Ibelin Helvis

Az Ibelin-címer

Ibelin Helvis (1178 után – 1216 június 1. előtt) Ibelin Balian és Komnéna Mária volt jeruzsálemi királyné lánya,[1] az Ibelin nemzetség tagja, első és második férje révén is Szidón úrnője.

Élete

Anyja Amalrik jeruzsálemi király özvegye, így Helvis I. Izabella jeruzsálemi királynő féltestvére. Négyen voltak édestestvérek, és noha születésük sorrendje bizonytalan, a Lignages d’Outremer krónikából az olvasható ki, hogy ő lehetett az idősebbik lány és talán a legidősebb gyermek is.[2] Anyai nagyszülei Komnénosz Ióannész Dukasz, II. Ióannész bizánci császár unokája és Taronitész Mária, apai nagyszülei Ibelin Bariszan és Ramlai Helvis.

Édestestvérei: I. Ibelin János bejrúti úr, Ibelin Margit és Ibelin Fülöp ciprusi régens.

Gyermekkorát Nábluszban és Jeruzsálemben töltötte, de Jeruzsálem 1187-es ostroma idején Szaladin engedélyezte, hogy anyjuk a testvéreivel együtt Tripoliszba vigye őket. Apja, Balian Jeruzsálemben maradt, a város védelmét irányította, majd a megadás után csatlakozott családjához. Tripoliszból hamarosan Türoszba költöztek, ahol az Ibelinek befolyásos támogatói lettek Montferrati Konrád trónigényének. Konrád 1190 novemberében feleségül vette Helvis féltestvérét, Izabella királynőt.

Első házassága

1190-ben[* 1] ment férjhez apja régi fegyvertársához, Szidóni Rajnaldhoz, aki nem sokkal korábban szabadult Szaladin fogságából. Rajnald több mint negyven évvel volt idősebb nála.[4] Gyermekeik:

  • Ágnes (ez bizonytalan, lehet, hogy ő Rajnald korábbi feleségétől, Courtenay Ágnestől származott), Saint Omer-i Ralfhoz, Galilea fejedelméhez ment nőül[5]
  • Eufémia, Ralf fivéréhez, Saint Omer-i Odóhoz ment nőül
  • Balian, Szidón ura, Rajnald utóda

Rajnald 1202-ben meghalt, és Helvis özvegyen maradt.

Második házassága

1204-ben férjhez ment Montforti Guidóhoz. Gyermekeik:

Házasságuknak Helvis halála vetett véget.

Megjegyzések

  1. ↑ J. L. Lamonte szerint 1187 júliusában.[3]

Jegyzetek

  1. ↑ Ambroise 149. o.
  2. ↑ Lignages 62., 98. o.
  3. ↑ Hamilton 2000 2018. o.
  4. ↑ Edbury 2001 24. o.
  5. ↑ Lignages 62., 71., 102. o.

Források

  • ↑ Ambroise: Ambroise: The History of the Holy War. Ford. Marianne Ailes, szerk. Malcolm Barber. Woodbridge: Boydell Press. 2003.  
  • ↑ Edbury 1997: Edbury, Peter W: John of Ibelin and the Kingdom of Jerusalem. Woodbridge: Boydell Press. 1997.  
  • ↑ Edbury 2001: Edbury, Peter: „The De Montforts in the Latin East”, in: Thirteenth Century England VIII: Proceedings of the Durham Conference 1999. Woodbridge: The Boydell Press. 2001.  
  • ↑ Hamilton 2000: Hamilton, Bernard: The Leper King and his Heirs. Cambridge: Cambridge University Press. 2000.  
  • ↑ Lignages: Lignages d'Outremer. Szerk. Marie-Adélaïde Nielen. (hely nélkül): Académie des inscriptions et belles-lettres. 1993.  
  • ↑ MedLands: fmg.ac: MedLands, Jerusalem Nobility. (Hozzáférés: 2020. szeptember 25.)
  • ↑ Regesta: Regesta Regni Hierosolymitani MXCVII-MCCXCI and Additamentum. Szerk. Reinhold Röhricht. Berlin: (kiadó nélkül). 1893–1904.  
  • ↑ Tyre 1943: William of Tyre: A History of Deeds Done Beyond the Sea. Trans. E. A. Babcock and A. C. Krey. New York: Columbia University Press. 1943.