|
| 14
|
冖
|
2
|
lefedni
|
mi (mì)
|
mịch
|
わかんむり (vakanmuri)
|
민갓머리 (mingatmori (mingatmeori))
|
冗、冠、冥、運
|
| 15
|
冫
|
2
|
jég
|
ping (bīng)
|
băng
|
にすい (niszui)
|
이수변 (iszubjon (isubyeon))
|
冬、冰、冶、凉
|
| 16
|
几
|
2
|
asztal
|
csi (jī)
|
kỷ
|
つくえ (cukue)
|
안석궤 (anszokkve (anseokgwe))
|
風、殳、凡、凱
|
| 17
|
凵
|
2
|
tartály
|
kan (kǎn) / csü (qū)
|
khảm
|
うけばこ (ukebako)
|
위튼입구몸 (üthunipkumom (witeunipgumom))
|
凶、凸、凹、齒
|
| 18
|
刀
(刂、⺈)
|
2
|
kard
|
tao (dāo)
|
đao
|
かたな (katana)
|
(선) 칼도 (방) ((szon) khaldo (pang) ((seon) kaldo (bang)))
|
刁、解、分、劍
|
| 19
|
力
|
2
|
erő
|
li (lì)
|
lực
|
ちから (csikara)
|
힘력 (himnjok (himryeok))
|
加、功、劣、男
|
| 20
|
勹
|
2
|
betakar
|
pao (bāo)
|
bao
|
つつみがまえ (cucumigamae)
|
쌀포몸 (sszalphomom (ssalpomom))
|
包、勺、勻、勾
|
| 21
|
匕
|
2
|
kanál
|
pi (bǐ)
|
chủy
|
さじのひ (szadzsinohi)
|
비수비 (piszubi (bisubi))
|
化、北、匙、比
|
| 22
|
匚
|
2
|
doboz
|
fang (fāng)
|
phương
|
はこがまえ (hakogamae)
|
튼입구몸 (thunipkumom (teunipgumom))
|
匿、區、巨、匠
|
| 23
|
匸
|
2
|
elrejt
|
hszi (xǐ/xì)
|
hệ
|
かくしがまえ (kakusigamae)
|
감출혜몸 (kamcshulhjemom (gamchulhyemom))
|
亡、匹、匼、匽
|
| 24
|
十
|
2
|
tíz
|
si (shí)
|
thập
|
じゅう (dzsú)
|
열십 (jolsip (yeolsip))
|
千、木、卅、升
|
| 25
|
卜
|
2
|
jóslás
|
pu (bǔ)
|
bốc
|
ぼくのと (bokunoto)
|
점복 (csombok (jeombok))
|
下、上、卡、占
|
| 26
|
卩
(㔾)
|
2
|
pecsét
|
csie (jié)
|
tiết
|
ふしづくり (fusizukuri)
|
병부절 (pjongbudzsol (byeongbujeol))
|
即、卬、卷、夗
|
| 27
|
厂
|
2
|
szirt
|
hǎn[4]
|
hán
|
がんだれ (gandare)
|
민엄호 (minomho (mineomho))
|
厄、原、厚、厰
|
| 28
|
厶
|
2
|
személyes
|
sze (sī)
|
khư
|
む (mu)
|
마늘모 (manulmo (maneulmo))
|
台、公、去、參、
|
| 29
|
又
|
2
|
jobb
|
ju (yòu)
|
hựu
|
また (mata)
|
또우 (ttou (ddou))
|
叉、及、友、取
|
| 30
|
口
|
3
|
száj
|
kou (kǒu)
|
khẩu
|
くち (kucsi)
|
입구 (ipku (ipgu))
|
哎、古、只、品
|
| 31
|
囗
|
3
|
körbekerít
|
vej (wéi)
|
vi
|
くにがまえ (kunigamae)
|
큰입구 (몸) (khunipku (mom) (keunipgu (mom)))
|
囚、四、國、圍
|
| 32
|
土
|
3
|
föld
|
tu (tǔ)
|
thổ
|
つち (cucsi)
|
흙토 (hulktho (heulkto))
|
地、圣、圭、堯
|
| 33
|
士
|
3
|
tudós
|
si (shì)
|
sĩ
|
さむらい (szamurai)
|
선비사 (szonbisza (seonbisa))
|
壬、喜、時、壽
|
| 34
|
夂
|
3
|
megy
|
cse (zhǐ)
|
truy/trĩ
|
ふゆがしら (fujugasira)
|
뒤져올치 (tüdzsjoulcshi (dwijyeoolchi))
|
各、冬、夆、愛
|
| 35
|
夊
|
3
|
lassan megy
|
szuj (suī)
|
truy/tuy
|
すいにょう (szuinjó)
|
천천히 걸을쇠발 (cshoncshonhi korulszöbal (cheoncheonhi georeulsoebal))
|
夌、复、夏
|
| 36
|
夕
|
3
|
este
|
hszi (xī)
|
tịch
|
ゆうべ (júbe)
|
저녁석 (csonjokszok (jeonyeokseok))
|
外、夗、多、岁
|
| 37
|
大
|
3
|
nagy
|
dà
|
đại
|
だい (dai)
|
큰대 (khunde (keundae))
|
太、天、夭、夯
|
| 38
|
女
|
3
|
nő, asszony
|
nü (nǚ)
|
nữ
|
おんな (onna)
|
