III. Frigyes Ferenc
Mecklenburg–Schwerini nagyherceg
Uralkodási ideje
1883- április 15. – 1897. április 10. (13 év, 11 hónap, 26 nap)
Elődje	II. Frigyes Ferenc
Utódja	IV. Frigyes Ferenc
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Mecklenburg–Schwerini
Született	1851. március 19. Ludwigslust
Elhunyt	1897. április 10. (46 évesen) Cannes
Nyughelye	Helenen-Paulownen-Mausoleum
Édesapja	II. Mecklenburg–Schwerini Frigyes Ferenc nagyherceg
Édesanyja	Reuss–Köstritzi Auguszta
Testvére(i)	Marija Pavlovna Romanova orosz nagyhercegné Erzsébet Alexandrina mecklenburg-schwerini hercegnő Pál Frigyes mecklenburg–schwerini herceg Mecklenburgi Henrik holland herceg Adolf Friedrich zu Mecklenburg János Albert Frigyes Vilmos mecklenburg–schwerini herceg Duchess Anna of Mecklenburg-Schwerin
Házastársa	Anasztaszija Mihajlovna Romanova nagyhercegnő
Gyermekei	Alexandrina dán királyné IV. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg Cecília névleges német császárné, porosz királyné
Vallás	evangélikus
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Frigyes Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

III. Frigyes Ferenc (németül: Friedrich Franz III., teljes nevén: Frigyes Ferenc Pál Miklós Ernő Henrik, németül: Friedrich Franz Paul Nikolaus Ernst Heinrich; Ludwigslust, 1851. március 19. – Cannes, 1897. április 10.), Mecklenburg–Schwerin negyedik nagyhercege. Asztmája következményeként uralkodása majdnem egész ideje alatt a Genfi-tónál, Palermóban, Baden-Badenban és Cannes-ban élt.^[1][2]

Frigyes Ferenc 1851. március 19-én született a ludwigslusti kastélyban II. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg és felesége, Auguszta első fiaként.

Frigyes Ferenc 1866 és 1870 között egy drezdai iskolán és 1873-ig a bonni egyetemen tanult.

1878-ban Frigyes Ferenc utazott Tifliszbe, hogy megkérje Anasztaszija nagyhercegnő kezét. „A herceg – mindent tekintetbe véve – igen szeretetreméltó személy volt”,^[3] és Anasztaszija Mihajlovna beleszeretett. 1879. január 24-én a Téli Palotában tartották az ortodox keretek között lezajlott menyegzőt, melyet egy protestáns követett.

Frigyes Ferenc és felesége az esküvőt követően hazautaztak Szentpétervárról; február 8-án érkeztek meg Schwerinbe. A friss házasok a Marienpalaisban alakítottak ki otthont.

Anasztázia hamar áldott állapotba került, házasságuk első évében született meg első gyermekük, Alexandrina hercegnő (1879–1952), házassága révén dán királyné lett. Frigyes Ferenc gyenge egészsége lehetővé tette a pár számára, hogy a lehető legkevesebb időt töltse Schwerinben, különböző gyógykúrákban és meleg éghajlatú vidékekre tett utazásokban találva meg a mentséget. A nagyhercegnő óhajára hosszú heteket töltöttek Oroszországban, emellett kedvelt úticéljaik közé tartozott Franciaország és Olaszország.

A házaspár éppen Palermóban üdült, mikor világra jött második gyermekük, az édesapja után elnevezett Frigyes Ferenc herceg (1882–1945).

1886-ban, Frigyes Ferenc és Anasztázia utolsó gyermekének, Cecília hercegnőnek (1886–1954), házassága révén porosz és német trónörökösné lett, világra jötte után a nagyhercegi pár minden télen Cannes-ba költözött. A nagyherceg itáliai stílusban, Villa Wenden néven palotát emeltetett számára, ami 1889-re készült el teljesen.

1897. április 10-én elhunyt Frigyes Ferenc egy baleset következtében, ám Schwerin lakosainak körében az a rosszindulatú pletyka terjedt el, hogy tulajdon felesége gyilkolta meg. A nagyherceg halálakor a felesége éppen egy bálon vett részt, s csak hazaérkezve értesült a tragédiáról. Anasztázia nagyhercegné őszintén meggyászolta férjét, egyik udvarhölgyének ezt mondta: „elvesztettem a legjobb barátomat.”^[4]

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Friedrich Franz III. (Mecklenburg) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.