III. Theobald, Blois grófja

III. Theobald
Blois grófjainak címere
Blois grófjainak címere

Blois-i Grófság
Uralkodási ideje
1037 1089
ElődjeII. Odó, Blois grófja
UtódjaIstván, Blois grófja
Életrajzi adatok
UralkodóházBlois grófjai
Születettkb. 1012
Elhunyt1089. szeptember 30.
Épernay
NyughelyeEpernay
ÉdesapjaII. Odó, Blois grófja
ÉdesanyjaAuvergne-i Ermengarde
Testvére(i)
  • Étienne II de Troyes
  • Bertha of Blois
HázastársaMaine-i Gersende
HázastársaGundrada?
HázastársaValois Adéla
GyermekeiIstván (Henrik)
Odó
Fülöp
Hugó
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Theobald témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

III. Theobald (kb. 10121089. szeptember 30.) volt 1037 és 1089 között Blois, Chartres, Châteaudun és Sancerre grófja. Bátyja, István örökölte Troyes és Meaux grófságokat,[1] de 1066 után ezek a birtokok is Theobaldra szálltak.

Élete

Apja II. Odó, Blois grófja, anyja Auvergne-i Ermengarde, IV. Vilmos, Auvergne grófja és Humberge de Brioude lánya[1][2][3] Apja megosztotta birtokai két fia között és Theobald örökölte Blois, Chartres, Châteaudun és Sancerre grófságokat. Valamikor 1037 után elvesztette Beauvais-t.

1044-ben összeesküvést szőtt I. Henrik francia király király ellen. Az összeesküvést kitudódott és az 1044-ben Tours közelében vívott nouy-i csata során vereséget szenvedett. Riválisa, II. Gottfried, Anjou grófja foglyul ejtette a csata során és csak úgy nyerte vissza szabadságát, hogy Tours városát és Touraine grófságot átadta neki. Mivel I. Henriknek nem tett hűbéri esküt, a király formálisan is megfosztotta Touraine-től és az Anjouknak adta.[4][5]

Mivel a nyugati területeken az Anjouk miatt már nem tudta kiterjeszteni fennhatóságát, ezért kelet felé folytatta hódításait. 1047-ben meghalt bátyja, István, és kiskorú örököse, Odó helyett Theobald, mint régens, uralkodott a grófságban. A királyi udvarban lassanként visszanyerte befolyását, ismét megkapta a palotagrófi címet (amit előtte apja viselt). 1066-ban elérte, hogy Odó helyett (aki csatlakozott Vilmos normandiai herceg angliai hadjáratához) kinevezzék Troyes és Meaux grófjává (mint I. Theobald, Champagne grófja).

Családja

Első felesége Maine-i Gersende (? - 1025/1035), I. Heribert, Maine grófjának lánya, akit 1048-ban eltaszított magától.[6]

Második felesége feltehetően Gundrada (? - kb. 1055/1060),[7] aki nem sokkal fiuk születése után meghalt.

Harmadik felesége (1061 előtt) Valois Adéla (? - 1093/1100), IV. Raoul, Vexin grófjának lánya.[8][9][10]

Theobald és második felesége házasságából egy gyerek ismert:

  • István vagy Henrik (? - 1102. május 19., Ramleh),[7][11] 1074. körül apja társuralkodója Blois, Chartres és Chateaudun grófságokban, 1089-től örököse István néven.

Theobald és harmadik felesége házasságából három gyermek ismert:

  • Odó (? - 1093),[12][13] apja halála után Champagne-t és Troyes-t örökölte, mint V. Odó troyes-i gróf. Utód nélkül halt meg.
  • Fülöp (? - 1100),[14][15] Chalons-sur-Marne püspöke.
  • Hugó (? - 1126. június 14., Palesztina),[12][14][15] bátyja halála után I. Hugó néven Champagne grófja. A Szentföldön vívott csatában esett el.


