PROFILPELAJAR.COM

A bőr irharétegében elhelyezkedő verejtékmirigyek által termelt, a bőr felületére kivezetett váladékot verejtéknek, a folyamatot verejtékezésnek vagy izzadásnak nevezzük. Az izzadás vagy verejtékezés a szervezet fizikai hőszabályozásának azon része, amelyet a szervezet végső eszközként akkor vet be, amikor a hőleadás általános módjai, mint a kondukció (elvezetéses hőleadás), a radiáció (hőkisugárzás), a konvenció (áramlásos hőleadás), az evaporáció (párologtatás) már nem biztosítanak hatékony védelmet a szervezet túlzott felmelegedése ellen.^[1]^[2]^[3]

A verejtékmirigyek által termelt, a bőr felületére kivezetett folyadék a verejték

A párologtatás szerepe a hőregulációban

A törzsfejlődés magasabb fokán álló gerincesekre testhőmérsékletük állandósága jellemző, amelynek fenntartása csak szigorú szabályozással érhető el. A táplálék elégetése során a szervezetben lejátszódó oxidációs folyamatok jelentős hőtermeléssel járnak és még alapanyagcsere-körülmények között is „túlfűtik” a szervezetet. Továbbá, a testünk hőtermelése a pillanatnyi fizikai aktivitástól, a táplálkozástól, napszaktól függően széles határok között ingadozik, ezért hol több, hol kevesebb hőfeleslegtől kell megválni. A hőtermelés napi ingadozásán túl, a testhőmérséklet állandóságát a mindennapi életben számos tényező veszélyezteti, melyek közül elsősorban a környezeti hőmérsékletet kell említeni.^[4]

Az előbbieket összefoglalva látható tehát, hogy a szervezetnek ingadozó belső hőtermelés és változó külső hőmérséklet mellett kell a testhőmérséklet állandóságát fenntartania. Nem szélsőséges körülmények között ennek négy lehetséges módja van:

vezetéssel (kondukció)

áramlással (konvekció)

párolgással (evaporáció)

sugárzással (radiáció)

Az említett hőleadási lehetőségek közül a párolgás az egyedüli olyan mechanizmus, amely hőgradienssel szemben képes a szervezetből hőt elvonni. Ennek értelmében a szervezet a testhőmérsékletet meghaladó melegben is képes a testünket hűteni a párolgási hő felhasználásával. A fizika törvényei szerint a víz párolgása hőenergiát igényel, ami számszerűsítve azt jelenti, hogy szobahőmérsékleten 1 g víz elpárologtatása a bőrfelületről 0,58 kcal (2,44 kJ) hőelvonással jár. A bőr felszínéről elpárologtatott vízmennyiség függ a környezeti hőmérséklettől, a légmozgástól és mindenekelőtt a levegő páratartalmától. Alacsony páratartalom esetén a párolgás maximális, vízgőzzel telített levegőben viszont gyakorlatilag megszűnik.^[5]

A verejtékezés a hőszabályozás végső eszköze

A bőr felső rétegeiből állandóan, minden látható verejtékezés nélkül is folyamatosan párolog víz. Ebben a folyamatban a verejtékmirigyek nem vesznek részt. Ennek révén naponta ~500 kcal (~2100 kJ) hőt adunk le, ami a testünk teljes hőleadásának 20-30%-a. Amennyiben a külső hőmérséklet megközelíti a testhőmérsékletet, a korábban említett hűtő mechanizmusok hatástalanná válnak és hűtési vészhelyzet alakul ki. Ilyen szükséghelyzet áll elő, ha a környezeti hőmérséklet emelkedése eléri a 34 °C-ot ami beindítja a verejtékmirigyek szekrécióját, megindul az izzadás. Az így keletkezett verejték a bőr külső felületére jut, ahol a maximális párolgás (ezáltal hűtés) érhető el. A verejtékelválasztás akkor is aktiválódik, ha a szervezetnek jelentős izommunka által okozott nagyobb hőfeleslegtől kell megszabadulnia. Normális körülmények között a keletkező verejték elpárologtatása a szervezet teljes hőtermelési többletét képes eltávolítani a szervezetből, vagyis képes tartani a szervezet maghőmérsékletét, feltéve, hogy a hőterhelés nem elviselhetetlenül magas (pl. a páradús, meleg környezetben hosszabb ideig fennálló fokozott izommunka esetén). ^[6]

