Káldy Mihály győri kőműves- és építőmester és Major Jolán komáromi földhivatali alkalmazott fiaként született egy középnemesi származású családban.
A győri Kereskedelmi Szakközépiskolában tanult, majd a Főreáliskolában tette le az érettségi vizsgáját. Középfokú tanulmányai után Budapesten, az Állami Felső Építőipariskolában építőmesteri képesítést szerzett, ezt követően pedig hazatért Győrbe és édesapja mellett segédkezett. Az apa jó hírű vállalkozását végül 1928-ban vette át.
1930-ban feleségül vette Nits Zsófiát. Gyermekeik: Barna, aki szintén építész lett, Zsuzsanna Veronika és Eszter Jolán.
A háború befejezése után aktív részt vállalt Győr város újjáépítésében. Többek között a Richards Gyár és a Rába Waggon- és Gépgyár épületállományának helyreállítása köthető a nevéhez.
1949-ben államosították a vállalkozását. Utána, 1955-ig a Győri Építő Vállalat osztályvezetője, azt követően pedig a Győr-Sopron megyei Tanácsi Tervező Vállalat építésze volt. Egészen 85 éves koráig dolgozott.
89 éves korában hunyt el tüdőrákban. Győrben, a Nádorvárosi Köztemetőben helyezték örök nyugalomra.
Építészi munkássága
Győrben, az Attila út 14. szám alatt élt és működtette irodáját.
Munkáival Győrben, illetve Győr környéki településeken találkozhatunk.
Első önálló tervezése, egyben legfontosabb műve az 1927-ben épült győri Csermák-ház. Ez az épület napjainkban helyi védelem alatt áll és meghatározó városképi szereppel bír.
Korai épületein megfigyelhető a historizmus és a szecesszió hatása, később – talán a Bauhaus hatásának köszönhetően – fokozatosan egyszerűsödött a formavilága.
Bár nem volt okleveles építész, tervezői tevékenységét sokra tartották, ezért a második világháborút követő évtizedekben is tervezőirodákban dolgozhatott. Munkájának elismeréseként, 1985-ben megkapta a Magyar Népköztársasági Minisztertanácsa 1006/1977 számú határozatával alapított Kiváló munkáért kitüntető jelvényt.
Építési vállalkozói munkássága
A Corvin utca 30. szám alatt pedig egy telephelyet létesített.
Építőmesterként számos olyan épület kivitelezését irányította, melyeknek a tervei más építészek rajzasztalán készültek. Rendezte az építési engedélyezési folyamatot, költségvetést készített, intézte a tereprendezést és az építőanyagok beszerzését. Lakatos Kálmán és Oberländer Sándor építészekkel több alkalommal dolgozott együtt.
A Káldy Barna irányítása alatt kivitelezett épületek közül a legjelentősebb Sándy GyulaNádorvárosi evangélikus temploma, ami 1940-ben épült. Ehhez a templomhoz egyébként valamivel korábban, 1928-ban ő maga is készített tervet, ám ez nem valósult meg.[1]
Fontosabb munkái
Káldy Barna által tervezett, illetve kivitelezett épületek
Sorszám
Leírás
Tervező
Kivitelező
Építés éve
Kép
1.
Csermák Gusztáv kelmefestő, vegytisztító háza és üzeme. Győr, Ady Endre utca 2. Helyi védelem alatt áll.
Káldy Barna
Káldy Barna
1927
2.
Wohlráb-ház. Győr, Corvin utca 2.
Káldy Barna
Káldy Barna
1929 k.
3.
Komárom, evangélikus imaház. Mártírok útja 10.
Káldy Barna
Káldy Barna
1930 k.
4.
Börcs, evangélikus szeretetház. Petőfi Sándor utca 46.
Tóth Enikő: Egy győri építész pályája a 20. században. Káldy Barna élete és munkássága. In: Győri Tanulmányok 2015. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Tudományos Szemléje. ISSN 0209-4215. 177-196. o.