Husband Edward Kimmel

Husband Edward Kimmel
Született1882. február 26.[1][2][3]
Henderson
Meghalt1968. május 14. (86 évesen)[1][2][3]
Groton
SírhelyAnnapolis National Cemetery
Állampolgárságaamerikai
Rendfokozataellentengernagy
Csatái
Kitüntetései
  • Mexican Service Medal
  • World War I Victory Medal
  • II. Világháborús Győzelmi Érdemérem
  • Victory Medal
Iskolái
  • United States Naval Academy
  • Henderson City High School
A Wikimédia Commons tartalmaz Husband Edward Kimmel témájú médiaállományokat.

Husband Edward Kimmel (Henderson, Kentucky, 1882. február 26.Groton, Connecticut, 1968. május 14.) amerikai tengernagy, az Egyesült Államok Flottájának, valamint a Csendes-óceáni Flottának a főparancsnoka Pearl Harbor megtámadásakor, 1941. december 7-én.

Élete

Husband E. Kimmel a Kentucky állambeli Hendersonban született 1882. február 26-án.[4] 1904-ben fejezte be az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészeti Akadémiáját.[4] A USS New York (BB–34) csatahajón szolgált.

Miután 1937-ben kinevezték ellentengernagynak,[4] a 7. Cirkálóosztály parancsnoka (Commander, Cruiser Division Seven - COMCRUDIV 7) lett, zászlóshajója a USS San Francisco (CA-38) nehézcirkáló volt.

1941 februárjában az Egyesült Államok Flottája (United States Fleet) főparancsnokává (Commander in Chief, United States Fleet - CINCUS), egyszersmind a Csendes-óceáni Flotta főparancsnokává (Commander in Chief of the U.S. Pacific Fleet - CINCPACFLT) nevezték ki, egyúttal ideiglenesen tengernagyi rendfokozatot is kapott.[4] Az Egyesült Államok Flottájának főparancsnoki tisztsége csak akkor jelentett tényleges rendelkezési jogot mindhárom amerikai flotta, azaz a Csendes-óceáni Flotta mellett az Atlanti Flotta (US Atlantic Fleet) és az Ázsiai Flotta (US Asiatic Fleet) felett is, ha azok háború esetén egyesülnének, és egy kötelékben működnének.

A Pearl Harbor elleni japán támadás után, 1941. december 17-én Walter Short tábornokkal együtt leváltották, utóda Chester Nimitz lett a Csendes-óceáni Flotta élén. Vizsgálatot indítottak ellene. 1942 januárjában felelősnek találták őt a súlyos veszteségekért, rangban ellentengernaggyá visszavetették, 1942 márciusában nyugdíjazták.[4] Kimmel a vizsgálat ideje alatt és élete hátralévő részében mindig azt mondta, hogy nem kapta meg a kellő mértékű tájékoztatást, valamint bűnbakot csináltak belőle.

A lefokozott Kimmel a háborúban alig szerepelt. Kezdetben a Wake-szigetet erősítette és onnan folytatott hadműveleteket a Japán elleni háború kezdeti szakaszában. 1942-ben nyugdíjba ment, a második világháború végeztével pedig egy katonai vállalat alkalmazásában állt. Fia Manning Kimmel tengeralattjáró kapitányként harcolt a Csendes-óceánon. 1944-ben hajóját elsüllyesztették a japánok Palawan mellett és ő maga is meghalt.

1968-ban halt meg Grotonban, ahol visszavonulva töltötte nyugdíjas éveit.

Jegyzetek

  1. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b BnF-források (francia nyelven)
  3. a b Dreadnought Project
  4. a b c d e [1] Archiválva 2006. december 7-i dátummal a Wayback Machine-ben Naval Historical Center – US People – Kimmel, Husband E., Rear Admiral, USN