Qal (Egyszerű aktív)
- Törzsképzőelem: nincs. Hangrend: aktívoknál „á-ă, á-á”, statívoknál „á-é, á-ó”. Jelentéstartalom: egyszerű aktív cselekvés vagy történés (őriz, mond, esik), statív: állapot, milyenség
Ragozott igealakok
A perfektum és az imperfektum, valamint a belőlük származó alakok tartoznak ide. Csak ezek kapnak igeragot.
A qal törzs perfektumi igealakjai
|
|
aktív igék |
statív igék
|
|
Perfektum őrzött |
Váv-perfektum és őríz(ni fog) |
pauzális |
é típus nehéznek lenni |
ó típus kicsinek lenni
|
E/3h |
שָׁמַר |
sámar |
וְשָׁמַר |
vəsámar |
שָׁמָר |
sámár |
כָּבֵד |
kávéd |
קָטֹן |
qátón
|
E/3n |
שָׁמְרָה |
sámərá |
~וְ |
və~ |
שָׁמָרָה |
sá`márá |
כָּבְדָה |
kávədá |
קָטְנָה |
qátəná
|
E/2h |
שָׁמַרְתָּ |
sá`martá |
וְשָׁמַרְתָּ |
vəsámar`tá |
שָׁמָרְתָּ |
sá`mártá |
כָּבַדְתָּ |
ká`vadtá |
קָטֹנתָּ |
qá`tóntá
|
E/2n |
שָׁמַרְתְּ |
sámart |
~וְ |
və~ |
שָׁמָרְתְּ |
sámárt |
innen mint az aktív |
קָטֹנְתְּ |
qátónt
|
E/1 |
שָׁמַרְתִּי |
sá`martí |
וְשָׁמַרְתִּי |
vəsámar`tí |
שָׁמָרְתִּי |
sá`mártí |
|
|
קָטֹנְתִּי |
qá`tóntí
|
T/3 |
שָׁמְרוּ |
sámərú |
~וְ |
və~ |
שָׁמָרוּ |
sá`márú |
|
|
קָטְנוּ |
qátənú
|
T/2h |
שְׁמַרְתֶּם |
səmartem |
~וּשְׁ |
ús~ |
– |
– |
|
|
קְטָנְתֶּם |
qətontem
|
T/3n |
שְׁמַרְתֶּן |
səmarten |
~וּשְׁ |
ús~ |
– |
– |
|
|
קְטָנְתֶּן |
qətonten
|
T/1 |
שָׁמַרְנוּ |
sá`marnú |
וְשָׁמַרְנוּ |
vəsámar`nú |
שָׁמָרְנוּ |
sá`márnú |
|
|
קָטֹנּוּ |
qá`tónnú
|
- Váv-perfektumban a perfektumhoz járuló fordító váv a hangsúlyt eggyel a szó vége felé tolja. Ahol a hangsúly a szó végén volt, ott értelemszerűen nincs változás.
- é-statív: az é csak az első alakban látszik, többi az aktívot követi
- ó-statív: az ó végig megmarad; T/2-ben a hólem ( ֹ ) qámec hátúfba ( ָ ) rövidül; T/1 קָטֹנְנוּ-ból összevonva.
Pauzális alakok:
A T/2 kivételével valamennyi alakban visszatér, megnyúlik és hangsúlyossá válik a 2. gyökhangzó: aktívban a → á; é-statívban visszatér az é; ó-statívban marad az ó és csak két alak tér el:
- aktív: שָׁמָר sámár, שָׁמָרָה sá`márá, שָׁמָרְתָּ sá`mártá, שָׁמָרְתְּ sámárt, שָׁמָרתִּי sá`mártí; T/3 שָׁמָרוּ sá`márú, T/1 שָׁמָרְנוּ sá`márnú
- é-stat.: ahol az é svába rövidült, ez az é tér vissza hangsúly alatt: E/3n כָּבֵדָה ká`védá, T/3 כָּבֵדוּ ká`védú; ahol az é a-ra változott, ott az a nyúlik á-ba (az aktív szerint): E/2h כָּבָדְתָּ ká`vádtá, E/2n כָּבָדְתְּ kávádt, E/1 כָּבָדְתִּי ká`vádtí, T/1 כָּבָדְנוּ ká`vádnú
- ó-stat.: ahol az ó svába rövidült, ez az ó tér vissza hangsúly alatt: E/3n קָטֹנָה qá`tóná, T/3 קָטֹנוּ qá`tónú
A qal törzs aktív igéinek imperfektumi alakjai: i-ó imperfektum
|
|
Imperfektum őríz/őrízni fog |
Váv-imperfektum és őrzött |
Jusszívusz őrízzen, őrízz! |
Kohortatívusz hadd őrízzek! |
Imperatívusz őrízz! |
Impt. en. őrízzél!
