PROFILPELAJAR.COM

	Hódos-éri erdei vasút
Építés éve	1917
Megszűnés	1960
Tulajdonos	Eszterházy uradalom
Végállomások	Imremajor, Vinye-Sándormajor
Hossz	9 km
Nyomtávolság	760 mm
Maximális adhéziós emelkedés	25 %
Minimum ívsugár	30 m

A Hódos-éri erdei vasút 1917-től és 1960-ig működött a Porva községtől északra fekvő Imremajor és a ma Bakonyszentlászlóhoz tartozó Vinye-Sándormajori fűrészüzem között. A vonal nagyrészt a Hódos-ér nevű patak mentén haladt.

Története

A vasútvonalat az Eszterházi uradalom építtette 1917-ben lóvontatásra, majd 1920-ban gőzüzemre adtak be kérelmet.

A Vinye-Sándormajori végpont közelében a keskeny nyomközű vasútvonal szintben keresztezte a MÁV 11-es számú Győr-Veszprém vasútvonalát, mivel a fatelep a nagyvasút másik felén feküdt. A gőzvontatásra áttérés után a nagyvasút jelezte az iránti igényét, hogy a szintbeli kereszteződés helyett aluljáró épüljön a kisvasút számára. Az aluljárót meg is tervezték, azonban a kivitelezés megindulása a kisvasút miatt késett, majd 1927-ben közölte, hogy az erdőt letermelte, a vasúton egyelőre nem lesz számottevő üzem, így az aluljáró lekerült a napirendről. A fakitermelő vállalkozók áttelepülése miatt a vonal Imremajor felőli felső 4 km-es szakaszát elbontották.

1927 és a II. világháború vége között nincsenek információk a vasút működéséről, feltehetőleg használaton kívülre került.

1947-ben, majd 1955-ben részletes tervek készültek a felbontott szakasz visszaépítésére, az imremajori csikótelep és Porva község kiszolgálásra, de hitelhiány miatt az építkezés nem valósult meg.

1951-ben a vasút üzemen kívül állt, szeptembertől az ERDŐKÉMIA kőbányáiból történt kőszállítás, amelyet a kőbánya vállalat az erdei vasút vonalának alsó 1500 méteres szakaszán saját lovaival és kocsijaival bonyolított le.

1952-ben tervek készültek az ugodi kőbánya kisvasútjának újjáépítésére, ennek sínanyagát a hódoséri vasút bontásából kívánták biztosítani. Megállapítást nyert, hogy a hódos-éri erdei vasút talpfáinak 40-50%-a teljesen elkorhadt.

1956-ban 400 tonna fát, és 120 tonna követ szállított.

A vasút 1959-es felmérése

1959-ben felmérés készült a vasútról:

Üzemi hossz: 6 km

Felépítmény: 9,3 kg/fm

Engedélyezett tengelynyomás: 3,0 tonna

Legkisebb ívsugár: 30 méter

Legnagyobb emelkedés: 25 ezrelék

Engedélyezett sebesség: 15 km/óra

Hanyatlás és megszűnés

1958-ban új végrehajtási utasítás készül az erdei vasút és a MÁV vonal kereszteződésére. 1959-ben a vonal már forgalmi adatok nélkül szerepel egy bakonyi erdei vasutakkal foglalkozó iratban.

1960-ban a vasút helyén erdészeti feltáró utat terveztek. A terviratban szerepelt, hogy az erdei vasút felépítménye és műtárgyai teljesen leromlottak, így a vonalat már lóvontatással sem lehetne tovább üzemben tartani. A vasút felújítása ellen szólt, hogy a hozzá kapcsolódó gyűjtő utak erdészeti járművekkel megközelíthetetlenek, ami egy újjáépítés után is nagyban megnehezítette volna, valamint költségessé tette volna a szállítást. A következő évben megkezdődött az útépítés a kisvasút bontásával együtt.