PROFILPELAJAR.COM

	I. Tomiszláv
	Trpimir-házi Tomiszláv
	Dalmát Horvátország hercege
	Uralkodási ideje
	910 – 925
Elődje	Muncimir
Utódja	nincs
	Horvát Királyság királya
	Uralkodási ideje
	925 – 928
Elődje	nincs
Utódja	II. Trpimir
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Trpimirović-ház
Született	nem ismert
Elhunyt	928; Salona ?
Édesapja	Muncimir
	A Wikimédia Commons tartalmaz I. Tomiszláv témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

I. Tomiszláv (horvátul Tomislav, ? – 928) a Horvát Királyság első királya.

Tomiszláv 910-től haláláig uralkodott, kezdetben mint a Horvát Fejedelemség fejedelme, 925-ben X. János pápa egy levele királynak (rex Croatorum) nevezi, de formális koronázásról nincs említés. Ha történt ilyen, nem tudjuk, mikor.^[1]

A horvát államok egyesítése

Valószínűleg Muncimir, Dalmát Horvátország hercegének fia volt, a Trpimir-ház egyik kiemelkedő tagja. Uralkodása idején a horvát állam területe jelentősen megnövekedett Bosznia és Dalmácia irányában. A horvát történészek a Dráváig terjedő államról beszélnek, ezt azonban a magyar történészek nem fogadják el. Utóbbiak szerint a magyarok Braszlav fejedelemségének megdöntése után elfoglalták és birtokukban tartották a Szlavóniai Fejedelemség területét. VII. Kónsztantinosz bizánci császárnak A birodalom kormányzásáról írt műve szerint a magyarokat a tengerparti horvátoktól a hegyek választották el és nem a Dráva vagy a Száva folyó, vagyis a Száva völgye a Magyar fejedelemség része volt már a 10. században is.^[1] A tengerparton a királyság befolyása az Isztriától a Drina folyóig terjedt.

Nagy Simeon seregének szétverése

Bizánci forrásokból tudjuk, hogy Tomiszláv sikeres háborúkat viselt a hatalma csúcspontján járó bolgár birodalom ellen. Egy nagy támadásra a Tomiszláv halála előtti években került sor (a történészek véleményei a valószínű időpontról 925 és 928 közt szóródnak). A hadjárat a bolgár sereg katasztrofális vereségével végződött (szinte mindenki meghalt), és néhány nappal később meghalt Nagy Simeon bolgár cár is (állítólag a vereség hírére, szívrohamban).

A források szerint Tomiszláv hadereje 100 ezer gyalogosból, hatvanezer lovasból és 180 hadihajóból állt.

Horvát történészek olyan forrásokról is tudnak, amelyek szerint Tomiszláv többször megverte a szomszédos magyarokat is. Anonymus ugyanakkor arról ír, hogy Lehel és Bulcsú vezérek jelentős területeket foglaltak el Horvátországban. Vannak olyan vélemények is azonban, amelyek szerint a magyar kalandozók elkerülték a vitéz katonák védte déli hegyeket és a horvát területek különben sem estek nekik útba sem nyugati, sem itáliai portyázásaik során.

Jelentősége

Alakja rendkívüli fontossággal bír a horvát nemzeti öntudat számára, hiszen a nemzeti emlékezet személyéhez, mint egy erős és független Horvátország urához tud visszanyúlni a függőség évszázadainak sorozatán túl.

A zágrábi Tomislav tér, a király szobrával

A horvát források rendkívül erősnek mondják a Tomiszláv megteremtette királyságot. Sok a bizonytalanság azt illetően, mennyire volt erős dinasztiája uralkodása idején a bizánci (illetve a magyar) befolyás. Mindenesetre az, hogy Tomiszláv a pápától kért és kapott koronát, azt jelzi, hogy a bizánciak ereje a régiónak ebben a részében Tomiszláv idejében jelentősen meggyöngülhetett. A nyugati orientáció következménye az is, hogy Horvátországban a latin írás terjedt el, kiszorítva a cirill írást.

A szomszédos Szerbiával kontrasztban a nyugati orientáció Tomiszláv után végigkíséri a horvát történelmet, de Tomiszláv még nem teszi véglegessé. Négy évtizeddel uralkodását követően utóda, Drziszláv már a megerősödő bizánci birodalomtól kapta meg a királyi hatalom jelképeit [1].