Körülírás

A körülírás, idegen szóval perifrázis terminus eredetileg a retorika területéhez tartozott. Ezen a szakterületen a szóképek közé tartozik, olyan szócsoportot nevezve meg, amely egyetlen szót helyettesít, több lehetséges céllal. Az egyik nagyobb kifejező erő elérése. Példák erre (magyarul) Árpád fiai, Csaba népe,[1] (franciául) la Ville Lumière (szó szerint ’A világosságváros’) Párizsra értve, la grande bleue (szó szerint ’a nagy kék’) ’a tenger’ helyett,[2] (angolul) the Emerald Isle (szó szerint ’a smaragd sziget’) Írországot megnevezve.[3] Körülírást használnak továbbá gúnyos célzattal (pl. Ott állt ingben, glóriában), kímélő jelleggel (Hátul állt, amikor az észt osztogatták) vagy illetlennek tekintett szavak helyettesítése céljából: Szükségére megy.[1]

A nyelvészetben a „körülírás” terminust átvették a fenti értelemben, de ennél tágabban is. Egyes nyelvek grammatikáiban belefoglalják a valamilyen szófaji értékű szókapcsolatokat (lásd a következő szakaszt), de általában az analitikus grammatikai alakokat is, a szintetikusokkal ellentétben.[4] Ez abból indul ki, hogy egyes nyelvek történetében analitikus alakok helyettesítettek szintetikusokat ugyanolyan grammatikai jelentések kifejezése végett, ami megfelel a körülírás eredeti meghatározásának (egyetlen szót helyettesítő szócsoport). A francia nyelvben, például, j’ai fait ’csináltam, tettem’ a latin feci megfelelője.[2]

A fentieket figyelembe véve megkülönböztethető lexikai körülírás és grammatikai (alaktani).

Lexikai körülírások

Egyes nyelvekben, mint például a francia vagy a román, majd mindegyik szófajhoz tartoznak olyan állandósult szókapcsolatok, amelyeket nem elemeznek, mivel alkotóelemeik elveszítették szemantikai autonómiájukat, és ebből a szempontból egység jellemzi őket. Ezen nyelvek grammatikáiban külön terminus is van az ilyen körülírásokra, (franciául) locution, (románul) locuțiune. Magyarul egyes szerzőknél megfelelőjeként megtalálható a valamilyen szófaji értékű szókapcsolat elnevezés.[5]

Az ilyen körülírások egysége többféle kritérium szerint állapítható meg, melyek mindegyikének csak egyesek felelnek meg (franciául):[6]

  • Egyetlen szóval helyettesíthető (paradigmai kritérium), pl. Il voyage en chemin de fer ’Vasúton utazik’ / Il voyage en voiture ’Autóval utazik’.
  • Nem tart be valamilyen szerkesztési szabályt, például nincs determinánsa a benne részt vevő főnévnek (mondattani kritérium): avoir lieu (szó szerint ’hely van’) ’történik’.
  • Jelentése más, mint a külön tekintett összetevőié, vagy szinonimája egy szónak (szemantikai kritérium): bande dessinée (szó szerint ’rajzolt szalag’) ’képregény’, machine à laver (szó szerint ’mosásra való gép’) = lessiveuse ’mosógép’.
  • Ma már magában nem használt szót vagy szókapcsolatot (archaizmust) tartalmaz: d’ores et déjà ’immár, máris’. D’ores egykor magában jelentette azt, hogy ’immár’, tehát a körülírás szó szerinti jelentése ’immár és már’.

Lexikai körülírások szófajok szerint:

  • főnév: francia chemin de fer ’vasút’,[6] román băgare de seamă ’figyelem’;[7]
  • melléknév: fr. Il rencontra une dame comme il faut (szó szerint ’ahogy kell’) ’Rendes hölggyel találkozott’,[6] rom. în floarea vârstei (szó szerint ’a kor virágában’) ’fiatal’;[7]
  • névmás: fr. Quelque chose est arrivé ’Történt valami’,[6] rom. vrute și nevrute (szó szerint ’akartak és nem akartak’) ’sok és sokféle’;[7]
  • határozatlan determináns: fr. n’importe quel (szó szerint ’nem fontos, milyen) ’akármilyen’;[6]
  • ige: magyar váddal illet, harcot folytat, beleegyezését adja;[1] fr. avoir lieu ’történik’, rom. a o lăsa moartă (szó szerint ’holtan hagyja’) ’lemond vmiről’,[7] montenegrói voditi borbu ’harcot folytat’;[8]
  • határozószó: fr. à son corps défendant (szó szerint ’testét védve’) ’akarata ellenére’,[6] rom. cu noaptea-n cap (szó szerint ’az éjszakával a fejben’) ’nagyon korán reggel’;[7]
  • elöljárószó: fr. quant à ’illetően’,[6] rom. de față cu ’jelenlétében’;[7]
  • kötőszó: fr. bien que ’bár’,[6] rom. în schimb (szó szerint ’cserében’) ’viszont’;[7]
  • indulatszó: fr. Par exemple ! (szó szerint ’például’) ’Micsoda?!’,[6] rom. ți-ai găsit! (szó szerint ’találtál magadnak’) ’dehogy, fenéket!’[7]

Egyes esetekben párhuzamosság van különböző szófajokhoz tartozó körülírások szerkezetét illetően: Példák (románul):[9]

cu toate acestea (szó szerint ’mindezekkel’) ’ennek ellenére’ (határozószó) – cu toate că ’bár’ (kötőszó);
în jur ’körül’ (határozószó) – în jurul ’körül’ (kötőszó);
înainte de ’előtt’ (elöljáró) – înainte (ca) să ’mielőtt’ (kötőszó).