계집녀 (kjedzsipnjo (gyejipnyeo))
|
妳、婆、奶、如
|
| 39
|
子
|
3
|
gyerek, mag
|
ce (zǐ)
|
tử
|
こ (ko)
|
아들자 (aduldzsa (adeulja))
|
孩、學、孔、仔
|
| 40
|
宀
|
3
|
tető
|
mien (mián)
|
miên
|
うかんむり (ukammuri)
|
갓머리 (kammori (gatmeori))
|
家、安、寧、它
|
| 41
|
寸
|
3
|
hüvelyk
|
cun (cùn)
|
thốn
|
すん (szun)
|
마디촌 (madicshon (madichon))
|
村、寺、封、射
|
| 42
|
小
(⺌、⺍)
|
3
|
kicsi
|
hsziao (xiǎo)
|
tiểu
|
しょう / ちいさい (só / csíszai)
|
작을소 (csagulszo (jageulso))
|
少、尖、當、栄
|
| 43
|
尢
(尣)
|
3
|
sánta
|
vang (wāng)
|
uông
|
まげあし (mageasi)
|
절름발이왕 (csollumbarivang (jeolleumbariwang))
|
尤、尷、尬、尩
|
| 44
|
尸
|
3
|
holttest
|
si (shī)
|
thi
|
しかばね (sikabane)
|
주검시엄 (csugomsiom (jugeomsieom))
|
屍、尺、尼、尻
|
| 45
|
屮
|
3
|
rügy
|
cse (chè)
|
triệt
|
てつ (tecu)
|
왼손좌 (önszondzsva (oensonjwa))
|
艸、屯、屰、頓
|
| 46
|
山
|
3
|
hegy
|
san (shān)
|
sơn
|
やま (jama)
|
뫼산 (möszan (moesan))
|
嵗、密、峰、幽
|
| 47
|
巛
(川)
|
3
|
folyam
|
csuan (chuān)
|
xuyên
|
まがりがわ (magarigava)
|
개미허리 (내천) (kemihori (necshon) (gaemiheori (naecheon)))
|
川、州、順、災
|
| 48
|
工
|
3
|
munka
|
kung (gōng)
|
công
|
たくみ (takumi)
|
장인공 (csangingong (jangingong))
|
左、巧、功、式
|
| 49
|
己
(巳、已)
|
3
|
saját maga
|
csi (jǐ)
|
kỷ
|
おのれ (onore)
|
몸기 (momgi)
|
記、改、忌、龍
|
| 50
|
巾
|
3
|
turbán, fejkendő
|
csin (jīn)
|
cân
|
はば (haba)
|
수건건 (szugongon (sugeongeon))
|
市、帥、刷、砸
|
| 51
|
干
|
3
|
száraz
|
kan (gān)
|
can
|
ほす (hoszu)
|
방패간 (pangphegan (bangpaegan))
|
旱、开、平、年
|
| 52
|
幺
(么)
|
3
|
rövid, pici
|
jao (yāo)
|
yêu
|
いとがしら (itogasira)
|
작을요 (csaguljo (jageulyo))
|
幻、麼、幽、幾
|
| 53
|
广
|
3
|
ház a szirten
|
kuang, jen (guǎng, yǎn)
|
nghiễm
|
まだれ (madare)
|
엄호 (omho (eomho))
|
庀、庂、庄
|
| 54
|
廴
|
3
|
hosszú lépés
|
jin (yǐn)
|
dẫn
|
えんにょう (ennjó)
|
민책받침 mincshekpatcshim (minchaekbatchim))
|
廵、廷、延
|
| 55
|
廾
|
3
|
két kéz, húsz
|
kung (gǒng)
|
củng
|
にじゅうあし (nidzsúasi)
|
스물입발 (szumurippal (sumeuripbal))
|
廿、弁、弄
|
| 56
|
弋
|
3
|
lő, nyilaz
|
ji (yì)
|
dặc
|
しきがまえ (sikigamae)
|
주살익 (csuszarik (jusarik))
|
弌、弍、弎
|
| 57
|
弓
|
3
|
íj
|
kung (gōng)
|
cung
|
ゆみ (jumi)
|
활궁 (hvalgung (hwalgung))
|
弔、引、弗
|
| 58
|
彐
(彑)
|
3
|
disznóorr
|
csi (jì)
|
ký/kệ
|
けいがしら (keigasira)
|
튼가로왈 (thungaroval (teungarowal))
|
彔、彖、彗
|
| 59
|
彡
|
3
|
sörte, sörény
|
san (shān)
|
sam
|
さんづくり (szandzukuri)
|
터럭삼 (thorokszam (teoreoksam))
|
形、彤、彥
|
| 60
|
彳
|
3
|
lépés
|
csi (chì)
|
sách
|
ぎょうにんべん (gjónimben)
|
두인변 (tuinbjon (duinbyeon))
|
㣔、彴、彷
|
| 61
|
心
(忄、⺗)
|
4
|
szív
|
hszin (xīn)
|
tâm
|
りっしんべん (rissimben)
|
마음심 (심방변 / 마음심밑) (maumsim (simbangbjon / maumsimmit) (maeumsim (simbangbyeon / maeumsimmit)))
|
必、忉、忌
|
| 62
|
