Johan Vilhelm Snellman
Született	1806. május 12.[1][2][3][4][5] Stockholm[6][7]
Elhunyt	1881. július 4. (75 évesen)[1][2][3] Tanskarla
Állampolgársága	orosz Finn Nagyhercegség
Gyermekei	öt gyermek: Anders Henrik Snellman Johan Ludvig Snellman Wilhelm Snellman Karl Snellman
Foglalkozása	politikus filozófus író egyetemi oktató újságíró
Tisztsége	member of the Diet of Finland
Iskolái	Åbo Akademi University Helsinki Egyetem
Kitüntetései	Szent Vlagyimir-rend 3. fokozata (1865)[8]
Sírhelye	Hietaniemi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Johan Vilhelm Snellman témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Johan Vilhelm Snellman (Stockholm, 1806. május 12. – Kirkkonummi, 1881. július 4.) finn filozófus, irodalmár, újságíró és államférfi, a XIX. századbeli Finnországban az egyik legnagyobb befolyással bíró fennomán. Jelentős hatást gyakorolt a finn nyelv helyzetére illetve a finn márka bevezetésére. Finn nemzeti filozófusnak tartják illetve a finn nemzeti öntudatra ébredés egyik legnagyobb alakjának.

A hegeli hagyományban álló gondolkodóként disszertált 1835-ben, Helsinkiben. Disszertációjának címe: „Dissertatio academica absolutismum systematis Hegeliani defensura”, azaz: 'Akadémiai disszertáció a hégeli rendszer abszolutizmusának védelmére'.

Snellman újságban kívánta terjeszteni a finn nemzeti ismereteket illetve kultúrát. A nemzeti felvilágosodás céljára, a finnesedés hívei számára, 1844 januárjában Saima néven hetilapot jelentetett meg svéd nyelven. Ez volt az első finn politikai és kulturális folyóirat a történelemben.

J. V. Snellman tiszteletére Finnországban minden év május 12-e Snellman nap illetve a Finnség napja, országszerte fellobogózással tartott nemzeti ünnep.