Grammatikai körülírások

Abból a szempontból, hogy egységes grammatikai jelentésűek, körülírásoknak tekintik az analitikus szerkezetű grammatikai alakokat is. Ilyenek főleg az ige nyelvtani kategóriáit fejezik ki, de egyéb szófajokéit is.

Igei körülírások

A körülírásos igealakok, melyeket másként összetetteknek neveznek, segédigékkel alakulnak.

Igemód- és igeidőalakok

Vannak körülírásos igeidőalakok, a magyarban csak kettő: a kijelentő mód jövő időé (élni fog) és a feltételes mód múlt időé: kért volna.[10]

A francia nyelvben viszonylag sok körülírásos igeidőalak van. A grammatikák összetett alakoknak nevezik a fő ilyeneket, melyeket az avoir (lexikai jelentése ’birtokolni’) és az être (lexikai jelentése lenni) segédigékkel és a lexikai jelentésű igének („főigének”) megfelelő múlt idejű melléknévi igenévvel alakítanak, például az összetett múlt időt: J’ai gagné un beau livre ’Nyertem egy szép könyvet’.[11] Csak a többit nevezik körülírásos igeidőalakoknak, amelyek ún. félsegédigékkel alakulnak és az igének megfelelő főnévi igenévvel, pl. a közvetlen jövő idő: Nous allons goûter le champagne ’Most megkóstoljuk a pezsgőt’.[12]

Az angol nyelvben két igeidőalakon kívül (egyszerű jelen és egyszerű múlt) az összes többi körülírásos: a folyamatos jelen (We are playing cards now ’Most kártyázunk’), a folyamatos múlt (We were playing cards at the time ’Akkor éppen kártyáztunk’) stb.[13]

A románban van egy körülírásos igemód- és egyben igeidőalak (a feltételes mód jelen idő – aș vorbi ’beszélnék’), és a többi igeidőalak többsége is körülírásos: az összetett múlt idő (am vorbit ’beszéltem’) vagy a jövő idő: voi vorbi ’beszélni fogok’.[14]

A közép-délszláv diarendszer nyelveiben ugyancsak találhatók ilyen igemód- és igeidőalakok: a feltételes mód (Morali bismo ga pośetiti ’Meg kellene látogatnunk őt’),[15] a múlt idő (Jeste li čuli? ’Hallottátok?’),[16] a jövő idő: Jednog dana on će završiti studije ’Egy szép napon be fogja fejezni a tanulmányait’[17] stb.

Igenemet, igeszemléletet, modalitást és pragmatikai jelentést kifejező alakok

Az újlatin nyelvekben például, a szenvedő igenemet úgy fejezik ki, hogy a létigét ragozzák cselekvő igeként, és hozzáadják a „főigének” megfelelő múlt idejű melléknévi igenevet: fr. La lettre a été envoyée ’A levelet elküldték’ (szó szerint ’A levél el lett küldve’).[18]

A műveltető (idegen szóval faktitív) igenem kifejezése körülírásos például a franciában és az angolban, a ’csinál, tesz’ lexikai jelentésű félsegédigével: fr. Le portier a fait remplir les fiches d’hôtel ’A portás kitöltette a szállodacédulákat’,[19] ang. She makes him eat ’Eteti őt’.[20]

A magyarban az egyik igeszemléletre, a szokásos cselekvést, történést, állapotot kifejezőre van körülírás, a szokott segédigével: Esténként olvasni szokott.[21]

Az angolban a folyamatos igeidőalakok (lásd fentebb) egyben a folyamatos igeszemléletet is kifejezik.

A franciában igeszemléletet kifejező körülírásokra példák az alábbiak:[22]

  • cselekvés kezdete:
En entandant cette histoire, tout le monde s’est mis à rire ’Ezt a történetet hallva, mindenki elkezdett nevetni’;
Il était sur le point de se coucher, lorsque nous sommes arrivés ’Már majdnem lefeküdt, amikor megérkeztünk’;
  • cselekvés folyamatban léte: Ne dérange pas Stanislas ! Il est en train de travailler ’Ne zavard Stanislas-t! Most dolgozik’;
  • cselekvés vége:
Au bout de trois jours, la pluie a enfin cessé de tomber ’Három nap után az eső végre elállt’ (szó szerint ’… megszűnt esni’);
Tu peux prendre le journal. J’ai fini de le lire ’Elveheted az újságot. Kiolvastam’ (szó szerint ’Befejeztem olvasni’).