A bőrfelületen a verejték hűtő hatásfokát a levegő relatív nedvességtartalma döntő módon befolyásolja. Az ember száraz légtérben rövid ideig akár 120 °C (!) hőmérsékletet is kibír de vízgőzzel telített atmoszférában már 50 °C is elviselhetetlen terhet ró a szervezetre.^[7] Meleg környezetben az óránként termelt verejtékmennyiség térfogata 1000-1200 ml-t is elérheti, melynek párolgási hője 600-700 kcal hőleadást biztosít. Ez az érték tovább nőhet fokozott izommunka eseten és elérheti a 2000-3000 ml/óra értéket.^[8] Egyes sportolóknál (pl. maratoni futók) a fokozott és tartós izomterhelés következtében a verejtékkel távozó folyadékveszteség elérheti a hosszútávfutó testsúlyának 10 %-át is.^[9]^[10] Természetesen a hűtőhatás kifejtése szempontjából csak az a verejtékmennyiség mértékadó, ami a bőrfelületről valóban elpárolgott, tehát a látványosan, patakokban lefolyó izzadság hűtőhatása nem számottevő.^[11]

A verejték összetétele

A verejtékmirigyek által kiválasztott, a bőr felszínére kerülő verejték egy fehérjementes, hipozmotikus folyadék.^{[m 1]} A verejtékmirigyekből a folyadék elválasztása kémiai összetételben is eltérő két, jól elkülöníthető szakaszban folyik. Az első szakaszban a vér ozmolalitásával megegyező, úgynevezett primér szekrétum keletkezik, amelyből a második szakaszban a mirigyvezeték igyekszik az életfontosságú elektrolitokat (sókat) visszanyerni a szervezet számára. Végül ez a részlegesen „sótalanított” folyadék, azaz verejték kerül a bőr felületére. Ennek a folyamatnak az értelmét akkor láthatjuk, ha figyelembe vesszük, hogy szélsőséges esetben több liter verejték is keletkezhet, amely az elektrolitok visszaszívása nélkül a szervezet homeosztázisának gyors összeomlásához vezetne a sóveszteség miatt. ^[12]

A primer verejtékszekrétum elektrolit-összetétele és koncentrációja
Elektrolitok	Koncentráció (mmol/l)
Na⁺	147
K⁺	5
Cl^-	123
HCO₃^-	17
Tejsav	20

A bőr felületére került végső verejtékben oldott elektrolitok koncentrációja és egymáshoz viszonyított aránya a verejtékezés intenzitásától is függ.^[13]

A végső verejték összetételének változása a szekréció intenzitása szerint
Elektrolitok	4,4 nl/mirigy/perc	10,6 nl/mirigy/perc
Na⁺	27	65
K⁺	7,5	8,4
Cl^-	24	36
HCO₃^-	0,4	16
Tejsav	7	16

A verejtékezés speciális esetei

A verejtékezés fontos része a hőregulációnak, amit a szervezet jól definiált hőmérsékleti körülmények között alkalmaz. Ennek ellenére léteznek olyan helyzetek, állapotok, patológiás körülmények vagy mérgezések, amikor a szervezet intenzív verejtékezést produkál termoregulációs indok nélkül. Az ilyen esetek nagy száma miatt ezek kimerítő, részletes felsorolása és tárgyalása meghaladja a kereteket, ezért a teljesség igénye nélkül csak néhány tipikus példa kerül ismertetésére.

Az elsősorban szemészeti felhasználású pilokarpin emberen 10–20 mg-os dózisban rendkívül intenzív váladékképződést generál a szervezet szekréciós mirigyeiben, így a verejtékmirigyekben is. A pilokarpin injekció beadása után már perceken belül megjelenő rendkívül erős verejtékezés több órán át fennáll. A verejtékmirigyek bőséges váladéktermelésére jellemző, hogy 20 mg pilokarpin alkalmazásától 12 óra alatt akár 2–3 liter verejték is termelődhet.^[14]
Az atropin elsősorban arról ismert, hogy csökkenti a verejtékezést. Hosszabb ideig, orvosi céllal használt atropintartalmú kezelések után rövid időre megvonási tünetek alakulhatnak ki, ami többek között intenzív verejtékezéssel jár együtt.^[15]
A nikotin mérgezési tünetei között az egyik diagnosztikus értékű tünet az erős verejtékezés. Ez a fiziológiás reakció némely esetben az élete első cigarettáját elszívó személynél is felléphet.^[16]
A születést követő néhány hétben fellépő, szokatlan és folyamatos verejtékezés az anyai kokainhasználatra utaló jel. A szokatlan intenzitású izzadás az újszülötteknél fellépő elvonási tünetek egyike lehet.^[17]
A benzodiazepinek tartós használata után fellépő számos megvonási tünet egyike a folyamatos verejtékezés.^[18]
Az amfetamin túladagolás klinikai tünetei között szerepel az intenzív verejtékezés, ami abszurd módon még fagypont alatti külső hőmérsékletben is fellép.^[19]

