Ez a szócikk a romániai magyar szobrászról szól. Hasonló címmel lásd még: Hunyadi László (egyértelműsítő lap).

Hunyadi László
Horváth László felvétele
Született	1933. november 16. (91 éves) Küküllődombó
Állampolgársága	román
Foglalkozása	szobrász
Iskolái	Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem
Sablon • Wikidata • Segítség

Hunyadi László (Küküllődombó, 1933. november 16. –) romániai magyar szobrász, fémműves, iparművész. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (2005).

Marosvásárhelyen végezte a Művészeti Középiskolát, 1959-ben fejezte be szobrászati tanulmányait a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. Mesterei Bandi Dezső, Izsák Márton, Ion Irimescu, Kós András, Vetró Artúr, Szervátiusz Jenő voltak. A marosvásárhelyi Állami Bábszínház tervezője, majd ugyanitt 1961-től a Művészeti Középiskola tanára. 1978 óta szabadfoglalkozású.

Népballadáktól ihletve, az erdélyi fémművesség és ötvösművészet legjobb hagyományait folytatja fémdomborításaiban és ékszereiben. Műalkotása az új marosvásárhelyi Nemzeti Színház homlokzati kapuja; plakettet készített Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, Petőfi, Arany, Ady, Erkel Ferenc, Liszt, Bartók, Kodály, Sütő András, Eminescu emlékére.

Jelentősebb térszobrai: Barabás Miklós portrészobra Márkosfalván (1969); Ispánkúti Emlékmű Petőfi domborművű arcképével Fehéregyházán (1969); a Kulcsár Béla elgondolása szerint Kiss Leventével közösen készített agyagfalvi 1848-as emlékmű (1980). Orbán Balázs című monumentális egész alakos szobrát Székelyudvarhelyen állították fel 1995-ben.

Marosvásárhelyen él és alkot. Készít fa- és fémszobrokat, használati és díszítő jellegű iparművészeti tárgyakat, ékszereket. Legnagyobb érdeme, hogy szobraival hozzájárult a romániai magyar kisebbség történelmi, néprajzi, irodalmi, zenei és iparművészeti hagyományainak megőrzéséhez és ápolásához. Nem volt ez fájdalmaktól mentes vállalkozás, hiszen a politika által szított népharag gyakran megcsonkította vagy megsemmisítette a magyarok szobrait, köztük Hunyadi László szobrait is.^[1] A nehéz időkben a kisplasztika, az iparművészeti tárgyak készítése nyújtott vigaszt a művésznek.

• 1964 • Csíkszereda
• 1970 • Kolozsvár
• 1991 • Marosvásárhely (ötvösmunkák)
• 2002 • Kiskunfélegyháza
• 2003 • Budapest (Székely Ház) • Marosvásárhely
• 2004 • Udvard (Szlovákia)
• 2006 • Fertőszéplak • Alsóőr (Ausztria)
• 2010 • Balaton Színház, Keszthely
• 2011 • Országos Mezőgazdasági Könyvtár (Novák Józseffel), Budapest

• 1990, 1995, 1996 • Budapest
• 1993 • Keszthely • Pécs • Dombóvár • Zalaegerszeg
• 1995 • Marosvásárhelyi Tárlat, Vármegye Galéria, Budapest
• 2002 • „Felezőidő”- Romániai magyar művészet 1965–75, Ernst Múzeum, Budapest
• 2004 • Jótékonysági kiállítás, Református Kollégium, Kolozsvár
• 2005 • Üzenet Erdélyből – A Budapesti Székely Ház gyűjteményes kiállítása erdélyi alkotók munkáiból, Bicske • Vadárvácska Alkotótábor kiállítása, Képzőművészeti Galéria, Gyergyóalfalu
• 2006 • 1956-os emlékkiállítás, Bernády Ház, Marosvásárhely
• 2008 • Agyagból épülő világ, Vármegye Galéria, Budapest
• 2009 • Barabás Miklós Céh 80 éves jubileumi tárlata, Gyárfás Jenő Képtár, Sepsiszentgyörgy
• 2010 • Vadárvácska Alkotótábor kiállítása, Korunk Galéria, Kolozsvár

• 1848-as agyagfalvi Székely Nemzetgyűlés emlékmű (Agyagfalva, 1980);
• Apor Vilmos püspök mellszobra (Segesvár, 1992);
• Orbán Balázs egész alakos szobra (Székelyudvarhely, 1994);
• Márton Áron püspök mellszobra (Székelyudvarhely, 1995);
• Kemény János dombormű (Marosvécs, 1996);
• Wass Albert síremlék (Marosvécs, 1998);
• Erdélyi Helikon emlékpark 500 éves fennállás emlékműve (dombormű, Ákosfalva, 1997);
• Múzsa szobor (Hajdúhadház, 1999);
• Bernády György dombormű (Marosvásárhely, 1999);
• Haynald Lajos bíboros egész alakos szobra (Kalocsa, 1999);
• Petőfi Sándor egész alakos szobra (Marosvásárhely, 2000);
• A II. világháború áldozatainak emlékműve (Keszthely, 2001);
• Petőfi Sándor mellszobra (Kiskunfélegyháza, 2002);
• Szent Márton dombormű (Winden am See, Ausztria, 2003);
• Wass Albert dombormű (Debrecen, 2005);
• Szent István egész alakos szobra (Kiskunfélegyháza, 2005);
• Wass Albert dombormű (Budapest, 2006);
• Petőfi Sándor dombormű (Segesvár, 2006);
• Széchényi Ferenc dombormű (Fertőszéplak, 2006);
• Petőfi Sándor dombormű (Fehéregyháza, 2006);
• Móra Ferenc dombormű (Kiskunfélegyháza, 2006)
• Pongrátz Gergely dombormű, bronz, (Kiskunmajsa, 2006)
• Domokos Géza dombormű, bronz, (Csíkszereda, 2008)
• Kossuth Lajos mellszobra, (Havad, 2010)

• 1995 • Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Kolozsvári testvérek díja;
• 2005 • a Magyar Művészeti Akadémia Koller-díja;
• 2009 • Magyar Örökség díj, Marosvásárhely díszpolgára cím.

• A Barabás Miklós Céh tagja.
• A Romániai Képzőművészek Szövetsége tagja.

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0  
• Romániai magyar ki kicsoda : 1997. Nagyvárad, 1996. Hunyadi László szobrászművész szócikkét lásd 261. p. ISBN 973 97980 0 4
• Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés

• Kováts Iván: Hunyadi László műtermében. Igaz Szó 1967/8;
• Kováts Iván: A vörösréz varázsa. Utunk 1970/17.
• Murádin Jenő: Hunyadi László műtermében. Igazság 1970. márc. 20.
• Marosi Ildikó: Látogatóban Hunyadi Lászlónál. Új Élet 1970/12.
• Szekernyés László: Hol vannak az ön szobrai? Új Élet 1972/6.
• Szépréti Lilla: Egy emlékmű születése. Ajtay-Gecse Viktor felvételeivel. Új Élet 1978/24.