Példák modalitást kifejező körülírásokra a következők:

  • cselekvés, történés akaratlan volta: magy. Ha el találod árulni a titkot, megharagszom;[21]
  • cselekvés, történés akart volta: fr. Je veux savoir ’Tudni akarom’;[23]
  • eshetőség: ang. We may have problems ’Lehetséges, hogy gondjaink lesznek’;[24]
  • képesség: magy. El tudod ezt nekem intézni?;[21]
  • kötelezettség, szükségesség: rom. Am a scrie / de scris ’Írnivalóm van’;[25]
  • látszat: fr. Le temps semble s’améliorer ’Az időjárás javulni látszik’;[23]
  • lehetőség: szerb Ja ovde mogu studirati/da studiram ’Én itt tudok tanulni’;[26]
  • majdnem megvalósult cselekvés: fr. Nous avons failli réussir ’Majdnem sikerült (nekünk)’.[27]
  • valószínűség: (franciául) Quelle chaleur ! Il doit faire au moins 35 °C ’Micsoda hőség! Legalább 35 fok lehet’.[22]

Pragmatikai körülírás a magyarban a tetszik segédigével alakul: Tetszett már venni a süteményből?[21]

A fokozást kifejező körülírások

Egyes nyelvekben az összes, másokban egyes fokozást kifejező melléknévi és határozószói alakok körülírásosak. A magyar nyelvben csak a tulajdonság kisebb fokát fejezik ki ilyenek, pl. kevésbé rossz, a legkevésbé jó.[28]

Az angolban a legtöbb melléknév és határozószó fokozása csak analitikus (more interesting ’érdekesebb’), egyesek felfelé fokozása csak szintetikus, azaz toldalékkal megvalósított (bigger ’nagyobb’), és néhányat mindkét módszerrel lehet fokozni: happier vagy more happy ’boldogabb’, the happiest vagy the most happy ’a legboldogabb’.[4]

A franciában is, kivéve néhány melléknév és határozószó felfelé fokozását illetően, mindegyik fokozott alak analitikus: plus cher ’drágább’, moins cher ’kevésbé drága’, le plus fort ’a legerősebb’, la moins gentille ’a legkevésbé kedves’.[29]

A románban csak analitikus fokozott alakok vannak: mai înalt ’magasabb’, mai puțin înalt ’kevésbé magas’, cel mai înalt ’a legmagasabb’, cel mai puțin înalt ’a legkevésbé magas’.[30]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Hangay 2007, 545. o.
  2. ↑ a b Dubois 2002, 354. o.
  3. ↑ Bussmann 1998, 879. o.
  4. ↑ a b Crystal 2008, 358. o.
  5. ↑ Pl. „igei vagy melléknévi értékű szókapcsolat” (O. Nagy Gábor. Magyar szólások és közmondások. 4. kiadás. Budapest: Gondolat. 1985), „határozószói értékű szókapcsolat” (B. Gergely Piroska. Az idő főnév időhatározói alakulatainak történetéből. Nyelv- és irodalomtudományi közlemények. XXVII. évf. 1983. 1. sz. Románia Szocialista Köztársaság Akadémiájának kiadója. 1983. 47–52. o. Hozzáférés: 2018. március 22), „lexéma értékű szókapcsolatok” (Ittzés Nóra. Tájékoztató a szótár szerkesztési elveiről, szerkezetéről és használatának módjáról. A magyar nyelv nagyszótára. Hozzáférés: 2018. március 22).
  6. ↑ a b c d e f g h i Grevisse – Goosse 2007, 196–197. o.
  7. ↑ a b c d e f g h Constantinescu-Dobridor 1998, locuțiune szócikk.
  8. ↑ Čirgić 2010, 168. o. (montenegrói grammatika).
  9. ↑ Avram 1997, 33. o
  10. ↑ Bokor 2007, 275. o.
  11. ↑ Karakai 2006, 63. o.
  12. ↑ Karakai 2006, 66. o.
  13. ↑ Eastwood 1998, 82. o.
  14. ↑ Constantinescu-Dobridor 1998, perifrază szócikk.
  15. ↑ Čirgić 2010, 177. o.
  16. ↑ Barić 1997, 240. o. (horvát grammatika).
  17. ↑ Klajn 2005, 119. o. (szerb grammatika).
  18. ↑ Karakai 2013, 51. o.
  19. ↑ Karakai 2013, 52–53. o.
  20. ↑ Crystal 2008, p 70. o.
  21. ↑ a b c d Lengyel 1999.
  22. ↑ a b Delatour 2004, 100. o.
  23. ↑ a b Mauger 1971, 287. o.
  24. ↑ Eastwood 1994, 114. o.
  25. ↑ Avram 1997, 198. o.
  26. ↑ Moldovan – Radan 1997, 114. o.
  27. ↑ Mauger 1971, 286. o.
  28. ↑ Bokor 2007, 225. o.
  29. ↑ Karakai 2013, 122. o.
  30. ↑ Avram 1997, 121–124. o.

Források