戈
|
4
|
tőrbalta
|
ko (gē)
|
qua
|
かのほこ (kanohoko)
|
창과 (cshanggva (changgwa))
|
戊、戉、戌
|
| 63
|
戶
(户、戸)
|
4
|
ajtó, ház, porta
|
hu (hù)
|
hộ
|
と (to)
|
지게호 (csigeho (jigeho))
|
戹、戼、戽
|
| 64
|
手
(扌、龵)
|
4
|
kéz
|
sou (shǒu)
|
thủ
|
て (te)
|
손수 (재방변) (szonszu (csebangbjon) (sonsu (jaebangbyeon)))
|
才、扎、扐
|
| 65
|
支
|
4
|
ág
|
cse (zhī)
|
chi
|
しにょう (sinjó)
|
지탱할지 (csithenghaldzsi (jitaenghalji))
|
攰、攱、攲
|
| 66
|
攴
(攵)
|
4
|
kopog
|
pu (pū)
|
phộc
|
ぼくづくり (bokuzukuri)
|
칠복 (등글월문) (cshilbok (tunggulvonmun) (chilbok (deunggeulweolmun)))
|
收、攷、攸
|
| 67
|
文
|
4
|
írásmű, irodalom
|
ven (wén)
|
văn
|
ぶん (bun)
|
글월문 (kulvolmun (geulweolmun))
|
斉、斌、斐
|
| 68
|
斗
|
4
|
merítőkanál
|
tou (dǒu)
|
đẩu
|
とます (tomaszu)
|
말두 (maldu)
|
料、斚、斛
|
| 69
|
斤
|
4
|
balta
|
csin (jīn)
|
cân
|
おの (ono)
|
날근 (nalgun (nalgeun))
|
斥、斧、斨
|
| 70
|
方
|
4
|
szögletes
|
fang (fāng)
|
phương
|
ほう (hó)
|
모방 (mobang)
|
㫃、於、㫄
|
| 71
|
无
(旡)
|
4
|
nincs
|
vu (wú)
|
vô
|
なし (nasi)
|
이미기방 (imigibang)
|
既、旣、旤
|
| 72
|
日
|
4
|
nap, Nap
|
ri (rì)
|
nhật
|
にち (nicsi)
|
날일 (naril)
|
旦、旨、早
|
| 73
|
曰
|
4
|
mond, közöl
|
jüe (yuē)
|
viết
|
いわく (ivaku)
|
가로왈 (karoval (garowal))
|
曲、曳、更
|
| 74
|
月
|
4
|
Hold, hónap
|
jüe (yuè)
|
nguyệt
|
つき (cuki)
|
달월 (talvol (dalweol))
|
有、朋、服
|
| 75
|
木
|
4
|
fa
|
mu (mù)
|
mộc
|
き (ki)
|
나무목 (namumok)
|
未、末、本
|
| 76
|
欠
|
4
|
ásít
|
csien (qiàn)
|
khiếm
|
あくび (akubi)
|
하품흠 (hapumhum (hapumheum))
|
次、欣、欥
|
| 77
|
止
|
4
|
(meg)áll
|
cse (zhǐ)
|
chỉ
|
とめる (tomeru)
|
그칠지 (kucshildzsi (geuchilji))
|
正、此、步
|
| 78
|
歹
(歺)
|
4
|
halál
|
taj (dǎi)
|
ngạt/đãi
|
がつ (gacu)
|
죽을사변 (csugulszabjon (jugeulsabyeon))
|
歺、死、歿
|
| 79
|
殳
|
4
|
lándzsa
|
su (shū)
|
thù
|
ほこつくり (hokocukuri)
|
갖은등글월문 (kadzsundunggulvonmun (gajeundeunggeulweolmun))
|
段、殷、殺
|
| 80
|
毋
(母)
|
4
|
ne
|
vu (wú)
|
vô
|
なかれ (nakare)
|
말무 (malmu)
|
母、每、毐
|
| 81
|
比
|
4
|
összevet
|
bi (bǐ)
|
tỷ
|
くらべる (kuraberu)
|
견줄비 (kjondzsulbi (gyeonjulbi))
|
毖、毗、毘
|
| 82
|
毛
|
4
|
szőr, haj
|
mao (máo)
|
mao
|
け (ke)
|
터럭모 (thorokmo (teoreokmo))
|
毡、毣、毧
|
| 83
|
氏
|
4
|
törzs, nemzetség
|
si (shì)
|
thị
|
うじ (udzsi)
|
각시씨 (kaksissi (gaksissi))
|
氐、民、氓
|
| 84
|
气
|
4
|
pára, lélegzet
|
csi (qì)
|
khí
|
きがまえ (kigamae)
|
기운기엄 (kiungiom (giungieom))
|
氕、氘、氚
|
| 85
|
水
(氵、氺)
|
4
|
víz
|
suj (shuǐ)
|
thủy
|
みず (mizu)
|
(아래) 물수 (삼수변) ((are) mulszu (szamszubjon) ((arae) mulsu (samsubyeon)))
|
永、氷、氾
|
| 86
|
火
(灬)
|
4
|
tűz
|
huo (huǒ)
|
hỏa
|
ひ (hi)
|
불화 (연화발) (pulhva (jonhvabal (bulhwa (yeonhwabal)))
|
灰、灯、灶
|
| 87
|
爪
(爫)
|
4
|
karom
|
csao (zhǎo)
|
