Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.

A közigazgatási bíróság egy bírósági szervezeti típus. A közigazgatási jogvédelem legmagasabb rangú bírói fóruma. Különbíróságnak számít, azaz nem tartozik az ú.n. rendes bíróságok közé, amelyek közül a legmagasabb szintű bírósággal egyenrangú.

A közigazgatási bíróság a legmagasabb rangú közigazgatási bírói fórum volt. Magyarországon elsőként az 1883. évi XLIII. tc. hozott létre közigazgatási bíróságot a pénzügyi vonatkozású jogviták eldöntésére korlátozva. Az általános hatáskörű közigazgatási bíráskodást az 1896. XXVI. t.-c. teremtette meg, 1897. január 1-től kezdődő hatállyal. A közigazgatási bíróság - meghatározott esetekben - a közigazgatási határozatok ellen benyújtott panaszokat bírálta el.

Az 1907. évi LX. t.-c. kiterjesztette a közigazgatási bíróság hatáskörét a kormány és a törvényhatóságok közötti egyes jogvitákra és a törvényhatósági hatáskör védelmére is. Teljes birói függetlenséggel, önállósággal, végérvényesen itélt mindazon közigazgatási jogvitákban, amelyeket e törvény, vagy e törvény alapján kiadott miniszteri rendeletek hozzá utasítottak. Ezzel egyszersmind megszűnt, illetve a közigazgatási bíróságba beolvadt az 1883. évi XLIII. t.-c. alapján fennállott azon pénzügyi különbíróság, amely pénzügyi közigazgatási ügyekben is működött.

A közigazgatási bíróság eljárása egyfokú, A Kúriával egyenrangú (azonos jogállású) felsőbíróság volt.^[1]

Az 1925. évi XXVI. tc. értelmében a közigazgatási bíróság döntött a képviselő-választás és a felsőházi választások jogvitáiban.

A közigazgatási bíróság állandóan két osztályban működött: az általános közigazgatási és a pénzügyi osztályokban. Ezek az osztályok évente egyszer jogegységi ülést tartottak, amelyen jogegységi és elvi jelentőségű határozatokat hoztak.

A közigazgatási bíráskodás Magyarországon 1949-ben szűnt meg.^[2]

Trócsányi László volt igazságügyi miniszter visszaemlékezése szerint "A közigazgatás feletti bírói kontroll a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyának legkényesebb kérdése, amely a rendszerváltozás óta örökzöld téma. 1989-1990-ben sokan voltunk, akik hittük, hogy szükség van a rendes bíróságoktól elkülönült közigazgatási bíróság újbóli felállítására. A rendszerváltozás azonban a közjogi bíráskodást illetően minden figyelmét az Alkotmánybíróságra irányította, így a közigazgatási bíráskodás nem került a politikai egyeztetések témakörei közé." ^[3]

Az Alaptörvény hetedik módosítása tette lehetővé a közigazgatási bíróság létrehozását. A módosítás szerint

„A közigazgatási bíróságok döntenek közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben. A közigazgatási bírósági szervezet legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.^[4]”

Az Alaptörvény nyolcadik módosítása - egyebek között - ^[5] az idézett rendelkezéseket hatályon kívül helyezte.^[6]

Magyarországon a közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-ével megszűntek. 2020. április 1. napjától kezdve a közigazgatási perekben elsőfokon a Fővárosi, Budapest Környéki, Debreceni, Győri, Miskolci, Pécsi, Szegedi és a Veszprémi Törvényszékek járnak el, regionális illetékességgel. A Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességi körébe azon ügyek tartoznak, amelyek 2020. március 31-ig a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességébe tartoztak, továbbá azon ügyek jelentős része is, amelyek korábban a Fővárosi Törvényszék kizárólagos hatáskörébe tartoztak.

A közigazgatási bírósági ügyekben a Kúria jár el másodfokon, illetve felülvizsgálati eljárásban. Vannak olyan bírósági ügyek, amelyekben kizárólag a Kúria járhat el.

A munkaügyi bírósági ügyekben - szintén 2020. április 1. napjától kezdve - első fokon az illetékes törvényszékek, másodfokon az ítélőtáblák, továbbá a felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el.^[7]

Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 504. o. ISBN 963-9257-04-4  

• Magyarország bíróságai

• Köbel Szilvia: "Az állam és a nép érdekében fogok eljárni" - a közigazgatási bíróság 1949-ben történt megszüntetésének körülményei és következményei.
• Erik Štenpien: A közigazgatási bíráskodás európai történetének áttekintése (GI, 2018/1-2., 95-110. o.)
• Tolnai új világlexikona
• index.hu (2018)
• index.hu (2019)
• 2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról
• kozjavak.hu
• jog.tk.hu (2014)
• Varga Judit (2019)
• Alkotmánybíróság (2019)