Apja III. Henrik brabanti herceg, anyja Alix de Bourgogne, IV. Hugó burgundi herceg lánya.[1] Henrik születésétől fogva értelmi fogyatékos volt,[2] ennek ellenére körülbelül 9 éves korában IV. Henrik néven örökölte a hercegi címet, de 1267-ben Cambrai-ban lemondott öccse, János javára.[3]
Anyai nagyapja 1269-ben Dijonba vitette, ahol a helyi Szt. István templom kánonja lett.
1257-ben eljegyezték Margit francia hercegnővel, IX. Lajos francia király és Provence-i Margit lányával, de az eljegyzést a vőlegény elmebetegsége miatt megsemmisítették, majd a menyasszony később feleségül ment Henrik öccséhez, Jánoshoz.
Jegyzetek
↑A Genealogia Ducum Brabantiæ Heredum Franciæ nevezte meg III. Henrik és Alix gyermekeit: "Henricum...Iohannem...Godefridum...et Mariam" (Henrik, János, Gottfried és Mária). Idézi: Cawley
↑A Genealogia Ducum Brabantiæ Heredum Franciæ szerint "fatuum et insensatum, debilem et deformem", azaz "bolond és érzéketlen, debil és deformált". Idézi: Cawley
↑"Henricus primogenitus filius Henrici quondam ducis Brabantiæ magnæ memoriæ" ("Henrik, a legidősebb fia Henriknek, a nagyemlékezetű brabanti hercegnek") átruházta a brabanti hercegséghez való jogot "Joanni fratri suo secundo post ipsum genito" ("a második testvér Jánosnak, aki utána született") egy május 24-ére datált oklevélben. Forrás: Donationes Belgicæ, Liber I, CXXIV, p. 433. Idézi: Cawley
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Henry IV, Duke of Brabant című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
