A JavaScript-motor olyan speciális szoftver, ami értelmezi és futtatja a JavaScript (vagy ECMAScript) kódot. Bár számos más felhasználása is létezik a JavaScript-motoroknak, leggyakrabban mégis webböngészőkben használatosak.[1][2][2]
Története
__DTELLIPSISBUTTON__{"threadItem":{"headingLevel":2,"name":"h-","type":"heading","level":0,"id":"h-T\u00f6rt\u00e9nete","replies":[]}}-->
A második, 2008-2009-es böngészőháború előtt, a JavaScript-motor (másképpen JavaScript-értelmező vagy JavaScript-implementáció) egyszerűen egy interpreter volt, ami beolvasta és sorról sorra végrehajtotta a JavaScript forráskódot.
Az első JavaScript-motort a Netscape Communications Corporationnél dolgozó Brendan Eich kódolta a Netscape Navigator webböngésző számára. A SpiderMonkey kódnevű motort C nyelven implementálta. Azóta (a JavaScript 1.5-ben) frissítették, hogy megfeleljen az ECMA-262 Edition 3 specifikációinak. A Rhino motort szintén egy Netscape-dolgozó, Norris Boyd hozta létre, Javában. Ahogy a SpiderMonkey, a Rhino is megfelel az ECMA-262 Edition 3-nak. A technológia felhasználói közé tartozik az Apple Safari 4 Nitro motorja, a Google Chrome V8 JavaScript-motorja és a Mozilla Firefox 3.5-ben található TraceMonkey.
A JavaScript messze leggyakoribb gazdakörnyezete a webböngésző. A böngészők általában a nyilvános API-t használják ún. „host object”-ek (a befogadó környezet által nyújtott objektumok) létrehozására, amik felelnek a DOM-ok JavaScriptbe való tükrözéséért.
A JavaScript-futtatómotorok másik gyakori alkalmazási környezete a webkiszolgáló. A JavaScript webszerver a HTTP-kérések és -válaszok objektumait reprezentáló host object-eket hozzáférhetővé teszi egy JavaScript nyelvű program számára, ami ezek alapján dinamikusan weboldalakat generál. A Microsoft IIS-ben használt ASP-technológiája lehetővé teszi a szerveroldali kód megírását VB Script és JScript (a Microsoft JavaScript-implementációja) nyelven egyaránt. A Jaxer egy teljesen JavaScriptben megírt webszerver; ennek az az előnye, hogy ugyanaz a kód futhat szerver- és kliensoldalon.
A teljesítmény fejlődése
__DTELLIPSISBUTTON__{"threadItem":{"headingLevel":2,"name":"h-","type":"heading","level":0,"id":"h-A_teljes\u00edtm\u00e9ny_fejl\u0151d\u00e9se","replies":["h-A_JavaScript-motorok_versenye:_2008_\u00e9s_2009-A_teljes\u00edtm\u00e9ny_fejl\u0151d\u00e9se","h-A_JavaScript-motorok_versenye:_2010--A_teljes\u00edtm\u00e9ny_fejl\u0151d\u00e9se"]}}-->
„…a korábban színfalak mögötti, JavaScriptnek nevezett programozási technológia egyszerre láthatóvá válik… ”
– -CNET[2]
A tipikus, nagyobb böngészők rendelkeznek egy grafikus motorral és egy attól független JavaScript-motorral, ami könnyebbé teszi a tesztelést és a más projektben való felhasználását. Ilyen kombinációk a Carakan és a Presto, a Nitro és a WebKit; a SpiderMonkey és a Gecko; a KJS és a KHTML; a Rhinónak alapértelmezésben nincs megjelenítőmotorja. Más kombinációk is elképzelhetők, például a Google Chrome-ban a V8-at használják együtt a WebKittel. A JavaScript-motor a fejlesztőknek hozzáférést enged a webböngésző vezérléséhez szükséges funkciókhoz (hálózat, DOM-kezelés, külső események, HTML5 videó, canvas- és adattárolás).
A Sunspider egy JavaScript-sebességteszt, ami több mint egy tucat, a JavaScript nyelv különböző aspektusaira koncentráló tesztben értékeli a JavaScript-motorok sebességét. A SunSpider a mérés során nem használ az alapfunkcionalitáson kívüli képességeket (nincs benne HTML-, CSS- vagy hálózatkezelés).
