PROFILPELAJAR.COM

	Iszlai Zoltán
	A Szép versek című antológiában. (Balla Demeter fotója, 1971.)
Született	Iszlai Zoltán; 1933. november 7.; Szeged
Elhunyt	2022. december 20. (89 évesen)
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Merkovszky Erzsébet (1957-1986) ; Pongor Márta (1987-2022)
Foglalkozása	költő, író, műkritikus, könyvtáros
Kitüntetései	József Attila-díj (1982)
Sírhelye	Siófok (2023. január 20.)
	Sablon • Wikidata • Segítség

Iszlai Zoltán (Szeged, 1933. november 7. – 2022. december 20.) József Attila-díjas magyar költő, író, műkritikus, könyvtáros.

Élete

Szülei: Iszlai István és Hámori Adél voltak. 1957-ben végzett az ELTE BTK könyvtár szakán. 1957-1959 között Egerben és Debrecenben könyvtárosként dolgozott. 1959-1961 között az Országos Széchényi Könyvtárban a Magyar Nemzeti Bibliográfia segédszerkesztője volt. 1964-1968 között az Új Könyvek munkatársa, 1968-1972 között felelős szerkesztője volt. 1972-től az Élet és Irodalom rovatvezetője volt. 1984-1990 között a Film Színház Muzsika főszerkesztőjeként tevékenykedett. 1997-2000 között a Magyar Közlekedés olvasószerkesztője volt.

Költészete

Lírája változatos, a verselési bravúroktól az "antilíráig" sokféle verstípust írt. Szemlélete összetett, a realizmus és a nonszensz, a ráció és a kihívó értelmetlenség, formakultúra és formatörés egyszerre jellemzi. Pontatlan időjelzés (1986) című kötetében csak azokat a verseit vette fel, amelyeket szigorú rostálás után változhatatlannak talált. Gyermekprózája is népszerű. Novellákat, szatirikus kisregényeket (A Pityu kihajózása, 1981; Az iram, 1983) is írt. Irodalmi riportkönyve a katonákról szól: Emberek angyalbőrben (1985). Rendszeresen közölt műbírálatokat: A valóság közelében (1983), Gyerünk a moziba be (1987).

Magánélete

1957-1986 között Merkovszky Erzsébet volt a felesége. Egy lányuk született; Iszlai Eszter (1966). 1987 óta Pongor Márta volt a párja.

Művei

Lármafa (vers, 1970)
Csiripszótár (karcolatok, 1972)
Kérdéses epizódok (elbeszélés, 1973)
Amíg vagyunk (vers, 1975)
Kompánia (elbeszélés, 1976)
Tabularáza (elbeszélés, 1977)
Csirip jelenti (ifjúsági regény, 1978)
Manóalagút. Hosszúmese; Móra, Bp., 1979
A Pityu kihajózása (regény, 1981)
Az iram (elbeszélés, kisregény, 1983)
A valóság közelében. Egy évtized magyar prózái (műbírálatok, 1983)
Apa, anya meg a tanya (ifjúsági regény, 1984)
Emberek angyalbőrben. Irodalmi riportok békés katonákról; Zrínyi, Bp., 1985 (Sorkatonák kiskönyvtára)
Pontatlan időjelzés (vers, 1986)
Makutyi dumák. Bemondások és viccek (1986)
"...Gyerünk a moziba be!". Szórakoztató mozgóképvilág; ILK, Bp., 1987
Így néztem a moziban (karcolatok, 1987)
Sziklás Madonnák (elbeszélések és hangjátékok, 1987)
A fehér asztaltól a sárga földig. Nevető gasztronómia (1987)
Boldogság, végünk van! Özvegyi lelkiállapot; General Press, Bp., 1992 (General Press kiskönyvtár)
Olvastam és lőttem. Badar sajtó, 1991-1993. Új makutyi dumák; szerzői, Bp., 1994 (Z-füzetek)
(A) semmi komoly (gyorsregénykék, 1995)
Sarolta köztünk járt. Családkönyv háromszékiekről (2000)
Ütődöttek. Humorba áztatva; Kairosz, Szentendre, 2001
Felfordulás. Költemények és játékok; Littera Nova, Bp., 2001 (Új versek)
Hóbucka és Nettó, a láthatatlan oroszlán (2005)
A leányzó fekvése. Tünetmentes Dekameron; Hét Krajcár, Bp., 2006
Görögpótló. Antik téglák; Kairosz, Bp., 2008
A balatoni bálna; Littera Nova, Bp., 2011 (Sophie könyvek)

Díjai

Szocialista Kultúráért (1968)
A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség nívódíja (1976, 1996, 1997)
A Zrínyi Könyvkiadó Nívódíja (1981)
József Attila-díj (1982)
Kiváló Munkáért (1983)
Aranytoll (2003)

Jegyzetek

↑ ^a ^b Meghalt Iszlai Zoltán, 2023. január 5.

Források

Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283