A verejték fent ismertetett kémiai összetétele normál fiziológiás állapotra vonatkozik, amelyben xenobiotikumok (testidegen anyagok) nem találhatók. Ennek ellenére néha – főleg magas dózis alkalmazásakor – farmakológiai szempontból nem jelentős mennyiségben, de kimutatható a verejtékben a hatóanyag vagy más testidegen vegyület is.^[20]

Mint ismeretes, az alkohol és metabolitjai elsősorban a vizelettel távoznak a szervezetből, de maga az alkohol megjelenik a kilélegzett levegőben is. Az elfogyasztott alkohol ugyanakkor kisebb mennyiségben a verejtékben is kiválasztódik, ami megfelelő érzékenységű műszer segítségével mérhető. Természetesen az így kiválasztott alkohol mennyisége nem reprezentálja a véralkohol szintet.^[21]
A morfin jelentős része a szervezetben viszonylag gyorsan, körülbelül 6 óra alatt lebomlik és a vízoldékony metabolitok a vizelettel távoznak, de ugyanakkor a morfin mérhető mennyiségben szintén megjelenik a verejtékben is.^[22]
A szervezet számára nélkülözhetetlen mikroelem a vas. Érdekes módon a szervezet vasforgalmának nincs specifikus vaskiürítő mechanizmusa. Ezért a vas távozhat a bélhámsejtek leválásakor a széklettel és ugyancsak távozhat a verejtékkel, mert a verejtékmirigyek nem rendelkeznek vasvisszatartó képességgel.^[23]

Kapcsolódó szócikkek

Megjegyzések

↑ Hipozmotikus folyadék olyan folyadék, ami a vérplazma sókoncentrációjánál hígabb oldat.

Jegyzetek

↑ Boron, W. F., Boulpaep, E. L.: Medical physiology. Elsevier, 3. kiadás, 2012. 1215. oldal, ISBN 978-1-4557-4377-3
↑ Guyton, A. G., Hall J. E.: Textbook of medical physiology, Elsevier Saunders, 2006, 11. kiadás, 892. oldal. ISBN 978-0-7216-0240-0
↑ Bálint P.: Orvosi élettan, Budapest, Medicina, 1972, 440. oldal.
↑ Sherwood L.: Human physiology from cells to systems. Brooks/Cole Thomson Learning, Australia • Canada • Mexico • Singapore • Spain • United Kingdom • United States, 2001. 4. kiadás, 621–624 oldal. ISBN 0-534-56826-2
↑ Bálint P.: Orvosi élettan, Budapest, Medicina, 1972, 438. oldal.
↑ Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 7. kiadás, 2014. 678–679. oldal. ISBN 978-963-226-504-9
↑ Bálint P.: Orvosi élettan, Budapest, Medicina, 1972, 441. oldal.
↑ Frenkl Róbert: Sportélettan. Sport, Budapest, 1983. 307–310. oldal. ISBN 963 253 029 2
↑ Frenkl Róbert: Sportélettan. Sport, Budapest, 1983. 337–338. oldal. ISBN 963 253 029 2
↑ Guyton, A. G., Hall J. E.: Textbook of medical physiology, Elsevier Saunders, 2006, 11. kiadás, 893–894. oldal. ISBN 978-0-7216-0240-0
↑ Boron, W. F., Boulpaep, E. L.: Medical physiology. Elsevier, 3. kiadás, 2012. 1195–1198. oldal, ISBN 978-1-4557-4377-3
↑ Boron, W. F., Boulpaep, E. L.: Medical physiology. Elsevier, 3. kiadás, 2012. 1217–1219. oldal, ISBN 978-1-4557-4377-3
↑ Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 7. kiadás, 2014. 267. oldal. ISBN 978-963-226-504-9
↑ Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics. New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadás, 187. oldal. ISBN 0-07-142280-3
↑ Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics. New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadás, 189–192. oldal. ISBN 0-07-142280-3
↑ Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics. New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadás, 231–232. oldal. ISBN 0-07-142280-3
↑ Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 536. oldal. ISBN 978 963 226 324 3
↑ Feldman, R. S., Meyer J. S., Quenzer L. F.: Principles of neuropsychopharmacology. Sinauer Associates Inc. Publishers, Sunderland, Massachusetts, 1997. 437–441. oldal. ISBN 0‐87893‐175‐9
↑ Feldman, R. S., Meyer J. S., Quenzer L. F.: Principles of neuropsychopharmacology. Sinauer Associates Inc. Publishers, Sunderland, Massachusetts, 1997. 564–566. oldal. ISBN 0‐87893‐175‐9
↑ Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 77. oldal. ISBN 978 963 226 324 3
↑ Katzung B. G.: Basic and Clinical Pharmacology. Norwalk, Connecticut, Appleton & Lange 1995. 6. kiadás, 350–352. oldal, ISBN 0-8385-0619-4
↑ Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics. New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadás, 564–566. oldal, ISBN 0-07-142280-3
↑ Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 557. oldal. ISBN 978 963 226 324 3

Orvostudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[12] Hipozmotikus folyadék olyan folyadék, ami a vérplazma sókoncentrációjánál hígabb oldat.