A JavaScript-motorok versenye: 2008 és 2009
Elindult egy versenyfutás a böngészők fejlesztői között, hogy ki tudja kifejleszteni a leggyorsabb JavaScript-motorokat. 2008-ban a Google Chrome-ot dicsérték JavaScript-teljesítménye miatt, de hamarosan egyes más böngészők JavaScript-motorjai még gyorsabbak lettek. Később a Google Chrome visszanyerte első helyét. A Chrome fő erősségei az általános webmegjelenítés és a JavaScript-feldolgozás sebessége, melyekben a többi nagy böngészővel szembeni elsőségét több weboldal egymástól függetlenül igazolta.[3][4][5]
A WebKit Squirrelfish, illetve a Mozilla TraceMonkey JavaScript-virtuálisgépeinek megjelenésével a Chrome JavaScript-futtatási teljesítménye lassabbnak bizonyult.[6][7][8][9] A Google válasza erre a dán fejlesztésű V8 JavaScript-motor volt, ami a Google Chrome 2-ben nagy löketet adott a JavaScript-teljesítménynek.
A WebKit fejlesztői csapata 2008. június 2-án jelentette be a SquirrelFisht,[10] az akkor új JavaScript-motort, ami jelentősen megdobta a Safari böngésző teljesítményét.[11] A fejlesztők számára 2008. június 11-én átadott motor a Safari 4 új funkciói közé tartozott; a JavaScript-motor végleges verziója a Nitro nevet kapta.
2009 januárjában az akkor SquirrelFish Extreme (SFX) néven futó motor, ami korábban csak az x86 architektúrát támogatta, az Apple Inc. minden platformtesztjét sikeresen lefuttatta, így a Mac OS X x86-64-architektúráin is engedélyezésre került.[12]
A 2009. június 30-án megjelent Firefox 3.5-be bekerült optimalizációs technika „egyes esetekben 20-40-szeres teljesítményjavulást” ígért a Firefox 3-hoz képest.[13]
A JavaScript-motorok versenye: 2010-
2010 elején a norvég Opera böngészőben lecserélték az öregedő Futhark motort a korai tesztekben 2,5-ször gyorsabbnak bizonyuló Carakan-ra.[2] Versenyben volt még ekkortájt az Apple Safarijában található Nitro (korábban SquirrelFish néven futott) és a Firefox új JägerMonkey engine-je („a Nitro és a korábbi TraceMonkey Engine keresztgyereke”).[1] A Microsoft lemaradt, böngészője az elterjedtebb böngészők közül a leglassabb volt, külön JavaScript-motor nélkül; bár 2010 közepére az akkor még ki nem adott Internet Explorer 9 Chakra motorja ígéretesnek látszott.[1] A JägerMonkey nyilvános tesztelése 2010 nyarán kezdődött a Firefox 4 bétaverziójában.[14] A szintén 2010 nyarán megjelent Safari 5 30%-ot gyorsult a Nitro motort használó Safari 4-hez képest.[15]
JavaScript-motorok
__DTELLIPSISBUTTON__{"threadItem":{"headingLevel":2,"name":"h-","type":"heading","level":0,"id":"h-JavaScript-motorok","replies":["h-Mozilla-JavaScript-motorok","h-Google-JavaScript-motorok","h-Opera-JavaScript-motorok","h-Safari-JavaScript-motorok","h-Egy\u00e9b-JavaScript-motorok"]}}-->
Mozilla
Google
- V8 – nyílt forrású, Dániában fejleszti a Google, a Google Chrome részét képezi
Opera
Safari
Egyéb
Implementációk
__DTELLIPSISBUTTON__{"threadItem":{"headingLevel":2,"name":"h-","type":"heading","level":0,"id":"h-Implement\u00e1ci\u00f3k","replies":[]}}-->
A JavaScript az ECMAScript egy dialektusa, amit számos alkalmazás támogat, különösen a webböngészők. Az egyes dialektusokban időnként kiegészítik a nyelvet, a standard könyvtárat és a kapcsolódó API-kat, mint a W3C által meghatározott DOM. Ez azt is jelenti, hogy adott dialektusban megírt alkalmazás inkompatibilis lehet egy másikkal, ha nem úgy írták meg az alkalmazásokat, hogy a támogatott funkciók és API-k közös részhalmazára szorítkozzanak.
Meg kell különböztetni a dialektusokat és az implementációkat. A nyelv egy dialektusa annak szignifikáns változatát jelenti, míg egy nyelv/dialektus implementációja az adott nyelven/dialektusban írt program futtatására képes.
