Jahmesz, Abana fia

Jahmesz, Abana fia
Kép Jahmesz sírjából
Kép Jahmesz sírjából
Születetti. e. 1570-es évek
Neheb
Elhunyti. e. 1500 körül
El Kab
Neve hieroglifákkal
iaH
ms s
G39iA1bbAn
A

Jahmesz sza Abana[1]
HázastársaIput
GyermekeiSzitamon, Kem
SzüleiBebi, Reinet fia
Abana
Foglalkozásakatona
A Wikimédia Commons tartalmaz Jahmesz, Abana fia témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Jahmesz, Abana fia az ókori egyiptomi XVII. dinasztia uralkodásának végén és a XVIII. dinasztia uralmának elején élt; az egyiptomi hadiflotta kapitánya volt. Öt fáraó – Szekenenré Ta-aa, Kamosze, I. Jahmesz, I. Amenhotep és I. Thotmesz – alatt szolgált, számos hadjáratban részt vett. Sírjában fennmaradt életrajza fontos történelmi dokumentum.

Élete

Neheb (ma: El-Kab) városában született. Apja, Bebi vagy Baba, Reinet fia Szekenenré fáraó seregében szolgált.[2] Mikor a XVII. dinasztia utolsó fáraói, Szekenenré, Kamosze és I. Jahmesz kiűzték a Felső-Egyiptomot megszállva tartó hükszoszokat, Jahmesz apja nyomdokaiba lépve a hadiflottánál szolgált. (Sírfeliratában a rövid ideig uralkodó Kamoszét nem említi.)

Beszámol arról, hogy még fiatalon lépett be a seregbe, és már családos emberként előbb az Északi, majd a Memphisz felragyogása hajón szolgált, később gyalogosként is harcolt, mikor névrokona, Jahmesz fáraó a hükszósz főváros, Avarisz ellen indult. Élete során hétszer kapta meg a „Bátorság aranya” kitüntetést, ebből négyszer ezekben az időkben – az elsőt egy Avarisz közelében lezajlott vízi csata után, a másodikat egy ugyanitt történt csata után, a harmadikat, amikor Avarisztól délre foglyul ejtett egy ellenséges férfit és magával hurcolta a folyón át, a harmadikat pedig Avarisz elfoglalásakor, ahol egy férfi és három női foglyot ejtett, akiket a fáraó engedélyével megtartott rabszolgának.[2][3]

Ezután követte a fáraót Saruhen erődjéhez, a hükszószok utolsó erődítményéhez, amit három évi ostrom után foglaltak el. Jahmesz kapitány ötödszörre is megkapta a Bátorság aranyát, és két rabszolganőt szerzett. A fáraó innen Núbiába indult, ahol legyőzte a lázadókat; itt Jahmesz két férfit foglyul ejtett, hatodszorra is kitüntették és ismét kapott két rabszolganőt a zsákmányból.[2]

A fáraónak ezután két lázadót kellett levernie, és Jahmesz kapitány mindkét esetben kitüntette magát bátorságával: az Aata vezette lázadás leverésekor két harcost foglyul ejtett, jutalmul a fáraó öt rabszolgát adott neki és öt arura földbirtokot szülővárosánál; a legénység többi tagját hasonlóképpen jutalmazta. A második, Tetian vezette lázadás leverése után Jahmesz három rabszolgát kapott és újabb öt arura földet szülővárosában.[2]

I. Jahmesz fia, I. Amenhotep újabb hadjáratot vezetett Núbiába, hogy kiterjessze Egyiptom határait. Jahmesz kapitány feljegyzése alapján teljesen megsemmisítették a núbiai íjászok seregét, őt pedig arannyal és rabszolgákkal jutalmazták. Az I. Amenhotepet követő I. Thotmesz 2.-3. uralkodási évében ismét sor került egy núbiai hadjáratra. Jahmesz hangsúlyozza a fáraó hősies viselkedését a Níluson lezajlott csatában, és megemlíti, hogy Thotmesz előléptette őt a flotta parancsnokává. Sok foglyot ejtettek, egy núbiait pedig fejjel lefelé lógatták le a fáraó hajójának, a Sólyomnak az orráról, miközben hazafelé tartottak. Ezután a szíriai hadjárat következett, ahol Jahmesz zsákmányolt egy harci szekeret lóval és kocsihajtóval együtt. Mikor ezeket bemutatta a fáraónak, ismét arannyal jutalmazták hősiességéért.[2]

Jahmesz idős kort ért meg; öregkorában a fáraó még 60 arura földet adományozott neki.[2]

Családja

Jahmesz feleségét Iputnak hívták. Két lányuk – Kem és Szitamon – közül Kem I. Thotmesz fiának, Uadzsmesz hercegnek a nevelőjéhez, Itrurihoz ment feleségül; fiuk, Paheri később szintén a herceg nevelője, valamint írnok, azonkívül Neheb és Eszna polgármestere volt. Paheri fejeztette be nagyapja sírját.[4]

Források

  1. http://www.egiptologia.com/images/stories/escritura/ahmose/28-001.jpg
  2. a b c d e f Biography of Ahmose, son of Abana
  3. Ian Shaw (szerk.): Az ókori Egyiptom (Debrecen, GoldBook, 2004, ISBN 963-425-022-X), pp.228-230
  4. Joyce Tyldesley: Amon lánya – Hatsepszut, a fáraó. Debrecen: Gold Book. ISBN 963-9437-15-8  

Külső hivatkozások

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap