1941-ben érettségizett a Váci Kegyesrendi Gimnáziumban. 1941–1946 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vegyészmérnök szakán tanult. 1946–1949 között a váci Hamerli Bőrgyárban dolgozott. 1949–1951 között a Pannónia Szőrmeárugyár vezető mérnöke volt. 1951–1970 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem általános kémiai tanszékén tanársegéd, adjunktus, docens volt. 1959-ben műszaki egyetemi doktori címet szerzett. 1969–1998 között az IUPAC V. 1. Bizottságnak tagja, 1981–1985 között elnöke volt. 1970–1990 között a Veszprémi Vegyipari Egyetemen tanított; analitikai kémiai tanszékvezető egyetemi tanár. 1976–1980 között a Magyar Kémikusok Egyesülete alelnöke, 1981–1990 között elnöke, 1990-től tiszteletbeli elnöke volt. 1980–1981 között a Veszprémi Vegyipari Egyetem rektora volt. 1981-ben a Moszkvai Mendelejev Egyetem Díszdoktora lett. 1983–1985 és 1993–1998 között az IUPAC Divíziójának tagja volt. 1989–1998 között a Magyar Piarista Diákszövetség alelnöke volt. 1991-ben nyugdíjba vonult. 1993–2001 között a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2001-től rendes tagja volt. 1995-től emeritus professor. 1998-tól a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára volt. 2001-ről a Veszprémi Egyetem díszdoktora volt.
Családja
Szülei: dr. Inczédy-Meiszner János (1881–1967)[4] és Freisinger Anna voltak. 1949-ben házasságot kötött Ruzicska Saroltával. Négy gyermekük született: János (1949–2010) fizikus, Sarolta (1951), Zsuzsa (1954) és György (1960).
Művei
Ioncserélők analitikai alkalmazásai (Budapest, 1962)
Analytische Anwendung von Ionenaustauschern (Budapest, 1964)
Analytical application of ion exchangers (Oxford, 1966)
Komplex egyensúlyok analitikai alkalmazásai (Budapest, 1970)
Analitikai elválasztási módszerek korszerű irányai. = A kémia újabb eredményei. 10. k. (Budapest, 1972)
Elválasztásos elemzési módszerek. (fejezet) = Analitikai Kézikönyv (Budapest, 1974)
Komplexné rovnováhy v analytickej chemii (Bratislava, 1975)