|
E/3h |
יִשְׁמֹר |
jismór |
וַיִּשְׁמֹר |
vajjismór |
יִשְׁמֹר |
jismór |
|
|
|
|
|
|
E/3n |
תִּשְׁמֹר |
tismór |
וַתִּשְׁמֹר |
vattismór |
תִּשְׁמֹר |
tismór |
|
|
|
|
|
|
E/2h |
תִּשְׁמֹר |
tismór |
וַתִּשְׁמֹר |
vattismór |
תִּשְׁמֹר |
tismór |
|
|
שְׁמֹר |
səmór |
שָׁמְרָה |
somrá
|
E/2n |
תִּשְׁמְרִי |
tismərí |
וֵתִּשְׁמְרִי |
vattismərí |
תִּשְׁמְרִי |
tismərí |
|
|
שִׁמְרִי |
simrí |
|
|
E/1 |
אֶשְׁמֹר |
esmór |
וָאֶשְׁמֹר |
váesmór |
|
|
אֶשְׁמְרָה |
esmərá |
|
|
|
|
T/3h |
יִשְׁמְרוּ |
jismərú |
וַיִּשְׁמְרוּ |
vajjismərú |
יִשְׁמְרוּ |
jismərú |
|
|
|
|
|
|
T/3n |
תִּשְׁמֹרְנָה |
tis`mórná |
וַתִּשְׁמֹרְנָה |
vattis`mórná |
תִּשְׁמֹרְנָה |
tis`mórná |
|
|
|
|
|
|
T/2h |
תִּשְׁמְרוּ |
tismərú |
וַתִּשְׁמְרוּ |
vattismərú |
תִּשְׁמְרוּ |
tismərú |
|
|
שִׁמְרוּ |
simrú |
|
|
T/2n |
תִּשְׁמֹרְנָה |
tis`mórná |
וַתִּשְׁמֹרְנָה |
vattis`mórná |
תִּשְׁמֹרְנָה |
tis`mórná |
|
|
שְׁמֹרְנָה |
sə`mórná |
|
|
T/1 |
נִשְׁמֹר |
nismór |
וַנִּשְׁמֹר |
vannismór |
|
|
נִשְׁמְרָה |
nismərá |
|
|
|
|
Aktív igék imperfektuma: Az E/3n és az E/2h, valamint a többes nőnemek megegyeznek.
Az imperfektumból származtatott alakok:
- Váv-imperfektum: A fordító váv -וַ va- + kettőzés alakban járul az imperfektum elé. Kivétel az E/1, ahol a nem kettőzhető álef miatt az a á-ba nyúlik és a kettőzés elmarad (-וָ vá-).
- Jusszívusz: Erős igéknél alakilag egyezik az imperfektummal, de csak a 3. és 2. személyekben létezik.
- Kohortatívusz: Csak az 1. személyekben létezik. Imperfektum + hangsúlyos ה ָ- -á toldalékkal képezzük. A hangsúlyváltozás miatt a 2. magánhangzó svában tűnik el.
- Imperatívusz: Csak a 2. személyekben létezik, az imperfektum előragjának levágásával kapjuk. Az E/2n és T/2h szó eleji „svá-torlódását” (ə-ə: *səmərí, *səmərú) a hangtörvények értelmében a nyelv az első svá i-re való változtatásával oldja fel.