trảo
|
つめ (cume)
|
손톱조 (szonthopcso (sontopjo))
|
爬、爭、爰
|
| 88
|
父
|
4
|
apa
|
fu (fù)
|
phụ
|
ちち (csicsi)
|
아버지 (abodzsi (abeoji))
|
爸、爹、爺
|
| 89
|
爻
|
4
|
zsinór, kereszteződik
|
jao (yáo)
|
hào
|
こう (kó)
|
점괘효 (csomgvehjo (jeomgwaehyo))
|
爼、爽、爾
|
| 90
|
爿
(丬)
|
4
|
fát hasít
|
csiang (qiáng)
|
tường
|
しょうへん (sóhen)
|
장수장변 (csangszudzsangbjon (jangsujangbyeon))
|
牀、牁、牂
|
| 91
|
片
|
4
|
darab, szelet
|
piàn
|
phiến
|
かた (kata)
|
조각편 (csogakphjon (jogakpyeon))
|
版、牉、牌
|
| 92
|
牙
|
4
|
fog, agyar
|
ja (yá)
|
nha
|
きば (kiba)
|
어금니아 (ogumnia (eogeumnia))
|
㸦、㸧、牚
|
| 93
|
牛
(牜、⺧)
|
4
|
ökör, bivaly
|
niú
|
ngưu
|
うし (usi)
|
소우 (szou (sou))
|
牝、牟、牠
|
| 94
|
犬
(犭)
|
4
|
kutya
|
csuan (quǎn)
|
khuyển
|
いぬ (inu)
|
개견 (개사슴록변) (kegjon (keszaszumnokpjon) (gaegyeon (gaesaseumnokbyeon)))
|
犮、犯、犰
|
| 95
|
玄
|
5
|
sötét, homályos
|
hszüan (xuán)
|
huyền
|
げん (gen)
|
검을현 (komulhjon (geomeulhyeon))
|
玅、率、玈
|
| 96
|
玉
(王、玊)
|
5
|
jáde, nefrit
|
jü (yù)
|
ngọc
|
たま (tama)
|
구슬옥변 (kuszulokpjon (guseulokbyeon))
|
玻、瑪、璧
|
| 97
|
瓜
|
5
|
tök, dinnye
|
kua (guā)
|
qua
|
うり (uri)
|
오이과 (oigva (oigwa))
|
瓝、瓞、瓟
|
| 98
|
瓦
|
5
|
cserép
|
va (wǎ)
|
ngõa
|
かわら (kavara)
|
기와와 (kivava (giwawa))
|
㼚、瓮、瓫
|
| 99
|
甘
|
5
|
édes
|
kan (gān)
|
cam
|
あまい (amai)
|
달감 (talgam (dalgam))
|
甚、甜、甛
|
| 100
|
生
|
5
|
élet
|
seng (shēng)
|
sinh
|
うまれる (umareru)
|
날생 (nalszeng (nalsaeng))
|
甡、產、甥
|
| 101
|
用
|
5
|
geulchilji
|
jung (suaj) (yòng (shuǎi))
|
dụng
|
もちいる (mocsiiru)
|
쓸용 (sszuljong (sseulyong))
|
甩、甫、甬
|
| 102
|
田
|
5
|
szántóföld
|
tien (tián)
|
điền
|
た (ta)
|
밭전 (patcson (batjeon))
|
由、甲、申
|
| 103
|
疋
(⺪)
|
5
|
feltekert ruha
|
pi (pǐ)
|
thất/sơ
|
ひき (hiki)
|
짝필 (ccsakphil (jjakpil))
|
疌、疏、疎
|
| 104
|
疒
|
5
|
betegség
|
ne (nè)
|
nạch
|
やまいだれ (jamaidare)
|
병질엄 (pjongireom (byeongjileom))
|
疔、疚、疝
|
| 105
|
癶
|
5
|
lépések
|
po (bō)
|
bát
|
はつがしら (hacugasira)
|
필발머리 (philbalmori (pilbalmeori))
|
癸、癹、発
|
| 106
|
白
|
5
|
fehér
|
paj (bái)
|
bạch
|
しろ (siro)
|
흰백 (hinbek (heuinbaek))
|
百、皀、皁
|
| 107
|
皮
|
5
|
bőr
|
pi (pí)
|
bì
|
けがわ (kegava)
|
가죽피 (kadzsukphi (gajukpi))
|
皯、皰、皴
|
| 108
|
皿
|
5
|
tál
|
min (mǐn)
|
mãnh
|
さら (szara)
|
그릇명 (kurunmjong (geureutmyeong))
|
盂、盃、盅
|
| 109
|
目
(⺫)
|
5
|
szem
|
mù
|
mục
|
め (me)
|
눈목 (nunmok)
|
盯、盱、盲
|
| 110
|
矛
|
5
|
lándzsa
|
mao (máo)
|
mâu
|
むのほこ (munohoko)
|
창모 (cshangmo (changmo))
|
矜、矞、矟
|
| 111
|
矢
|
5
|
nyíl
|
si (shǐ)
|
thỉ
|
や (ja)
|
화살시 (hvaszalsi (hwasalsi))
|
矣、知、矧
|
| 112
|
石
|
5
|
kő
|
si (shí)
|
thạch
|
いし (isi)
|
돌석 (tolszok (dolseok))
|
矸、矻、矼
|
| 113
