Apja részes arató volt, négy gyerekkel. Coleman farmon nőtt fel és ott is dolgozott. A szájharmonikával 12 éves korában ismerkedett meg. Amikor besorozták a hadseregbe, akkor kezdte el katonatársait szórakoztatni a harmonikájával, amin bluest játszott. Ekkor kapta a „Jaybird” becenevet, a szemtelen viselkedése miatt.[1][2] Az 1920-as években társultak Big Joe Williams-szel a Birmingham Jug Band együttesben, ami az Egyesült Államok déli államaiban turnézott.[1]
Coleman első hangfelvétele 1927-ben volt, amin egyedül szerepelt. Lemezeket készítő karrierje csak 1930-ig tartott, ezután Alabama államban utcai zenélésből tartotta fenn magát.[2]
1950-ben, rákbetegségben halt meg 53 éves korában Tuskegee településen (Alabama).[1]
Források
Heroes of the blues - trading cards, Yazoo Recors, 1993
Jegyzetek
↑ abcSheldon, Harris. Blue's Who's Who. De Capo Press, Inc, 125. o. (1979). ISBN 0-306-80155-8
↑ abErlewine, Stephen Thomas: [Jaybird Coleman az AllMusiconJaybird Coleman:Biography]. allmusic.com. (Hozzáférés: 2008. július 20.)