| Név
|
Holdnaptár szerinti dátum
|
Kínai név
|
Pinjin (Pinyin) és magyaros
|
Leírás
|
| Holdújév vagy tavaszünnep
|
1. hónap 1. napján kezdődő 15 napos ünnep
|
春节
|
Csuncsie (Chūnjié)
|
Ez Kína egyik legfontosabb ünnepe, melynek minden napjához meghatározott szokások és ételek kötődnek.[1] Kínai újév néven is ismert.
|
| Lámpásfesztivál vagy lampionünnep
|
1. holdhónap 15. napja
|
元宵节
|
Jüanhsziao csie (Yuánxiāo jié)
|
Az ünnep folyamán lámpásokat reptetnek, sárkányt eregetnek, valamint petárdákat durrogtatnak. Az ünnep fő célja a család összehozása. Gyakran szoktak a lámpásokra fejtörőket írni, melyet a családtagok közösen fejtenek meg. Ünnepi ételük ezen a napon a tangjüan (tāngyuán), 汤圆, egy kerek alakú levesgombóc, ami szezámmaggal, vörösbab-pasztával vagy egyéb édes töltelékkel van megtöltve. A gombóc a kerek családi kört jelképezi, így fontos étele az ünnepnek.[2]
|
| Sárkányünnep
|
2. holdhónap 2. napja
|
龙抬头
|
Lung tajtou (Lóng táitóu)
|
A név eredeti jelentése „amikor a sárkány felemeli a fejét”. Az ünnepi hagyomány szerint aszály sújtotta a vidéket, és a Vörös Sárkány esőt adott az égnek a császár engedélye nélkül, így az bezáratta a sárkányt egy hegybe. Azt mondta, csak akkor engedi ki, ha az aranyszínű bab kinyílik. A nép azonban tudta, hogy a szójabab aranyszínű, és hogy pörköléskor kinyílik. Így a sárkány a második hónap második napján kiszabadult. Az ünnep hagyományos étele tehát a pirított szójabab és a gombócok, melyeknek alakja a sárkány fülére vagy fogaira emlékeztetik az embert.[3]
|
| Ősök napja vagy Tiszta fényesség napja, vagy Sírok lesöprésének napja
|
a tavaszi napéjegyenlőség utáni 15. nap
|
清明节
|
Csingming csie (Qīngmíng jié)
|
Az ünnepet a nyugati kultúrában gyakran a kínai halottak napjaként emlegetik. Ilyenkor az emberek kimennek a temetőkbe, megtisztítják a sírhelyeket, ételáldozatot mutatnak be az elhunytaknak, valamint a már nem élő rokonaik emlékeinek felidézésével töltik a napot. Gyakran szoktak ilyenkor piknikezni a szabadban és sárkányt eregetni.[4]
|
| Sárkányhajó ünnepe
|
5. holdhónap 5. napja
|
端午节
|
Tuanvu csie (Duānwǔ jié)
|
A hagyomány szerint ezen az ünnepen áldoznak a folyókban lakó éhes sárkányoknak, amiért megzavarják őket a folyón való versenyzéssel. Az ünnep jellegzetes étele a congce (zòngzi), 粽子, ami bambuszlevelekbe göngyölt rizs, régen ezeket a kis „csomagokat” beledobták a folyóba, azonban ez nagy mértékben szennyezte a vizet, így felhagytak ezzel a szokással.[5]
|
| Szerelmesek napja vagy két hetes ünnepe
|
7. holdhónap 7. napja
|
七夕
|
Csihszi (Qīxī)
|
A kínai „Valentin-napnak” szokták tartani. Az ünnep mondája a pásztorfiú és a szövőlány története.[6]
|
| Szellemek ünnepe vagy éhes szellemek ünnepe
|
7. holdhónap 15. napja
|
buddhista megnevezés: 盂兰盆节,
taoista megnevezés: 中元节
|
buddhista: Jülanpen csie (Yúlánpén jié), taoista: Csungjüan csie (Zhōngyuán jié)
|
Közös taoista és buddhista ünnep. A pokol kapui megnyílnak, és minden szellem ételt és italt kap.[7]
|
| Őszközépünnep vagy holdünnep
|
8. holdhónap 15. napja
|
中秋节
|
Csung-csiu csie (Zhōngqiū jié)
|
Az ünnep hagyománya szerint Csang Ö (Cháng'é) (嫦娥) felszállt a holdra, és a hold istennőjévé vált. Ezen az ünnepen szokás a hold csodálása és a holdsütemény (jüeping (yuèbǐng), 月饼) fogyasztása.[8]
|
| Két kilences ünnep vagy a két jang (yang) ünnepe
|
9. holdhónap 9. napja
|
重阳节
|
Csungjang csie (Chóngyáng jié)
|
A két kilences veszélyes számkombináció, ezért ilyenkor megtisztulási szertartásokat kell végezni – például krizantémbort kell inni, japán somfaágakat (csujü (zhūyú), 茱萸) kell viselni – ki kell szellőztetni a lakást, és ki kell menni a szabadba kirándulni , ahol lehetőleg meg kell mászni egy hegyet. Ilyenkor az ősök előtt is le szokták róni a tiszteletet.[9]
|