|
示
(礻)
|
5
|
jel, jelölés
|
si (shì)
|
thị/kỳ
|
しめす (simeszu)
|
보일시 (변) poilsi (pjon) (boilsi (byeon)))
|
礼、礽、社
|
| 114
|
禸
|
5
|
(út)nyom
|
zsou (róu)
|
nhựu
|
ぐうのあし (gúnoasi)
|
짐승발자국유 (csimszungbaldzsagugju (jimseungbaljagugyu))
|
禹、禺、离
|
| 115
|
禾
|
5
|
nyereség, haszon
|
ho (hé)
|
hòa
|
のぎ (nogi)
|
벼화 (pjohva (byeohwa))
|
禿、秀、私
|
| 116
|
穴
|
5
|
lyuk, barlang
|
hszüe (xué)
|
huyệt
|
あな (ana)
|
구멍혈 (kumonghjol (gumeonghyeol))
|
究、穸、空
|
| 117
|
立
|
5
|
(fel)áll
|
li (lì)
|
lập
|
たつ (tacu)
|
설립 (szollip (seollip))
|
竑、竒、竘
|
| 118
|
竹
(⺮)
|
6
|
bambusz
|
csu (zhú)
|
trúc
|
たけ (take)
|
대죽 (tedzsuk (daejuk))
|
竺、竽、竿
|
| 119
|
米
|
6
|
rizs
|
mi (mǐ)
|
mễ
|
こめ (kome)
|
쌀미 (sszalmi (ssalmi))
|
籸、籹、籽
|
| 120
|
糸
(糹)
|
6
|
selyem
|
mi (mì)
|
mịch/ty
|
いと (ito)
|
실사 (silsza (silsa))
|
系、糾、紀
|
| 121
|
缶
|
6
|
korsó
|
fou (fǒu)
|
phẫu
|
ほとぎ (hotogi)
|
장군부 (csanggunbu (janggunbu))
|
缸、缺、缽
|
| 122
|
网
(⺲、罓、⺳)
|
6
|
háló
|
vang (wǎng)
|
võng
|
あみがしら (amigasira)
|
그물망 (kumulmang (geumulmang))
|
罔、罕、罘
|
| 123
|
羊
(⺶、⺷)
|
6
|
juh, birka
|
jang (yáng)
|
dương
|
ひつじ (hicudzsi)
|
양양 (jangjang (yangyang))
|
羋、羌、美
|
| 124
|
羽
|
6
|
toll
|
jü (yǔ)
|
vũ
|
はね (hane)
|
깃우 (kiszu (gisu))
|
羿、翀、翁
|
| 125
|
老
(耂)
|
6
|
öreg
|
lao (lǎo)
|
lão
|
おい (oi)
|
늙을로 (nulgullo (neulgeullo))
|
考、者、耆
|
| 126
|
而
|
6
|
szakáll
|
er (ér)
|
nhi
|
しかして (sikasite)
|
말이을이 (mariuri (marieuri))
|
耍、耎、耏
|
| 127
|
耒
|
6
|
eke
|
lej (lěi)
|
lỗi
|
らいすき (raiszuki)
|
가래뢰 (karerö (garaeroe))
|
耔、耕、耖
|
| 128
|
耳
|
6
|
fül
|
er (ěr)
|
nhĩ
|
みみ (mimi)
|
귀이 (küi (gwii))
|
耴、耵、耷
|
| 129
|
聿
(⺺、⺻)
|
6
|
ecset
|
jü (yù)
|
duật
|
ふでづくり (fudezukuri)
|
붓율 (puszjul (busyul))
|
肄、肆、肅
|
| 130
|
肉
(⺼)
|
6
|
hús
|
zsou (ròu)
|
nhục
|
にく (niku)
|
고기육 (육달월) (kogijuk (juktalvol) (gogiyuk (yukdalwol)))
|
肊、肋、然
|
| 131
|
臣
|
6
|
miniszter
|
csen (chén)
|
thần
|
しん (sin)
|
신하신 (sinhasin)
|
臤、臥、臧
|
| 132
|
自
|
6
|
saját maga
|
ce (zì)
|
tự
|
みずから (mizukara)
|
스스로자 (szuszurodzsa (seuseuroja))
|
臬、臭、臯
|
| 133
|
至
|
6
|
megérkezik
|
cse (zhì)
|
chí
|
いたる (itaru)
|
이를지 (iruldzsi (ireulji))
|
致、臷、臺
|
| 134
|
臼
|
6
|
mozsár
|
csiu (jiù)
|
cữu
|
うす (uszu)
|
절구구 (변) (csolgugu (pjon) (jeolgugu (byeon)))
|
臾、臿、舁
|
| 135
|
舌
|
6
|
nyelv
|
sö (shé)
|
thiệt
|
した (sita)
|
혀설 (hjoszol (hyeoseol))
|
舍、舐、舑
|
| 136
|
舛
|
6
|
szemben
|
csuan (chuǎn)
|
suyễn
|
ます (maszu)
|
어그러질천 (ogurodzsilcshon (eogeureojilcheon))
|
舜、舝、舞
|
| 137
|
舟
|
6
|
csónak, hajó
|
csou (zhōu)
|
chu
|
ふね (fune)
|
배주 (pedzsu (baeju))
|
舠、舡、舢
|
| 138
|
艮
|
6
|
megállítás
|
ken (gèn)
|
cấn
|
