Életvitelét kitűnően jellemzi az általa sokat használt mondat:
„Amíg az ekevas szánt, fényes marad, ha közben kopik is, de ha szögre akasztják, rozsdás lesz, még ha vadonatúj is!”
Élete
Középiskolába Székesfehérváron járt. Teológiát, filozófiát tanult, majd magyar-latin szakos diplomát szerzett valamint bölcsészdoktor lett. 1965-ben eszperantó nyelvtanári diplomát szerzett. Az eszperantó nyelv segítségével bejárta Európát, de Kínába is eljutott. Faragásaiból, grafikáiból, pasztellképeiből, selyemképeiből, művész fotóiból számos önálló kiállítást rendezett itthon valamint Dél- és Nyugat-Európában
Kiállításokat nyitott meg, 150 művelődéstörténeti előadást tartott.