PROFILPELAJAR.COM

	Háromkirályok imádása (1494)
Művész	Hieronymus Bosch (1494)
Műfaj	szakrális művészet
Mozgalom	flamand primitívek
Magasság	146,7 cm
Szélesség	84 cm
Múzeum	Prado
Gyűjtemény	Prado
Katalógusszám	444 (Catalog Museo del Prado, 1854-1858, Inv. Real Museo, 1857); 1175 (Catalog Museo del Prado, 1872-1907); 2048 (Catalog Museo del Prado, 1942-1996, Catalog Museo del Prado, 1910); 68 (Early Netherlandish paintings, Vol. V Geertgen tot Sint Jans en Jerome Bosch);
Anyag	olajfesték; oak panel;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Háromkirályok imádása témájú médiaállományokat.

A Háromkirályok imádása Hieronymus Bosch oltárképe, amely a madridi Prado gyűjteményének rész.

Keletkezése

Az 1494-ben festett Háromkirályok imádása egy hármasoltár belső oldalait díszíti, míg a szárnyak hátlapján, amikor a műtárgy zárt állapotban van, Szent Gergely miséje látható.

A szárnyak

A bal oldali szárny belső oldalán az oltárkép egyik megrendelője, az antwerpeni Peeter Scheyfve látható, akit Szent Péter oltalmaz. Az apostol mögött arany betűkkel olvasható a gazdag kereskedő jelmondata: Egy mindenkiért (Een voert al). A jobb oldali szárnyon egy másik adományozót, Scheyfve második feleségét, Agneese de Grammét örökítette meg Bosch Szent Ágnes társaságában.^[1]

A középső panel

A kép középső paneljének alsó felén látható, ahogy a napkeleti bölcsek átadják ajándékaikat a gyermek Jézussal az ölében ülő Szűz Máriának. A gyermekével ülő Mária ábrázolása Jan van Eyck művészetét idézi.^[1]

A találkozásra egy brabanti kunyhó előtt kerül sor. A bölcsek ajándékait és öltözetét az Ószövetségből vett jelenetek díszítik. Bosch a pompás ruhák és a gazdag ajándékok megfestésekor páratlan kézügyességére támaszkodott: ecsetvonásai helyenként olyan finomak, hogy úgy tűnnek, mintha rajzolva volnának. Az első bölcs ajándéka már Szűz Mária lábánál áll, sisakja tőle jobbra, a földön. Az ajándék egy asztali dísz, amely arany és gyöngyök felhasználásával készült; Izsák feláldozását ábrázolja. Ez Jézus kereszthalálának előrevetítése lehet, ezt a felvetést erősíti, hogy az asztali dísz varangyokon nyugszik, ami utalás a bűnre.^[1]

A köpenye felső részén fémes, ezüstös díszítést viselő másik bölcs tálcán mirhát kínál Jézusnak. A díszítésén az a történet látható, amikor Sába királynője ajándékokkal halmozza el Salamont. A Biblia pauperum ezt összekapcsolta a napkeleti bölcsek újszövetségi látogatásával Máriánál és a kisdednél. Sába és Salamon története alá Mánóah és felesége felajánlásának képét festette Bosch, amelyet korában úgy tekintettek, mint Krisztus születésének megjövendölését. A harmadik bölcs egy gömbölyű szelencét tart tenyerében, amelyben a tömjént hozta. Ez az illatszertároló az Ábnerre vonatkozó ótestamentumi szövegrészt idézi fel, amelyről szintén úgy tartották a 15. században, hogy a napkeleti bölcsek látogatásának egyfajta megelőlegezése. A gömbön főnix, amely Jézus feltámadását jelzi. A harmadik bölcs fehér ruházatának gallérját és vállát díszítő bogáncslevelek Krisztus szenvedésével és a megváltással kapcsolhatók össze. A fekete apród ruhájának alsó szegélyén az látható, ahogy egy nagy hal elnyel egy kisebbet.^[1]

Az Antikrisztus a házacska ajtajában áll, köpenyt visel, amely azonban szinte alig takarja a testét, alatta átlátszó fátyolszerűség. Ördögi természetére utal a padláson rejtőző bagoly, amely a zsákmányául szolgáló elpusztult egeret nézi. Az Antikrisztus mögött álló alakok kiemelik annak gonoszságát. A kép jobb oldalán pásztorok láthatók, akik hagyományosan a zsidók jelenlétére utalnak. A kép hátterében, a bal oldalon egy ház, amelynek hattyús zászlaja és galambdúca jelzi, hogy bordély. A ház felé egy férfi tart, aki szamarat vezet, rajta egy majommal, utalásként a bujaságra. Lejjebb lovaskatonák tartanak egymás felé. Keleti fejdíszük alapján I. Heródes zsidó király katonái, akik a gyermek Jézust keresik, hogy meggyilkolják. A város a háttérben Betlehem, amelynek házai Bosch szárnyaló fantáziáját jelzik.^[1]

Festési technika

Bosch a festés előtt felvázolta a képet ecsettel és valamilyen folyékony anyaggal, ebből tudható, hogy később végzett néhány módosítást egyes elemek helyzetén és kontúrján. Általánosságban elmondható, hogy Bosch hosszú, vékony, finom ecsetvonásokkal vitte fel a kompozíció fő alakjait, rövidebb mozdulatokat elsősorban a részletek kidolgozásakor használt.^[1]

Szent Gergely miséje

Amikor az oltár zárt állapotban van, vagyis két szárnyát a központi panel elé hajtják, látható Bosch másik alkotása, a nagyrészt grisaille technikával készült, Szent Gergely miséjét bemutató kép. A történet szerint Gergely az eucharisztia során a szokásoknak megfelelően felszólította a híveket, fogadják be Jézus testét az átadott kenyérrel. Ekkor egy résztvevő nő felnevetett, mondván arról a kenyérről, amelyet ő sütött, nem hiszi el, hogy Jézus teste. Gergely ekkor azért kezdett imádkozni, hogy az Úr küldjön jelet, ami megtörtént, mert a nő egyik ujja vérezni kezdett. Az eucharisztiát már a belső kép megelőlegezi a padláson látható búzakalászokkal.^[1]

A képen Szent Gergely a templomi oltár előtt imádkozik, amelyet Bosch a passió hét képével díszített. A képek ívben veszik körül az oltárt, a csúcson Jézus megfeszítése látható. Jézust és a jó latort már felszegezték, a rossz lator keresztjének felállítására vár. A közelben Júdás holtteste látható, ahogy egy faágról lóg, lelkét démonok viszik. Az alsó sorban balról Jézus szenvedése a Gecsemáné kertjében, jobbról Krisztus letartóztatása látható. Föléjük Krisztus Pilátus előtti megjelenését és a megkorbácsolását festette a mester, míg a felettük lévő képpár a töviskoszorú felhelyezését és a Kálvária-dombra vezető utat ábrázolja. Az oltár közepén a feltámadt Jézus látható, körülötte kilenc angyallal.^[1]

Az előtérben Szent Gergely és két másik donor látható, ahogy imádkoznak. Őket szokatlan módon paraván választja el a kép két szélén gyülekező sokaságtól. A vizsgálatok kimutatták, hogy Bosch utólag, a már elkészült alakokra festette rá a drapériákat.^[1]