Jegyzetek

  1. a b A Liber Modernorum Regum Francorum nevezte meg Odó két fiát, mint "Tetbaudus et Stephanus" és hozzátette, hogy Theobald örökölte "Carnotensem et Turonensem", azaz Chartres és Tours grófságokat, míg István "Meldensium et Trecassinorum", azaz Meaux és Troyes grófságokat. Forrás: Hugonis Floriacensis, Liber qui Modernorum Regum Francorum continet Actus 10, MGH SS IX, p. 388. Idézi: Cawley
  2. A Flandria Generosa nevezte meg "altera Ermengardis comitissa" (a másik Ermengarde grófnét) mint "Ermengardis comitissa Arvenensis" (Ermengarde auvergne-i grófné) lányát és "Berta comitissa", azaz Berta blois-i grófnő anyját. Forrás: Flandria Generosa 25, MGH SS IX, p. 323. Idézi: Cawley
  3. "Odonis comitis, Ermengardis uxoris eius, Bertæ reginæ…", azaz Odó gróf, felesége Ermengarde és Berta királyné (Odó anyja) közösen szerepeltek egy 1005-ös oklevélben, amelyben Odó birtokokat adományozott "in comitatu Dunensi…Boscus Medius", azaz Châteaudun közelében. forrás: Chartres Saint-Père I, Liber Quintus, Cap. V, p. 96. Idézi: Cawley
  4. Guillaume de Jumièges jegyezte fel, hogy "comte Thibaut" Gottfired fogságába esett, aki Tours városát követelte cserébe szabadságáért. Forrás: WJ VII.18, p. 192. Idézi: Cawley
  5. A Chronica Rainaldi jegyezte fel, hogy "Tetbaldus, filius Odonis comitis" (Theobald, Odó gróf fia) "Goffrido comite Andecavorum" (Gottfried, Anjou grófja) fogságába esett 1044-ben, és ezután Tours megadta magát. Forrás: Chronica domni Rainaldi archidiaconi sancti Mauricii Andegavensis, Chroniques des Eglises d'Anjou, p. 11. Idézi: Cawley
  6. Az Actus pontificum Cenomannis jegyezte fel, hogy "Atho marchisius" (Azzo Albert milánió őrgróf, Gersende második férje) Maine-t "Gaufridi de Meduana" kezébe adta, és megjegyezte, hogy "uxor eiusdem marchisii Garcendis…filia Herberti Cenomannorum…comitis…Evigila Canem" (felesége, Gersende márkiné, Herbert lánya) előként "Theobaldo duci Campanie" (Theobald champagne-i gróf) felesége volt. Forrás: Actus pontificum Cenomannis, p. 377. Idézi: Cawley
  7. a b Theobald második feleségére egy 1089-es forrás utal, amelyben "Stephanus comes", azaz István, Blois grófja birtokokat adományozott a Pontlevoy apátságnak, "Theobaldi comitis patris mei et matris meæ Gundreæ…", azaz "apám, Theobald gróf és anyám, Gundrada" lelki üdvéért. Elképzelhető, hogy ez a személy azonos Gersendével. forrás: Arbois de Jubainville (1859) Tome I, p. 504. Idézi: Cawley
  8. "Teobaudus comes palatinus…cum mulierum Adelaide" (Theobald palotagróf és asszonya, Adelaide) 1077/1081 környékén birtokot adományozott Montiérender-nek, "bone memorie predecessorum…patris sui Odonis comitis et Heriberto cognomento senioris…comes Rodulfus predecessor suus et propinquus", azaz "apja Odó gróf és Heribert, annak elődje Rudolf, stb" lelki üdvéért. Forrás: Abbé Laloire (ed.) (1878) Chartes de Montiérender, Collection des principaux cartularies du diocèse de Troyes Tome IV (Paris, Troyes) ("Montiérender") 52, p. 178. Idézi: Cawley(
  9. "Adeladis comitisse" ellenjegyezett egy adományt Cluny-nak 1078-ban, "Tetbaldi comitis, Stephani comitis" után, a feltételezés szerint az előbbi felesége volt. Forrás: Bernard, A. and Bruel, A. (eds.) (1878) Recueil des chartes de l'abbaye de Cluny (Paris) Tome IV.3517, p. 633. Idézi: Cawley
  10. A troyes-i Saint-Loupnekrológja "XII Mai" dátummal jegyezte fel "Aalais uxor Theobaudi comitis Campaniæ" (Adéla, Theobald champagne-i gróf felesége) halálát. forrás: Troyes Necrologies, 4 Obituaire de Saint-Loup, p. 342. Idézi: Cawley
  11. A Liber Modernorum Regum Francorum nevezte meg "Stephanus et Hugo" (István és Hugót), mint "comes Tetbaudus" fiait, és hozzátette, hogy István apja halála után "factus est Blesensium Carnotensium atque Meldensium comes" (Chartres, Blois és Meaux grófja lett). Forrás: Hugonis Floriacensis, Liber qui Modernorum Regum Francorum continet Actus 11, MGH SS IX, p. 390. Idézi: Cawley
  12. a b A Genealogica ex Stirpe Sancti Arnulfi nevezi meg "Stephanum, Othonem, Hugonem fratres comites" (István, Odó, Hugó) sorrendben "Theobaldus comes" fiait. Genealogica ex Stirpe Sancti Arnulfi descendentium Mettensis 5, MGH SS XXV, p. 383. Idézi: Cawley
  13. Azt, hogy apja harmadik házasságából született, egy 1078. január 11-re datált oklevél támasztja alá, amelyben "Odonis filius eius" (fia, Odó) ellenjegyeztett egy birtokadományt közvetlenül "Adeladis comitisse" után. Cluny Tome IV, 3517, p. 633. Idézi: Cawley
  14. a b Alberic de Trois-Fontaines krónikája nevezte meg "Philippum episcopum Cathalauensem et Hugonem Campanie comitem" (azaz Fülöp, Chalon-sur-Marne püspökét és Hugó, champagne grófját), mint "comiti Campanie Theobaldo" (Theobald champagne-i gróf) és felesége, Adéla fiait. Chronica Albrici Monachi Trium Fontium 1062, MGH SS XXIII, p. 793. Idézi: Cawley
  15. a b "Hugo…comes Trecasinus cum Philippo fratre meo Catalaunensium episcopo" (Hugó, Troyes grófja, bátyámmal, Fülöppel, Chalons püspökével) lemondott Rouilly-Saint-Loup faluról egy 1100-as oklevélben, amelyben említi "patrem meum Theobaudum comitem" (apám, Theobald grófot) is. Lalore, C. (ed.) (1875) Cartulaire de l'abbaye de Saint-Loup de Troyes, Collection des principaux cartularies du diocèse de Troyes Tome I (Paris) ("Troyes Saint-Loup") 3, p. 11. Idézi: Cawley

Források


Előző uralkodó:
II. Odó
Blois grófja
1037-1089
A blois-i grófok címere
Következő uralkodó:
István Henrik