Alkalmazás
|
Dialektus és legutolsó verzió
|
ECMAScript-kiadás
|
Google Chrome, V8 JavaScript-motor
|
JavaScript
|
ECMA-262, edition 3
|
Mozilla Firefox, Gecko böngészőmotor, SpiderMonkey és Rhino
|
JavaScript 1.8.1
|
ECMA-262, edition 3
|
Opera
|
ECMAScript némi JavaScript 1.5- és JScript-kiegészítéssel[17]
|
ECMA-262, edition 3
|
KHTML-böngészőmotor, KDE Konqueror és Apple Safari
|
JavaScript 1.5
|
ECMA-262, edition 3
|
Adobe Acrobat
|
JavaScript 1.5
|
ECMA-262, edition 3
|
OpenLaszlo Platform
|
JavaScript 1.4
|
ECMA-262, edition 3
|
Max/MSP
|
JavaScript 1.5
|
ECMA-262, edition 3
|
ANT Galio 3
|
JavaScript 1.5 RMAI-kiterjesztésekkel
|
ECMA-262, edition 3
|
Külső hivatkozások
__DTELLIPSISBUTTON__{"threadItem":{"headingLevel":2,"name":"h-","type":"heading","level":0,"id":"h-K\u00fcls\u0151_hivatkoz\u00e1sok","replies":[]}}-->
Jegyzetek
__DTELLIPSISBUTTON__{"threadItem":{"headingLevel":2,"name":"h-","type":"heading","level":0,"id":"h-Jegyzetek","replies":[]}}-->
- ↑ a b c http://news.cnet.com/8301-30685_3-20000110-264.html Archiválva 2013. október 3-i dátummal a Wayback Machine-ben "Opera 10.5 brings new JavaScript engine" Stephen Shankland
- ↑ a b c d Archivált másolat. [2013. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 24.)
- ↑ Stephen Shankland: Speed test: Google Chrome beats Firefox, IE, Safari. cnet.com Business Tech. CNET News, 2008. szeptember 2. [2012. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 28.)
- ↑ Big browser comparison test: Internet Explorer vs. Firefox, Opera, Safari and Chrome. PC Games Hardware. Computec Media AG. [2012. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 28.)
- ↑ Lifehacker Speed Tests: Safari 4, Chrome 2. Lifehacker. [2021. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 28.)
- ↑ Stephen Shankland: Third Chrome beta another notch faster. cnet.com. CNET News, 2008. október 31. (Hozzáférés: 2010. június 28.)
- ↑ Stephen Shankland: Step aside, Chrome, for Squirrelfish Extreme. cnet.com. CNET News, 2008. szeptember 19. [2012. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 29.)
- ↑ SquirrelFish Extreme: Fastest JavaScript Engine Yet. satine.org. (Hozzáférés: 2010. június 29.)
- ↑ Stephen Shankland: Firefox counters Google's browser speed test. cnet.com Business Tech. CNET News, 2008. szeptember 3. [2012. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 29.)
- ↑ Garen, Geoffrey: Announcing SquirrelFish, 2008. június 2. [2020. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 11.)
- ↑ Lipskas, Vygantas: Apple Safari 4, 2008. június 11. [2012. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 11.)
- ↑ https://trac.webkit.org/changeset/40439
- ↑ Ryan Paul: Firefox to get massive JavaScript performance boost. arstechnica.com. Ars Technica © 2010 Condé Nast Digital, 2008. augusztus 22. (Hozzáférés: 2010. június 28.)
- ↑ a b Firefox 4 Vision: fast, powerful, and empowering
- ↑ http://www.prnewswire.com/news-releases/apple-releases-safari-5-95817479.html Safari 5 Released
- ↑ Marius Oiaga: Internet Explorer 9 Beta Next – New IE9 Builds Every 8 Weeks. softpedia.com. SoftNews NET SRL, 2010. március 20. (Hozzáférés: 2010. június 28.)
- ↑ Web specifications support in Opera Presto. Opera.com. Opera Software ASA. [2012. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 28.)
Fordítás
__DTELLIPSISBUTTON__{"threadItem":{"headingLevel":2,"name":"h-","type":"heading","level":0,"id":"h-Ford\u00edt\u00e1s","replies":[]}}-->
- Ez a szócikk részben vagy egészben a JavaScript engine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.