こん (kon)
|
괘이름간 (kveirumgan (gwaeireumgan))
|
良、艱
|
| 139
|
色
|
6
|
szín
|
szö (sè)
|
sắc
|
いろ (iro)
|
빛색 (pitszek (bitsaek))
|
艳、艴、艵
|
| 140
|
艸
(⺿)
|
6
|
fű
|
cǎo
|
thảo
|
くさ (kusza)
|
풀초 (초두머리) (phulcsho (cshodumori) (pulcho (chodumeori))
|
艽、艾、芃
|
| 141
|
虍
|
6
|
tigris
|
hu (hū)
|
hô
|
とらかんむり (torakammuri)
|
범호엄 (pomhoom (beomhoeom))
|
虎、虐、虒
|
| 142
|
虫
|
6
|
rovar, féreg
|
csung, huj (chóng, huǐ)
|
trùng
|
むし (musi)
|
벌레훼 (pollehve (beollehwe))
|
虬、虯、虱
|
| 143
|
血
|
6
|
vér
|
hszüe (xuè)
|
huyết
|
ち (csi)
|
피혈 (phihjol (pihyeol))
|
衁、衂、衃
|
| 144
|
行
|
6
|
menni, csinálni
|
hszing (xíng)
|
hành
|
ぎょう (gjó)
|
다닐행 (tanilheng (danilhaeng))
|
衍、衎、衒
|
| 145
|
衣
(⻂)
|
6
|
ruha, öltözék
|
ji (yī)
|
y
|
ころも (koromo)
|
옷의 (변) (oszi (pjon) (oseui (byeon)))
|
初、表、衫
|
| 146
|
襾
(西、覀)
|
6
|
fedél, nyugat
|
ja, hszi (yà, xī)
|
che
|
ア / にし (a / nisi)
|
덮개 (topke (deopgae))
|
西、要、覂
|
| 147
|
見
(见)
|
7
|
néz
|
csien (jiàn)
|
kiến
|
みる (miru)
|
볼견 (polgjon (bolgyeon))
|
規、覓、視
|
| 148
|
角
(⻇)
|
7
|
szarv
|
csiao (jiǎo)
|
giác
|
つの (cuno)
|
뿔각 (ppulgak (bbulgak))
|
觓、觔、觕
|
| 149
|
言
(訁)
|
7
|
beszél
|
jen (yán)
|
ngôn
|
ことば (kotoba)
|
말씀언 (malsszumon (malsseumeon))
|
訂、訃、計
|
| 150
|
谷
|
7
|
völgy
|
ku (gǔ)
|
cốc
|
たに (tani)
|
골곡 (kolgok (golgok))
|
谹、谽、谿
|
| 151
|
豆
|
7
|
bab
|
tou (dòu)
|
đậu
|
まめ (mame)
|
콩두 (khongdu (kongdu))
|
豇、豈、豉
|
| 152
|
豕
|
7
|
sertés, disznó
|
si (shǐ)
|
thỉ
|
いのこ (inoko)
|
돼지시 (tvedzsisi (dwaejisi))
|
豗、豚、豜
|
| 153
|
豸
|
7
|
macska, borz
|
cse (zhì)
|
trãi
|
むじな (mudzsina)
|
갖은돼지시변 (kadzsundvedzsisibjon (gajeundwaejisibyeon))
|
豺、豻、豹
|
| 154
|
貝
|
7
|
kagyló
|
bèi
|
bối
|
かい (kai)
|
조개패 (csogephe (jogaepae))
|
貞、負、財
|
| 155
|
赤
|
7
|
vörös, pőre
|
csi (chì)
|
xích
|
あか (aka)
|
붉을적 (pulguldzsok (bulgeuljeok))
|
赦、赧、赨
|
| 156
|
走
|
7
|
rohan, szalad
|
cou (zǒu)
|
tẩu
|
はしる (hasiru)
|
달릴주 (tallildzsu (dallilju))
|
赳、赴、赶
|
| 157
|
足
(⻊)
|
7
|
láb
|
cu (zú)
|
túc
|
あし (asi)
|
발족 (paldzsok (baljok))
|
趴、趵、趷
|
| 158
|
身
|
7
|
test, törzs
|
sen (shēn)
|
thân
|
み (mi)
|
몸신 (momsin)
|
躬、躭、躰
|
| 159
|
車
|
7
|
kocsi, szekér
|
csö (chē)
|
xa
|
くるま (kuruma)
|
수레거 (szurego (suregeo))
|
軋、軌、軍
|
| 160
|
辛
|
7
|
keserű
|
hszin (xīn)
|
tân
|
からい (karai)
|
매울신 (meulsin (maeulsin))
|
辜、辝、辟
|
| 161
|
辰
|
7
|
reggel, hajnal
|
csen (chén)
|
thần/thìn
|
しんのたつ (sinnotacu)
|
별진 (pjoldzsin (byeoljin)
|
辱、農、辴
|
| 162
|
辵
(⻌、⻍、⻎)
|
7
|
járni, gyalogolni
|
csuo (chuò)
|
sước
|
しんにょう (sinnjó)
|
갖은책받침 (책받침) (kadzsuncshekpatcshim (cshekpatcshim) (gajeunchaekbatchim (chaekbatchim)))
|
边、巡、迂
|
