Hulló csillagok (La fin du jour)
1939-es francia film
Rendező	Julien Duvivier
Producer	Robert Vernay Aris Nissotti
Műfaj	filmdráma
Forgatókönyvíró	Julien Duvivier Charles Spaak
Főszerepben	Victor Francen Michel Simon Louis Jouvet
Zene	Maurice Jaubert
Operatőr	Christian Matras Armand Thirard Robert Juillard Ernest Bourreaud
Vágó	Marthe Poncin
Díszlettervező	Jacques Krauss
Gyártás
Gyártó	Régina Films
Ország	Franciaország
Nyelv	francia
Játékidő	99 perc
Forgalmazás
Bemutató	Franciaország: 1939. március 24. Magyarország: 1940. április 29.
További információk
IMDb
Sablon • Wikidata • Segítség

A Hulló csillagok (La fin du jour) 1939-ben bemutatott fekete–fehér francia játékfilm Julien Duvivier rendezésében.

Magyarországon 1940. április 29-én mutatták be.

A Hulló csillagok (a francia cím fordítása: A nap vége) keserű film az öregedésről. Központi alakjai a megöregedni nem akaró két idős színész. Az öregségében is hiú hősszerelmest Louis Jouvet, az élete végén is örök gyermek színészt Michel Simon alakítja.

A nyugdíjas színészek otthonában nagy esemény az öreg hősszerelmes, Raphaël Saint-Clair érkezése. Régi fogásaival elkápráztatja a kis szolgálóleányt, Jeanette-et, aki rögtön beleszeret. A nyugdíjasházban él a tehetséges Marny is, aki soha nem kapott igazi elismerést, és akinek feleségét egykor Saint-Clair elcsábította. Cabrissade is egész életét színházban töltötte, de soha nem léphetett fel: ő volt a beugró, betegség esetén a nagy színészek helyettesítője, ám azok soha nem voltak betegek. Ez Cabrissade legnagyobb fájdalma.

Saint-Clair hirtelen gazdag lesz: egy volt szerelme végrendeletileg ráhagyta a valamikor tőle kapott százezer frankos gyűrűt. Az idős színész Monte Carlóba utazik és eljátssza a gyűrű árát. Az otthonban elméje lassan elborul, rábírja Jeanettet, hogy legyen öngyilkos miatta. Marny-nak sikerül megakadályoznia az öngyilkosságot, de már nem tudja megtorolni régi sérelmét, mert Saint-Clairen kitört az őrület. Cabrissade életének vágya végre teljesül: közönség előtt játszhat. Fellépése előtt azonban magánéletének nagy baja miatt a színpadon dadogni kezd, belesül szerepébe. Összeomlik, nincs miért tovább élnie. Temetésén szomorúan búcsúztatják idős pályatársai.

„Valami tompa, szinte kibírhatatlan csömör jellemzi ezt a nem egy részletében kitűnő alkotást…”^[1]

A Velencei biennálén is nagy sikert aratott, Mussolini-díjat nyert film.

• Louis Jouvet – Raphaël Saint-Clair
• Michel Simon – Cabrissade
• Madeleine Ozeray – Jeannette
• Sylvie – Madame Tusini
• Gabrielle Dorziat – Madame Chabert
• Victor Francen – Gilles Marny, színész

• (1940. május 4.) Hulló csillagok (PDF). Magyar Film 2. évf. (18. szám), 8. o. (Hozzáférés: 2013. augusztus 20.) 
• Hulló csillagok az Internet Movie Database oldalon (angolul)