Frissen kifejlődött kősejtHosszú kúpos kősejt egy Dionysia kossinskyi levelének szélén
A kősejt (szklerenchim-rost) bizonyos növényfajok és fajták extrém vastag falú (csatornás sejtfalvastagodás) keményítő-tartalmú sejtjei.
Formáját tekintve minden irányban azonos vagy megnyúlt gömbölyded vagy szabálytalanul ágas-bogas.
A keményítőben gazdag gyümölcshús az érése során megpuhul és átalakul cukorban gazdaggá. Bizonyos gyümölcsfajtáknál ez az átalakulási folyamat a környezeti tényezők (sovány és száraz talaj) hatására lelassul és meg is állhat. Ezek a kősejtek kiszáradnak és teljesen elhalnak; elrögösödés tapasztalható. Ilyen gyümölcsök egyes almafajták(Malus), a körte (különösen a vadkörte) (Pyrus), a birs(Cydonia oblonga) és a naspolya(Mespilus).
Kősejtek általában bármely gyümölcsben lehetnek. Megtalálhatóak a bazsarózsa(Paeonia), a georgina v.dália(Dahlia) gyökérgumóiban, a Viaszvirág(Hoya) bélszövetében és általában az összes fában fellelhető beleértve a lágyszárú növények zöld leveleit és bármely más gyümölcs héját is.