- Imperatívus energicus: Csak E/2h-ben létezik, képzése imperatívusz + hangsúlyos ה ָ- -á toldalék: שָׁמְרָה somrá őrízzél!. A hólem ( ֹ ) qámec hátúfba ( ָ ) rövidül.
A statív ige imperfektuma
|
|
szövegalak |
pauzális alak
|
E/3h |
יִכְבַּד |
jichbad |
יִכְבָּד |
jichbád
|
E/3n |
תִּכְבַּד |
tichbad |
תִּכְבָּד |
tichbád
|
E/2h |
תִּכְבַּד |
tichbad |
תִּכְבָּד |
tichbád
|
E/2n |
תִּכְבְּדִי |
tichbədí |
תִּכְבָּדִי |
tich`bádí
|
E/1 |
אֶכְבַּד |
echbad |
אֶכְבַּד |
echbád
|
T/3h |
יִכְבְּדוּ |
jichbədú |
יִכְבָּדוּ |
jich`bádú
|
T/3n |
תִּכְבַּדְנָה |
tich`badná |
תִּכְבָּדְנָה |
tich`bádná
|
T/2h |
תִּכְבְּדוּ |
tichbədú |
תִּכְבָּדוּ |
tich`bádú
|
T/2n |
תִּכְבַּדְנָה |
tich`badná |
תִּכְבָּדְנָה |
tich`bádná
|
T/1 |
נִכְבַּד |
nichbad |
נִכְבָּד |
nichbád
|
Aktív pauzális alakok: Ahol a második magánhangzó – az eredeti ó – svában tűnt el, ott hangsúlyos helyzetben visszatér. Az impertívusznak és az impt. en-nak nincs pauzális alakja.
- E/2n: impf. תִּשְׁמֹרִי tis`mórí, váv-impf. וֵתִּשְׁמֹרִי vattis`mórí
- T/3h: impf. יִשְׁמֹרוּ jis`mórú, váv-impf. וַיִּשְׁמֹרוּ vajjis`mórú
- T/2h:impf. תִּשְׁמֹרוּ tis`mórú, váv-impf. וַתִּשְׁמֹרוּ vattis`mórú
E/1 koh.אֶשְׁמֹרָה es`mórá; T/1: koh. נִשְׂמֹרָה nis`mórá
A statív igék imperfektuma és az abból származó alakok, mind az é, mind az ó típusúaknál végig a-val vannak. Az imperfektumból az aktívhoz hasonlóan képződik a többi alak.
Statív pauzális alakok: Az a á-ba változik, ahol eltűnt, ott hangsúly alatt visszatér.
Névszói igealakok
A particípium és az infinitívusz tartozik ide. Ezek nem kapnak igeragot, főnévként ragozzuk őket. A statív igék az aktívoktól csak az aktív particípiumban térnek el.
Particípium
|
|
aktív part. (aki) őríz; nehéz |
passzív part. (ami) őrízve van
|
|
aktív ige: ó-é |
statív ige: á-é
|
E/h |
שֹׁמֵר |
sómér |
כָּבֵד |
kávéd |
שָׁמוּר |
sámúr
|
E/n |
שֹׁמֶרֶת שֹׁמְרָה |
só`meret sómərá |
כָּבֵדָה |
kávédá |
שְׁמוּרָה |
səmúrá
|
T/h |
שֹׁמְרִים |
sóm(ə)rím |
כָּבֵדִים |
kávédím |
שְׁמוּרִים |
səmúrím
|
T/n |
שֹׁמְרוֹת |
sóm(ə)rót |
כָּבֵדוֹת |
kávédót |
שְׁמוּרוֹת |
səmúrót
|
Infinitívusz
|
constructus |
abs.