| 163
|
邑
(⻏)
|
7
|
város
|
ji (yì)
|
ấp
|
むら (mura)
|
고을읍 (우부방) (kourup (ububang) (goeureup (ububang)))
|
邕、邗、邘
|
| 164
|
酉
|
7
|
szesz, bor
|
ju (yǒu)
|
dậu
|
ひよみのとり / hyominotori
|
닭유 / dalgyu
|
酊、酋、酌
|
| 165
|
釆
|
7
|
(ki)választ
|
pien (biàn)
|
biện
|
のごめ (nogome)
|
분별할변 (punbjolhalbjon (bunbyeolhalbyeon))
|
采、釉、釋
|
| 166
|
里
|
7
|
falu, mérföld
|
li (lǐ)
|
lý
|
さと (szato)
|
마을리 (maulli (maeulli)
|
重、野、量
|
| 167
|
金
(釒)
|
8
|
fém, arany
|
csin (jīn)
|
kim
|
かね (kane)
|
쇠금 (szogum (soegeum)
|
釓、釔、釕
|
| 168
|
長
(镸)
|
8
|
hosszú
|
csang (cháng)
|
trường
|
ながい (nagai)
|
길장 (변) (kildzsang (pjon) (giljang (byeon)))
|
镺、镻、镼
|
| 169
|
門
|
8
|
kapu
|
men (mén)
|
môn
|
もん (mon)
|
문문 (munmun)
|
閂、閃、閆
|
| 170
|
阜
(⻖)
|
8
|
domb, bucka
|
fu (fù)
|
phụ
|
おか (oka)
|
언덕부 (좌부변) (ondokpu (csvabubjon) (eondeokbu (jwabubyeon)))
|
阞、阡、阢
|
| 171
|
隶
|
8
|
rabszolga
|
{{{2}}} (lìwli)
|
lệ
|
れいづくり (reizukuri)
|
미칠이 (micsiri (michiri)
|
𨽻、隷、隸
|
| 172
|
隹
|
8
|
veréb
|
csuj (zhuī)
|
chuy
|
ふるとり (furutori)
|
새추 (szecshu (saechu))
|
隻、隼、隽
|
| 173
|
雨
|
8
|
eső
|
jü (yǔ)
|
vũ
|
あめ (ame)
|
비우 (piu (biu))
|
雩、雪、雯
|
| 174
|
青
(靑)
|
8
|
kékeszöld
|
csing (qīng)
|
thanh
|
あお (ao)
|
푸를청 (phurulcshong (pureulcheong))
|
靖、静、靚
|
| 175
|
非
|
8
|
rossz
|
fej (fēi)
|
phi
|
あらず (arazu)
|
아닐비 (anilbi)
|
靟、靠、靡
|
| 176
|
面
(靣)
|
9
|
arc
|
mien (miàn)
|
diện
|
めん (men)
|
낯면 (nammjon (natmyeon))
|
靤、靦、靧
|
| 177
|
革
|
9
|
nyersbőr
|
ko (gé)
|
cách
|
かくのかわ (kakunokava)
|
가죽혁 (kadzsukhjok (gajukhyeok))
|
靭、靮、靳
|
| 178
|
韋
|
9
|
cserzett bőr
|
vej (wéi)
|
vi
|
なめしがわ (namesigava)
|
가죽위 (kadzsugü (gajugwi))
|
韌、韍、韎
|
| 179
|
韭
|
9
|
póréhagyma
|
csiu (jiǔ)
|
cửu
|
にら (nira)
|
부추구 (pucshugu (buchugu))
|
韰、韲、䪢
|
| 180
|
音
|
9
|
hang
|
jin (yīn)
|
âm
|
おと (oto)
|
소리음 (szorium (sorieum))
|
竟、章、韵
|
| 181
|
頁
|
9
|
levél
|
je (yè)
|
hiệt
|
おおがい (ógai)
|
머리혈 (morihjol (meorihyeol))
|
頂、頃、頄
|
| 182
|
風
|
9
|
szél
|
feng (fēng)
|
phong
|
かぜ (kaze)
|
바람풍 (paramphung (barampung))
|
颩、颭、颮
|
| 183
|
飛
|
9
|
repül
|
fej (fēi)
|
phi
|
とぶ (tobu)
|
날비 (nalbi)
|
䬡、飜、飝
|
| 184
|
食
(飠)
|
9
|
eszik, étel
|
si (shí)
|
thực
|
しょく (soku)
|
밥식 (변) (papsik (pjon) (bapsik (byeon)))
|
飡、飢、飣
|
| 185
|
首
|
9
|
fej
|
sou (shǒu)
|
thủ
|
くび (kubi)
|
머리수 (moriszu (meorisu))
|
馗、䭫、馘
|
| 186
|
香
|
9
|
illat(os)
|
hsziang (xiāng)
|
hương
|
においこう (nioikó)
|
향기향 (hjanggihjang (hyanggihyang))
|
馝、馞、馡
|
| 187
|
馬
|
10
|
ló
|
ma (mǎ)
|
mã
|
うま (uma)
|
말마 (malma)
|
馭、馮、馯
|
| 188
|
骨
|
10
|
csont
|
ku (gǔ)
|
cốt
|
ほね (hone)
|
뼈골 (ppjogol (ppyeogol))
|
骫、骭、骯
|
