Igazi költői hangját a német megszállás idején találta meg: keserű, szatírával gúnyolta ki a náci megszállás alatti önálló Szlovákia áruló politikusait. Versei kéziratban terjedtek.
Emléke
Sírja Turócszentmártonban, a Nemzeti Temetőben található.
A Rimaszombattól délre levő Feled községet (szlovákul Jesenské, korábban Feledince) 1948-ban az íróról nevezték el.
A Trencséntől 30 km-re délkeletre fekvő Bán városkában (szlovákul Bánovce nad Bebravou) található az író emlékháza.
1948-ban, Pozsonyban, az író lakásában rendezték be Szlovákia első irodalmi múzeumát.