Nem tévesztendő össze a következővel: Illyés Gyula.

Ez a szócikk a szobrászról szól. Hasonló címmel lásd még: Illés Gyula (egyértelműsítő lap).

Illés Gyula
Született	1923. február 7.[1] Budapest[2]
Elhunyt	2008. március 12. (85 évesen) Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	szobrász
Iskolái	Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda (1941–1945)
Kitüntetései	Munkácsy Mihály-díj (1967)
A Wikimédia Commons tartalmaz Illés Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Illés Gyula (Budapest, 1923. február 7. – Budapest, 2008. március 12.) magyar szobrász, egyetemi tanár.

1941–1945 között az Iparművészeti Iskola diákja volt. 1950-től volt kiállító művész. 1951-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Ohmann Béla, Erdey Dezső és Pátzay Pál oktatta. 1953–1983 között az Iparművészeti Főiskola tanára volt. Az 1960-as években a Kilencek tagja volt.

Lemezdomborításokat és épületdíszítő plasztikákat készített.

• Eger vár védői (Eger, 1952)
• Oszlopot utánzó fali dísz (Kazincbarcika, 1955)
• Fiúk galambbal (Budapest, 1958)
• Epione (Miskolc, 1959)
• Bőség (Debrecen, 1962)
• a Nemzeti Színház homlokzati domborműve (Budapest, 1966)
• Kristályképződmény (Kazincbarcika, 1966)
• Dombormű (Kazincbarcika, 1968)
• Támaszkodó nő szobra (Budapest, 1969)
• Munkásmozgalmi emlék (Pécs, 1969)
• a POTE épületének homlokzata (Pécs, 1969)
• Mohácsi emlékpark, Emlékkút (Mohács, 1970)
• ravensbrücki emlékmű (1973)
• Görgey-zászlóalj emlékműve (Vámosmikola, 1975)
• Díszkút (Mohács, 1976)
• az Éj királynője (Ajka, 1979)
• Kálvin téri aluljáró, Kecskeméti-kapu (1981)
• Magyar Ifjúság Szabadfrontja-emlékmű (Budapest, 1982)
• Vörösmárvány dombormű (Budapest, 1983)
• Három tavasz-szobor (Kecskemét, 1985)
• Díszkút (Budapest, 1986)
• strand előtti park, Díszkútplasztika (Zalakaros, 1987)
• Szabadság emlékmű (Kecskemét, 1987)
• A magyar repülés üttörőinek emlékműve (Budapest, 1987)
• II. világháborús emlékmű (Nagybörzsöny, 1989)
• Ivókút (Füzesabony, 1990)
• Francia menekültek emléktáblája (Balatonboglár, 1992)
• Madár (Balatonboglár, 1995)
• Millecentenáriumi emlékmű (Füzesabony, 1996)
• Ollós nő (Zalaegerszeg, 2005)
• magyar nagykövetség, krómacél plasztika (Helsinki)
• épületplasztika (Sárvár)
• Építéstudományi Intézet (Szentendre)
• faplasztika (Makó)

• 1968, 1978 Budapest
• 1993, 1995 Sopron

• Munkácsy Mihály-díj (1967)
• Érdemes művész (1979)
• Kiváló művész (1986)

• Hermann Péter: Ki Kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó, ISBN 9638477644
• Köztérkép
• Artportal.hu Archiválva 2018. július 11-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Kovács P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából (Szombathely, 1992)
• Wehner T.: Budapesti szoborleltár (Művészet, 1985)
• Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeállította és szerkesztette: Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984
• Kortárs magyar művészeti lexikon I–III. Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999–2001. ISBN 963-8477-43-1
• Művész életrajzok. Az életrajzokat és minősítéseket Tasnádi Attila szövegezte meg. Szerkesztette: B. Varga Sándor. [3. kiad.] Budapest, Képcsarnok Propaganda, 1978
• Művészeti kislexikon. Szerk. Lajta Edit. Budapest: Akadémiai. 1973. ISBN 9630515245  
• Művészeti lexikon II. (F–K). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981.
• IX. Országos Érembiennálé. Összeállította: Baranyi Judit. Sopron, Sopron Város Önkormányzata, 1993
• Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9