|
|
שְׁמֹר |
səmór |
vm/kinek az őrzése |
שָׁמוֹר |
sámór
|
e/1 sf. |
שָׁמְרִי |
somrí |
őrzésem |
|
„őrzés”
|
e/2h sf. |
שָׁמְרְךָ שְׁמָרְךָ |
somrəchá səmorchá |
őrzésed |
|
כָּבוֹד |
kávód
|
e/2n sf. |
שָׁמְרֵךְ |
somréch |
őrzésed |
|
dicsőség
|
e/3h sf. |
שָׁמְרוֹ |
somró |
őrzése |
|
|
|
e/3n sf. |
שָׁמְרָהּ |
somráh |
|
|
|
t/1 sf. |
שָׁמְרֵנוּ |
som`rénú |
őrzésünk |
|
|
|
t/2h sf. |
שָׁמְרְכֶם שְׁמָרְכֶם |
somrəchem səmorchem |
őrzésetek |
|
|
|
t/2n sf. |
שָׁמְרְכֶן שְׁמָרְכֶן |
somrəchen səmorchen |
|
|
|
t/3h sf. |
שָׁמְרָם |
somrám |
őrzésük |
|
|
|
t/3n sf. |
שָׁמְרָן |
somrán |
|
|
|
Aktív particípium:
aktív igéknél ó-é, a ragozásban az ó végig megmarad, az é svába rövidül; a két egyes nőnemű alak közül az -`eet végződésű a gyakoribb;
statív igéknél á-é, az e/h alak megegyezik a perf. E/3h-el; a ragozásban mindkét magánhangzó megmarad; csak egy nőneme van.
Passzív participium: á-ú
Infinitívusz abszolútusz: á-ó Csak egy alakja van, ragozhatatlan.
Infinitívusz konstruktusz: ə-ó Az ige legrövidebb alakja, alakilag egybeesik az imperat. e/2h-el. Alapalakja és birtokragos alakjai képezik a héber mód-, idő- és körülményhatározói rendszer alapját. Ragozott alakjaiban a hólem-pont ( ֹ ) qámec hátúfba ( ָ ) rövidül.
Helyesírás: A névszói alakok helyesírása a klasszikus héberben viszonylag kötött, a pt. akt. és inf. c.-ban általában nincs magánhangzóbetű (itt váv), míg a pt. passz. és inf. abs.-ban többnyire van. Újhéberben a pt. akt., mivel mint jelen idő, az egyik leggyakrabban használt szóalak, is mindig plene van írva: שומר.
Jelentések: Ezeknek az alakoknak a jelentését önmagukban csak körülbelül lehet megadni, konkrét jelentésük mindig a szövegösszefüggésből derül ki.
Qal-passzívum (Egyszerű passzív)
- Törzsképzőelem: kettőzés a 2. gyökhangzóban(?). Hangrend: „u-a”. Jelentéstartalom: egyszerű qal-passzív: született, adatott,...
Ritka és vitatott létezésű törzs. Csak néhány igének létezik ilyen alakja, az is kizárólag imperfektumban (vagyis az alapalakot nem ismerjük), alakilag pedig tökéletesen megegyezik a pu. impf.-al. A meghatározást nehezíti, hogy az ide sorolt igéknél a kettőzésnek hangtani oka is lehet. Ami miatt mégis valószínűsíthető, hogy létezik: 1. Más sémi nyelvekben (pl. arab) az első (itt qal) törzsnek is van passzívuma, amit a mély hangrend fejez ki. 2. pualja (ami tk. a piél-passzív) csak azon igéknek szokott lenni, melyeknek van piélje, az ide sorolhatóaknak pedig nincs. 3. A pual intenzív jelentéstartalmú, az ide sorolt igéknél azonban a szövegben semmiféle ilyen tartalma nincs, valamennyi egyszerű aktív.
Nifal (Egyszerű medio-passzív)
- Törzsképzőelem: -נִ ni- előrag. Hangrend: mély / magas (i-a / i-á-é). Jelentéstartalom: 1. passzív:, 2. mediális: . Bár az egyszerűség kedvéért a qal passzívumának nevezik, ez nem teljesen igaz – jelentésköre jóval bővebb, meglehetősen egyedi törzs.
