John Dankworth, (London, 1927. szeptember 20. – London, 2010. február 6.) angol dzsesszzenész, altszaxofonos, klarinétos, filmzeneszerző. Sir John Phillip William DankworthJohnny Dankworth néven vált ismertté.
Pályafutása
Dankworth zenészcsaládból származott; tanult zongorázni és hegedűlni is. Benny Goodman hatására tizenhatévesen klarinétra váltott. Amikor meghallotta Johnny Hodgest, az altszaxofonozni kezdett.
1950-ben John Dankworth megalapította a sikeres „Dankworth Seven”-et, amely 1953-ig, és később is összeállt. Első felvételeik 1950-ben születtek. 1953-ban a zenekar a Parlophone Recordsszal szerződött. 1953-ban Dankworth létrehozta saját big bandjét, amely 1959-ben a Newport Jazz Festivalon, a New York-i Birdlandben és többször Nagy-Britanniában is fellépett − Duke Ellington előzenekaraként.
Dankworth Ellington barátjává vált. Felvette Ellington számait, feldolgozásait a big bandjével. Ellington halála után a Mercer Ellington vezette emlékzenekarban játszott.
Az énekesnő Cleo Laine 1951 óta rendszeresen énekelt férje zenekarában, később más zenekarokkal is.
Dankworth is az 1950-es évek végén kezdett el komponálni. 1959-ben Seiber Mátyással írta az „Improvizációk jazzenekarra” című szerzeményt „Johnny Dankworth Orchestra” névű zenekarával.
2006-ban Dankworth lett az első brit dzsesszzenész, akit II. Erzsébet királynő lovaggá ütött, korábban pedig a A Brit Birodalom Rendje parancsnoki fokozatával (CBE) tüntették ki. Feleségét 1997-ben szintén a Brit Birodalom Rendjének lovagjává (OBE) ütötték.
Ez a szócikk részben vagy egészben a John Dankworth című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