| 189
|
高
(髙)
|
10
|
magas
|
kao (gāo)
|
cao
|
たかい (takai)
|
높을고 (nophulgo (nopeulgo))
|
髚、髛、𩫛
|
| 190
|
髟
|
10
|
haj, sörény
|
piao (biāo)
|
bưu/tiêu
|
かみがしら (kamigasira)
|
터럭발 (thorokpal (teoreokbal))
|
髠、髡、髢
|
| 191
|
鬥
|
10
|
harcol, küzd
|
tou (dòu)
|
đấu
|
とうがまえ (tógamae)
|
싸울투 (sszaulthu (ssaultu))
|
鬦、鬧、鬨
|
| 192
|
鬯
|
10
|
áldozati bor
|
csang (chàng)
|
sưởng
|
ちょう (csó)
|
울창주창 (ulcshangdzsucshang (ulchangjuchang))
|
鬰、鬱
|
| 193
|
鬲
|
10
|
tripusz, üst
|
li (lì)
|
cách
|
かなえ (kanae)
|
다리굽은솥력 (tarigubunszonnjok (darigubeunsotryeok))
|
鬳、鬴、鬵
|
| 194
|
鬼
|
10
|
szellem, démon
|
kuj (guǐ)
|
quỷ
|
おに (oni)
|
귀신귀 (küsingü (gwisingwi))
|
鬾、魁、魂
|
| 195
|
魚
|
11
|
hal
|
jü (yú)
|
ngư
|
うお (uo)
|
물고기어 (mulgogio (mulgogieo))
|
魟、魠、魦
|
| 196
|
鳥
|
11
|
madár
|
niao (niǎo)
|
điểu
|
とり (tori)
|
새조 (szedzso (saejo))
|
鳦、鳧、鳩
|
| 197
|
鹵
|
11
|
só
|
lu (lǔ)
|
lỗ
|
ろ (ro)
|
짠땅로 (ccsanddangno (jjanddangro))
|
鹹、鹺、鹼
|
| 198
|
鹿
|
11
|
őz, szarvas
|
lu (lù)
|
lộc
|
しか (sika)
|
사슴록 (szaszumnok (saseumrok))
|
麀、麁、麂
|
| 199
|
麥
|
11
|
búza
|
maj (mài)
|
mạch
|
むぎ (mugi)
|
보리맥 (borimek (borimaek))
|
麨、麩、麪
|
| 200
|
麻
|
11
|
kender
|
ma (má)
|
ma
|
あさ (asza)
|
삼마 (szamma (samma))
|
麼、麾、黁
|
| 201
|
黃
|
12
|
sárga
|
huang (huáng)
|
hoàng
|
きいろ (kiiro)
|
누를황 (norulhvang (nureulhwang))
|
黈、䵍、黌
|
| 202
|
黍
|
12
|
köles
|
su (shǔ)
|
thử
|
きび (kibi)
|
기장서 (kidzsangszo (gijangseo))
|
黎、黏、黐
|
| 203
|
黑
|
12
|
fekete
|
hēi
|
hắc
|
くろ (kuro)
|
검을흑 (komulhuk (geomeulheuk))
|
墨、黓、黔
|
| 204
|
黹
|
12
|
hímzés
|
cse (zhǐ)
|
chỉ
|
ふつ (fucu)
|
바느질할치 (panudzsilhalcshi (baneujilhalchi))
|
黺、黻、黼
|
| 205
|
黽
|
13
|
béka, kétéltű
|
min (mǐn)
|
mãnh
|
べん (ben)
|
맹꽁이 (mengkkongi (maengkkongi))
|
黿、鼀、鼁
|
| 206
|
鼎
|
13
|
háromlábú bronzüst
|
ting (dǐng)
|
đỉnh
|
かなえ (kanae)
|
솥정 (szotcsong (sotjeong))
|
鼏、鼐、鼒
|
| 207
|
鼓
|
13
|
dob
|
ku (gǔ)
|
cổ
|
つづみ (cudzumi)
|
북고 (pukko (bukgo))
|
鼕、鼖、鼗
|
| 208
|
鼠
|
13
|
egér, patkány
|
su (shǔ)
|
thử
|
ねずみ (nezumi)
|
쥐서 csüszo (jwiseo))
|
鼢、鼥、鼩
|
| 209
|
鼻
|
14
|
orr
|
bí
|
tị
|
はな (hana)
|
코비 khobi (kobi))
|
鼽、鼾、齁
|
| 210
|
齊
(斉)
|
14
|
egyenlő
|
csi (qí)
|
tề
|
せい (szei)
|
가지런할제 (kadzsironhaldzse (gajireonhalje))
|
齋、齌、齍
|
| 211
|
齒
|
15
|
fog
|
csi (chǐ)
|
xỉ/sỉ
|
は (ha)
|
이치 (icsi (ichi))
|
齔、齕、齖
|
| 212
|
龍
|
16
|
sárkány
|
lung (lóng)
|
long
|
りゅう (ryú)
|
용룡 jongnjong (yongryong))
|
龏、龑、龔
|
| 213
|
龜
|
16
|
teknős
|
kuj (guī)
|
quy
|
かめ (kame)
|
거북귀 kobukkü (geobukgwi))
|
䶰、龝、龞
|
| 214
|
龠
|
17
|
fuvola
|
jüe (yuè)
|
dược
|
やく (jaku)
|
피리약 (phirijak (piriyak))
|
龡、龢、龤
|