Ragozott igealakok
A nifal törzs perfektumi alakjai
|
|
Perfektum meg lett őrízve |
Váv-perfektum és meg lesz őrízve |
pauzális alakok
|
E/3h |
נִשְׁמַר |
nismar |
וְנִשְׁמַר |
vənismar |
נִשְׁמָר |
nismár
|
E/3n |
נִשְׁמְרָה |
nismərá |
~וְ |
və~ |
נִשְׁמָרָה |
nis`márá
|
E/2h |
נִשְׁמַרְתָּ |
nis`martá |
וְנִשְׁמַרְתָּ |
vənismar`tá |
נִשְׁמָרְתָּ |
nis`mártá
|
E/2n |
נִשְׁמַרְתְּ |
nismart |
~וְ |
və~ |
נִשְׁמָרְתְּ |
nismárt
|
E/1 |
נִשְׁמַרְתִּי |
nis`martí |
וְנִשְׁמַרְתִּי |
vənismar`tí |
נִשְׁמָרְתִּי |
nis`mártí
|
T/3 |
נִשְׁמְרוּ |
nismərú |
~וְ |
və~ |
נִשְׁמָרוּ |
nis`márú
|
T/2h |
נִשְׁמַרְתֶּם |
nismartem |
~וְ |
və~ |
נִשְׁמָרְתֶּם |
nis`mártem
|
T/2n |
נִשְׁמַרְתֶּן |
nismarten |
~וְ |
və~ |
נִשְׁמָרְתֶּן |
nis`márten
|
T/1 |
נִשְׁמַרְנוּ |
nis`marnú |
וְנִשְׁמַרְנוּ |
vənismar`nú |
נִשְׁמָרְנוּ |
nis`márnú
|
Perfektum: A *שְׂמֵר *smar (*שְׂמְר *smər) formába rövidült gyök elé egy -נִ ni- törzsképző elem kerül.
Pauzális alakok: Valamennyi esetben az a á-ba nyúlik és hangsúlyos lesz.
A nifal törzs imperfektumi alakjai
|
|
Imperfektum meg lesz őrízve |
Váv-imperfektum és meg volt őrízve |
Jusszívusz legyen megőrízve! |
Kohortatívusz hadd legyek megőrízve! |
Imperatívusz őrízkedj! |
Impt. en. őrízkedjél!
|
E/3h |
יִשָּׁמֵר |
jissámér |
וַיִּשָּׁמֵר |
vajjissámér |
יִשָּׁמֵר |
jissámér |
|
|
|
|
|
|
E/3n |
תִּשָּׁמֵר |
tissámér |
~וַתִּ |
vatti~ |
= imperf. |
|
|
|
|
|
|
E/2h |
תִּשָּׁמֵר |
tissámér |
~וַתִּ |
vatti~ |
= imperf. |
|
|
הִשָּׁמֵר |
hissámér |
הִשָּׁמְרָה |
hissámərá
|
E/2n |
תִּשָּׁמְרִי |
tissámərí |
~וַתִּ |
vatti~ |
= imperf. |
|
|
הִשָּׁמְרִי |
hissámərí |
|
|
E/1 |
אֶשָּׁמֵר אִשָּׁמֵר |
essámér issámér |
~וָ |
vá~ |
|
|
אֶשָּׁמְרָה |
essámərá |
|
|
|
|
T/3h |
יִשָּׁמְרוּ |
jissámərú |
~וַיִּ |
vajj~ |
= imperf. |
|
|
|
|
|
|
T/3n |
תִּשָּׁמַרְנָה |
tissá`marná |
~וַתִּ |
vatt~ |
= imperf. |
|
|
|
|
|
|
T/2h |
תִּשָּׁמְרוּ |
tissámərú |
~וַתִּ |
vatt~ |
= imperf. |
|
|
הִשָּׁמְרוּ |
hissámərú |
|
|
T/2n |
תִּשָּׁמַרְנָה |
tissá`marná |
~וַתִּ |
vatt~ |
= imperf. |
|
|
הִשָּׁמַרְנָה |
hissá`marná |
|
|
T/1 |
נִשָּׁמֵר |
nissámér |
~וַנִּ |
vann~ |
|
|
נִשָּׁמְרָה |
nissámərá |
|
|
|
|
Imperfektum: Képzése és vokalizációja egyaránt speciális. A gyök *שָׁמֵר- *-sámér-ként vokalizált alapalakjához járul először a törzsképző n-, majd ez elé kerül az igerag: j – n – sámér → *יְנְשָׁמֵר *jənəsámér. A svátörvények szerint a szó eleji két svából az első i-be csúszik át (*יִנְשָׁמֵר *jinsámér), a nún pedig beolvad a rákövetkező mássalhangzóba és azt dáges fortéval kettőzi: יִשָּׁמֵר jissámér. A nifal imperfektumi alakjai jellegzetes – i-á-é – vokalizációjukról mindig felismerhetőek.
