PROFILPELAJAR.COM

	I. Kleopátra
Született	i. e. 204
Elhunyt	i. e. 176 (27-28 évesen)
Házastársa	V. Ptolemaiosz
Gyermekei	VI. Ptolemaiosz; II. Kleopátra; VIII. Ptolemaiosz;
Szülei	III. Laodiké; III. Antiokhosz szeleukida uralkodó
	A Wikimédia Commons tartalmaz I. Kleopátra témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

I. Kleopátra Szüra (Κλεοπάτρα Σύρα; i. e. 204–176^[1] vagy 178/177^[2]) a ptolemaida kori Egyiptom királynéja, V. Ptolemaiosz felesége i. e. 193-tól, majd régens kiskorú fia, VI. Ptolemaiosz helyett 180-tól haláláig, 176-ig.

Élete

A szíriai birodalom uralkodójának, III. (Nagy) Antiokhosznak és III. Laodikénak a leánya. Apja i. e. 197-ben Kis-Ázsia több olyan városát elfoglalta, amelyek korábban a ptolemaida Egyiptom fennhatósága alá tartoztak. A rómaiak az egyiptomiak érdekeit tartották szem előtt, mikor i. e. 196-ban Lüszimakheiában tárgyalni kezdtek a szeleukida királlyal. Antiokhosz úgy döntött, békét köt V. Ptolemaiosszal, és hozzáadta feleségül Kleopátrát. Az eljegyzésre i. e. 195-ben, a házasságra i. e. 193-ban került sor Raphia városában; Ptolemaiosz körülbelül tizenhat, Kleopátra körülbelül tízéves volt.^[3] A későbbi ptolemaida uralkodók szerint Kleopátra hozományként megkapta Syria Coelét, ami így jog szerint Egyiptomhoz tartozott volna; nem világos, valóban így volt-e – az is lehetséges, hogy csak a terület jövedelmét kapta meg, tulajdonjogát nem^[4] –, mindenesetre a terület az i. e. 198-as panióni csatát követően a szeleukidák uralma alatt maradt.^[5] A békekötéskor hozott egyezmény emellett garantálta, hogy Egyiptom semleges marad a Szíria és Róma közötti háborúban.^[4]

Alexandriában Kleopátrát a Szüra („szíriai”) néven említették.^[6] A ptolemaida kori kultusz részeként férjével együtt istenként tisztelték, és férje nővérének hívták. I. e. 185-ben Memphiszben a papok Kleopátrára is ráruháztak minden olyan tisztséget, amelyet V. Ptolemaiosz i. e. 196-ban kapott (és melyeket a rosette-i kő örökít meg).

Mikor férje i. e. 180-ban meghalt, Kleopátra saját haláláig régensként uralkodott kiskorú fia, VI. Ptolemaiosz helyett. Ő volt az első ptolemaida királyné, aki férje nélkül uralkodott, bár II. Arszinoé volt az első, aki fáraói címet vett fel. Hatalmát jelzik az i. e. 179 és 176 között keletkezett papiruszok dátumformulái, melyeken Kleopátra a Thea Epiphanész címet viseli, neve pedig fiáé előtt szerepel. Emellett saját érméket is veretett, melyeken neve szintén a fiáé előtt szerepel. Egy, a nevével ellátott aranyérme 2010. június 22-én került elő az izraeli Tel Kedesben, a libanoni határ közelében. Ez a legnehezebb, legértékesebb aranyérme, amit Izraelben valaha is találtak.^[7]

V. Ptolemaiosz halála előtt háborút akart indítani a Szeleukida Birodalom ellen, ahol akkor Kleopátra fivére, VI. Szeleukosz uralkodott, de halála után Kleopátra azonnal leállította az előkészületeket.

Kleopátra i. e. 176 körül halt meg. Az ezt követő évben fia, VI. Ptolemaiosz és leánya, II. Kleopátra összeházasodtak.

Gyermekei

I. Kleopátrának legalább három gyermeke született V. Ptolemaiosztól:^[8]^[9]

VI. Ptolemaiosz, i. e. 186
II. Kleopátra i. e. 187–185 körül
VIII. Ptolemaiosz i. e. 184 körül

Neve és titulatúrája

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.

Hórusz-név

Ré fia

Kleopátra

Jegyzetek

↑ Werner Huß, Ägypten in hellenistischer Zeit. Munich 2001, p. 540
↑ Cleopatra I Archiválva 2011. július 16-i dátummal a Wayback Machine-ben by Chris Bennett
↑ Polübiosz, 18.51.10 and 28.20.9; Livius 33.40.3, 35.13.4; Appianus, Syriaca 3.13 és 5.18
↑ ^a ^b Uralkodók és dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001.
↑ Polübiosz 28.1.2-3 és 28.20.6-10; Iosephus, A zsidók története 12.154-155; Appianus, Syriaca 5.18
↑ Appianus, Syriaca 5.18
↑ Israel finds rare 2,200-year-old gold coin^{[halott link]} Elérés: 2010. augusztus 11.
↑ Aidan Dodson, Dyan Hilton: The Complete Royal Families of Ancient Egypt, 2004
↑ Cleopatra I Archiválva 2011. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben by Chris Bennett

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cleopatra I Syra című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Stähelin, Kleopatra 14). In: Realencyclopädie der Classischen Altertumswissenschaft, vol. XI 1, 1921, col. 738-740.
Werner Huß, Ägypten in hellenistischer Zeit. Munich 2001, p. 499; 514f.; 535; 537-540.
Günther Hölbl, Geschichte des Ptolemäerreichs. Darmstadt 1994, p. 125; 127f.; 147f.; 153.