A kötény a ruházat védelmére, díszítésére szolgáló ruhadarab. Viselése elsősorban a ruházat, illetve a test védelmét szolgálja. Készülhet a legkülönbözőbb anyagokból felhasználás helyének és céljának megfelelően vászonból, gumiból, bőrből, de a röntgensugárzás elleni védelem céljából akár ólomból is.

A bőrből készített, vagy sásból szőtt kötény már az ókori Egyiptomban megjelent. Ezt az állami szolgálatban álló írnokok hordták.

A középkorban a kötény a mindennapi viselet része. Európa minden régiójában a középosztályokhoz tartozó polgárasszonyok és a szegény jobbágynők egyaránt viseltek kötényt. A divat részévé és a felsőbb osztályok viseltében a 15. században jelenit meg a hímzett, és díszített kötény.

A magyar népviselet fontos eleme a kötény. És nem csak a nők viseletének, hanem a férfiak viseletének is. A magyar népviselet legdiszesebbek kötényei a matyó férfiak ünnepi viseletének nagyon dúsan hímzett fekete köténye.

A 19. században a leányiskolák elterjedésével egy időben a kötény az iskolai formaruha részévé válik elsősorban német területeken és az Orosz Birodalomban.

• 
  Óegyiptom
• 
  14. század
• 
  1620–1700
• 
  1822
• 
  1909

A kötény mint szimbólum a szabadkőműves páholyok rítusának része. Eredetileg a disztelen kőműveskötény kerül a szabadkőműves öltözetbe. Ez az idők folyamán egyre diszesebb lett, és mind a mai napig fontos alkotórésze a szabadkőművesek páholyon belüli viseletének.

• 
  Szabadkőműves szertartás a 18. században
• 
  Skót ritusú szabadkőműves kötény.