Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Japán turizmusa nem tartozik a legjelentősebbek közé. Azonban kivételes természeti és épített látnivalókkal rendelkezik. Társadalmi és gazdasági háttere is a legszínvonalasabbak közé tartozik. Szolgáltatásai magas árszínvonalúak.

Miközben felzárkózott a világ nagyhatalmai közé, ősi hagyományait, illetve annak legtöbb elemét megőrizte.

Az ország turizmusában együtt van a múlt, a jelen és a jövő. Fontos vonzerőt jelentenek a hagyományos kulturális értékek, a vallási értékek, (a sintoista és a buddhista valláshoz kötődő építmények), mellett a legmodernebb technikai nevezetességek (Sinkanszen nagysebességű vasúti rendszer, Szeikan-alagút). Az ország gazdasági jelentőségéből fakad az üzleti- és konferenciaturizmusa. Az egészséges életmód miatt^[1] jelentős a sportturizmusa is. Az ország az eddig négy olimpiát, két nyárit (mindkettőt Tokióban), két télit (Szapporo és Nagano), valamint Dél-Koreával közösen egy labdarúgó VB-t rendezett.

Szinte az év minden napján, ünnepelnek valamilyen eseményt Japánban. Sok fesztivál, melyet a helyiek macurinak (祭り; Hepburn: matsuri^?) neveznek, sintó vagy buddhista eredetű, míg a hófesztiválokat és a tűzijátékokat inkább a helybeliek, mint a turisták számára szervezik. A sintó eredetű macurik során a japánok a kamikkal (istenekkel, szellemekkel) kommunikálnak, bőséges termésért, jó üzletért valamint boldog és virágzó közösségért fohászkodnak.

Japán területe tengeri szigeteken fekszik, ezért a turisztikai körzeteit szigetenként tekintjük át:

Ez a legészakibb sziget. Turizmusa a természeti adottságokon alapul. Hegységek, tavak, vulkánok és nemzeti parkok alkotják. A trekking, az ökoturizmus és a síturizmus emelkedik ki. Központja: Szapporo. Ez a város volt a helyszíne az 1972-es téli olimpiának.

Ez a legnagyobb sziget. A japán gazdaság fő helyszíne. A turizmusban is ez a sziget játssza a legfőbb szerepet. Hokkaidó szigetével a világhíres, tenger alatti 53 km hosszú Szeikan-alagút köti össze. A sziget északi része a japán síturizmus alapvető bázisát adja. Vulkánjai közül híres a Bandai-szan. A Tovada-tó körül nemzeti parkot hoztak létre. Kiemelkedő idegenforgalmi körzet Nikko, amely a hasonló nevű nemzeti parkban van.

Honsú középső részén van, a legismertebb természeti nevezetesség, az ország szent hegye, a Fudzsi, az ország egyik jelképe.^[2] Többrétegű vulkán egymásra épüléséből jött létre. Évente a zarándokok és a turisták százezrei látogatják. A Japán-Alpok a szigetvilág legmagasabb helyszíne az átlagosan 3000 méter magas hegycsúcsokkal és nemzeti parkokkal. Fő turisztikai központja: Nagano téli olimpiai város.

Tokió a maga 12 milliós lakosságával a világ legdrágább fővárosa. Leghíresebb vonzerői:

• Meidzsi-dinasztia építészeti emlékei,
• a tokiói Disneyland,
• üzleti és konferenciaturizmus,
• kulturális és sportrendezvények

Japán legismertebb kultúrtörténetei a sziget déli részén sorakoznak. Ezek többsége világörökség.

Kiotó japán uralkodók székhelye volt. Az ország vallási és kulturális központja volt 1000 éven keresztül. 255 szentélye, 1600 buddhista temploma van. Kertépítészete nagy hatást gyakorolt a világ tájépítészetére.

Nara még régebbi központ volt. Itt található hatalmas faépülete, a Nagy Buddha Csarnok, ami a világ legnagyobb Buddha-szobrát rejti.

Horjudzsi 48 buddhista temploma a faanyagot használó építészet csúcspontja. A Himedzsi-dzsó várkastély is a legnépszerűbb célpontok közé tartozik.

Hirosimában van az atombomba áldozatainak békeemlékműve, a világ legnagyobb kegyeleti helye.

A szigeten vulkanikus tevékenység észlelhető. Ez a sziget az ország utóvulkáni tevékenységekben leggazdagabb szigete. Aktív vulkánok is találhatók itt. Az Aso Nemzeti Park az ország leghíresebb és leglátogatottabb nemzeti parkja a szigetvilág legnagyobb, 25 km átmérőjű kalderájával.

Ezen a szigeten nincsenek aktív tűzhányók. Lepusztult vulkáni hegységek vonzótényezőt jelenthetnek.

A Rjúkjú-szigetek szubtrópusi éghajlata és apró szigetei a tengerparti turizmus feltételeinek felelnek meg. Központja: Okinava

Japán szerepe a nemzetközi turizmusban elsősorban a kiutazásban meghatározó. A turisták költései alapján a negyedik legnagyobb küldőpiacot jelenti a világon. Japánban alacsony az utazási intenzitás. A 128 millió lakosnak csak kis hányada utazik külföldre, bár ez várhatóan növekedni fog. Amiért a fogadó országokban a japán turistákat különös figyelem illeti meg az az, hogy a fajlagos költés tekintetében a legnagyobb küldő országok közül Japán rendelkezik a legnagyobb értékkel.

Japán földrajzi helyzetéből fakad, hogy a legnagyobb küldő országokkal összehasonlítva, lényegesen nagyobb a saját régión kívüli utazások aránya. Amíg a németek 90%-a Európán belül utazik, addig a japánok több mint 50%-a elhagyja saját régióját, s Európába vagy Amerikába utaznak. A japánok első számú célországa az USA, a második Dél-Korea. A statisztika megtévesztő, mert az utazások 25%-a a Japánhoz közeli trópusi szigetekre irányul.^[3] A további kedvelt célországok: Kína, Thaiföld, Tajvan, Ausztrália. Az európai országok közül: Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország.

• Gyuricza László: A turizmus nemzetközi földrajza (Budapest-Pécs, 2008)237-239. o. ISBN 978-963-7296-28-4

A Wikimédia Commons tartalmaz Japán turizmusa témájú médiaállományokat.