Jan Gehl (1936) dánépítész és várostervező. Koppenhágában él, munkájának középpontjában a városi életminőség javítása áll, különös tekintettel a gyalogos életmódra.
Pályafutása
Gehl 1960-ban szerzett építészeti mesterfokozatot a koppenhágai Dán Királyi Szépművészeti Akadémián. Először építészként működött, majd 1966-tól a közterek formáit és használati módját kutatta az Akadémián. A Gehl Architects – Urban Quality Consultants tanácsadó cég alapító tagja.
Felesége gyermekpszichológiával foglalkozik, és Gehl a vele folytatott beszélgetések kapcsán kezdett az épített környezet emberi oldalával foglalkozni, azzal, hogy az emberek hogyan használják környezetüket, illetve milyen épületek között érzik jól, vagy rosszul magukat.
Nemzetközi hírű tanulmánya, a Life Between Buildings ("Élet házak között") 1971-ben jelent meg dánul, angolul pedig 1987-ben.[2]
Későbbi műve, a Public Spaces, Public Life arról szól, hogy Koppenhága hogyan alakult át 40 év apró lépései során autó-központú városból gyalogos-centrikus várossá. A koppenhágai Strøgetautómentes városrész, a világ legnagyobb gyalogos bevásárló-övezete, nagymértékben Gehl munkája nyomán alakult ki. Gehl világszerte számos várostervezési projektben vesz részt. 2004-ben nagy jelentőségű tanulmányt készített a londoni közterekről. 2007-ben New York városa bízta meg azzal, hogy utcáit gyalogos- és kerékpárbarátabbá tegye.
