Az inverz négyzetes törvény egy fizikai törvény, mely azt állítja, hogy bizonyos fizikai mennyiségek vagy intenzitások fordítottan arányosak a távolság négyzetével, ahol a távolságot a fizikai mennyiség forrásától számítják.
Az ábrán, a vonalak reprezentálják a fluxust, melyet a S forrás sugároz ki. A fluxusvonalak teljes száma a forrás erősségétől függ, és nem függ a növekvő távolságtól. Nagyobb fluxussűrűség (vonalak száma egységnyi területen) erősebb mezőt jelent. A fluxusvonalak sűrűsége fordítottan arányos a forrástól való távolság négyzetével, mert egy gömb felszíne az átmérő négyzetével arányosan nő.
A vektormező divergenciája, mely a radiális inverz négyzetes törvény szerinti mezők eredménye, mindenhol arányos a helyi források erősségével. A Newton-féle gravitációs törvény az inverz négyzetes törvénynek felel meg, akárcsak az elektromos, mágneses, fény, és sugárzási jelenségek.
Igazolás
Az inverz négyzetes törvény minden olyan esetre alkalmazható, amikor egy pontszerű forrás a háromdimenziós térben sugároz valamilyen fizikai mennyiséget. Mivel egy gömb felszíne a sugár négyzetével arányos (), és az összes sugárzás egy adott távolságban mindig egy gömb felszínén terül el, az egységnyi felületen áthaladó sugárzás erőssége fordítottan arányos a forrástól való távolság négyzetével.
A Gauss-törvény is ennek felel meg, és más esetekben is alkalmazható az inverz négyzetes törvény.
Előfordulás
Gravitáció
A gravitáció két tömeggel rendelkező test közötti kölcsönhatás, mely egyenesen arányos a két test tömegével, és fordítottan arányos a két test közötti távolság négyzetével. A gravitációs erő a két test tömegközéppontján áthaladó egyenes mentén hat.
ahol F az erő, G a gravitációs állandó, m1 és m2 a két test tömege, r a távolság.
Ha mindkét test tömegeloszlása gömbszimmetrikus, akkor matematikailag a testek pontszerűnek tekintőek, ahogy azt a gömbhéj-elmélet tárgyalja.
Máskülönben, figyelembe kellene vennünk a testek alakját, ami bonyolultabb egyenletekhez vezethet, ahol az erő nem minden esetben lesz fordítottan arányos a távolság négyzetével.
Elektrosztatika
Két elektromosan töltött részecske között az erőhatás arányos az elektromos töltések nagyságával, és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével. Az elektromos erő a két test töltésközéppontján áthaladó egyenes mentén hat.
ahol F az erő, ε0 a vákuumpermittivitása, q1 és q2 a két töltés nagysága, r a távolság.
Fény és más elektromágneses sugárzások
A fény, vagy más lineáris hullámok, melyek pontszerű forrásból származnak, az inverz négyzetes törvény szerint terjednek. Ennek értelmében ha egy tárgy kétszer messzébb van a forrástól, csak az energia negyedét kapja.
Még általánosabban: a sugárzási teljesítmény, azaz a gömbi hullámfront intenzitása, inverz négyzetes arányban változik a távolság függvényében (feltéve, hogy nincs abszorpció, vagy szórás).
Példa 1
A napsugárzás intenzitása, másnéven napállandó, a Merkúr felszínén 9080 W/m2, de csak 1360 W/m2 a Föld légkörén[1], mivel a Föld megközelítőleg háromszor távolabb van a Naptól mint a Merkúr. Tehát közel háromszoros távolság kilencszeres csökkenést okoz.
Példa 2
Legyen egy ideális antenna teljes kisugárzott energiája P.
A forrástól egyre távolabb, az energia egyre nagyobb gömbi felszínen terjed ki. Mivel a gömb felszíne r sugár esetén , az I intenzitás (energia egységnyi területen):
Az intenzitás negyedére csökken, ha a távolság megduplázódik. Decibelben a csökkenés 6.02 dB, a távolság megduplázódásakor.
Irodalom
Williams, Faller, Hill, E.; Faller, J.; Hill, H: New Experimental Test of Coulomb's Law: A Laboratory Upper Limit on the Photon Rest Mass. (hely nélkül): Physical Review Letters 26 (12. 1971. 721–724. o.