Jusszívusz: Megegyezik az imperfektummal.
Kohortatívusz: Fordító vávos alakjai: E/1 וָאֶשָּׁמְרָה váessámərá, T/1 וַנִּשָּׁמְרָה vanissámərá
Imperatívusz: Mivel képzése úgy történik, hogy az imperfektum előragját levágjuk, a nifalban így megmaradó értelmetlen alak elejére egy prefixált hé kerül תִּשָּׁמֵר tissámér → *שָּׁמֵר *ssámér → הִשָּׁמֵר hissámér. Képzésének legegyszerűbb módja tehát, ha az imperfektum előragjait lecseréljük hé-re.
Pauzális alakok: Csak azokban az alakokban fordul(hat) elő, ahol az é svában tűnt el. Ilyenkor ez az é tér vissza hangsúlyos helyzetben:
- impf. E/2n תִּשָּׁמֵרִי tissá`mérí; T/3h יִשָּׁמֵרוּ jissá`mérú; T/2h תִּשָּׁמֵרוּ tissá`mérú
- koh. E/1 אֶשָּׁמֵרָה essá`mérá, T/1 נִשָּׁמֵרָה nissá`mérá
- impt. E/2n הִשָּׁמֵרִי hissá`mérí, T/2h הִשָּׁמֵרוּ hissá`mérú; impt. en. הִשָּׁמֵרָה hissá`mérá
Névszói igealakok
A nifal törzs
|
|
Particípiumai |
Infinitívuszai
|
|
part. pass. |
Inf. abs. |
Inf. constr.
|
E/h |
נִשְׁמָר |
nismár |
הִשָּׁמֹר |
hissámór |
הִשָּׁמֵר |
hissámér
|
E/n |
נִשְׁמָרָה |
nismárá |
|
T/h |
נִשְׁמָרִים |
nismárím
|
T/n |
נִשְׁמָרוֹת |
nismárót
|
Particípium: A nifalnak csak passzív particípiuma van, jellegzetes magánhangzója az á (i-á, szemben a perfektum i-a-jával), mely a ragozásban végig megmarad. Az E/h és E/n alakilag egybeesnek a perf. E/3h és E/3n pauzális alakjaival.)
Az infinitívuszok speciálisak, képzésük az imperatívusz szerinti, az inf. c. megegyezik az impt. E/2h-el.
Példa nifal inc. c.-ra: (הִבָּרֵא hibbáré teremttetés, √ברא brʾ teremt; 1Mózes 2:4a):
אֵלֶּה תוֹלְדוֹת הַשָּׁמַיִם וְהָאָרֶץ בְּהִבָּרְאָם
`Élle tóldót hassá`majim vəhá`árec bəhibbárəám.
Ezek az egek és a föld eredetei az ő teremttetésükkor.
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
Források
- Gesenius' Hebrew Grammar (Kautzsch-Cowley edition), 1910, Oxford, Clarendon Press (Hebräische Grammatik, 1813; 28th ed. edited and enlarged by Emil Kautzsch, translated by Arthur Ernest Cowley) Wikisource