[1] Boron, W. F., Boulpaep, E. L.: Medical physiology. Elsevier, 3. kiadás, 2012. 1215. oldal, ISBN 978-1-4557-4377-3

[2] Guyton, A. G., Hall J. E.: Textbook of medical physiology, Elsevier Saunders, 2006, 11. kiadás, 892. oldal. ISBN 978-0-7216-0240-0

[3] Bálint P.: Orvosi élettan, Budapest, Medicina, 1972, 440. oldal.

[4] Sherwood L.: Human physiology from cells to systems. Brooks/Cole Thomson Learning, Australia • Canada • Mexico • Singapore • Spain • United Kingdom • United States, 2001. 4. kiadás, 621–624 oldal. ISBN 0-534-56826-2

[5] Bálint P.: Orvosi élettan, Budapest, Medicina, 1972, 438. oldal.

[6] Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 7. kiadás, 2014. 678–679. oldal. ISBN 978-963-226-504-9

[7] Bálint P.: Orvosi élettan, Budapest, Medicina, 1972, 441. oldal.

[8] Frenkl Róbert: Sportélettan. Sport, Budapest, 1983. 307–310. oldal. ISBN 963 253 029 2

[9] Frenkl Róbert: Sportélettan. Sport, Budapest, 1983. 337–338. oldal. ISBN 963 253 029 2

[10] Guyton, A. G., Hall J. E.: Textbook of medical physiology, Elsevier Saunders, 2006, 11. kiadás, 893–894. oldal. ISBN 978-0-7216-0240-0

[11] Boron, W. F., Boulpaep, E. L.: Medical physiology. Elsevier, 3. kiadás, 2012. 1195–1198. oldal, ISBN 978-1-4557-4377-3

[13] Boron, W. F., Boulpaep, E. L.: Medical physiology. Elsevier, 3. kiadás, 2012. 1217–1219. oldal, ISBN 978-1-4557-4377-3

[14] Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 7. kiadás, 2014. 267. oldal. ISBN 978-963-226-504-9

[15] Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics. New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadás, 187. oldal. ISBN 0-07-142280-3

[16] Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics. New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadás, 189–192. oldal. ISBN 0-07-142280-3

[17] Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics. New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadás, 231–232. oldal. ISBN 0-07-142280-3

[18] Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 536. oldal. ISBN 978 963 226 324 3

[19] Feldman, R. S., Meyer J. S., Quenzer L. F.: Principles of neuropsychopharmacology. Sinauer Associates Inc. Publishers, Sunderland, Massachusetts, 1997. 437–441. oldal. ISBN 0‐87893‐175‐9

[20] Feldman, R. S., Meyer J. S., Quenzer L. F.: Principles of neuropsychopharmacology. Sinauer Associates Inc. Publishers, Sunderland, Massachusetts, 1997. 564–566. oldal. ISBN 0‐87893‐175‐9

[21] Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 77. oldal. ISBN 978 963 226 324 3

[22] Katzung B. G.: Basic and Clinical Pharmacology. Norwalk, Connecticut, Appleton & Lange 1995. 6. kiadás, 350–352. oldal, ISBN 0-8385-0619-4

[23] Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics. New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadás, 564–566. oldal, ISBN 0-07-142280-3

[24] Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 557. oldal. ISBN 978 963 226 324 3

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[m 1]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

[22]

[23]

PROFILPELAJAR.COM

Izzadás

A párologtatás szerepe a hőregulációban

A verejtékezés a hőszabályozás végső eszköze

A verejték összetétele

A verejtékezés speciális esetei

Kapcsolódó szócikkek

Megjegyzések

Jegyzetek

Read other articles:

Carlo V d'Asburgo

Badlishah dari Kedah

Pelle Jensen

العلاقات الإيرانية الباكستانية

Daftar Bupati Luwu Utara

Dracunculiasis

Pedro Porro

Radio Free Europe/Radio Liberty

Next Generation Launch Vehicle

Wermund

Wild Life (Wings album)

Пугачёва, Алла Борисовна

Redmi 2

1999 World Championships in Athletics – Men's pole vault

Министерство природных ресурсов и экологии Российской Федерации

若望二十三世

Thunderbird (missile)

East African potto

BioSentinel

Lieutenant Governor of Arkansas