Jules Dupré

Jules Dupré
SzületettJules Louis Dupré
1811. április 5.[1][2][3][4][5]
Nantes[6][7]
Elhunyt1889. október 6. (78 évesen)[1][3][4][5][8]
L’Isle-Adam[7]
Állampolgárságafrancia[9]
Foglalkozásafestőművész
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend tisztje
  • a francia Becsületrend parancsnoka
SírhelyeL'Isle-Adam cemetery
A Wikimédia Commons tartalmaz Jules Dupré témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Dupré önarcképe, 1870

Jules Dupré (Nantes, 1811. április 5.L’Isle-Adam, 1889. október 6.) francia festő és litográfus, a barbizoni iskola lírai, drámai, olykor szenvedélyes felfogású művésze, kitűnt arcképeivel is. Műveinek gazdag gyűjteménye található a Louvre-ban.

Élete és munkássága

Dupré a nagy elődök közül Théodore Géricault, Claude le Lorrain és Rembrandt festészetét csodálta. 1823-ban érkezett Párizsba, hogy maga is festő legyen, majd az 1830-as évek közepétől főleg Barbizonban élt. Eleinte nagy hatással volt rá Théodore Rousseau tájképfestészete, apró részletességgel festette a tájat, később dinamikusabb, szélesebb ecsetkezelésre tért át, túlhaladt Rousseau epikus felfogásán, az ő festészeti szemlélete szenvedélyessé, líraivá, sőt drámaivá vált. A barbizoni kolónia egyik legkiválóbb tájképfestője, de kitűnt arcképeivel és litográfiáival is. Természetábrázolásában külön szerepet kaptak az égbolt tüneményei.

Főbb művei

Tehenek a gázlónál, 1850
  • Folyópartján
  • Tehenek a gázlónál
  • Vihar után
  • A tenger
  • Napnyugta a mocsárnál
  • Reggel
  • Alkonyat
  • Jön az ősz
  • Normandiai legelő
  • Önarckép
  • George Sand arcképe

Jegyzetek

  1. a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Jules Dupré (holland nyelven)
  3. a b Jules Dupré (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Brockhaus (német nyelven)
  6. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Дюпре Жюль, 2015. szeptember 28.
  7. a b 101
  8. Dupré, Jules, Jules Dupré
  9. artist list of the National Museum of Sweden, 2016. február 12.

Források

  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest : Győző Andor, 1935. 263.
  • Művészei lexikon. Szerk. Zádor Anna, Genthon István. 1. köt. 572.
  • A művészet története. (Historia del'arte. Magy. vált. főszerk. Aradi Nóra. ) 8. köt. A rokokótól 1900-ig. ([Közrem.] Gellér Katalin). Budapest : Corvina, 1989. 300 o. ISBN 9631328155

További információk