Hu Csin-tao(Hu Jintao)Csiangszu(Jiangsu) tartományban született, szegény családban, bár apjának tea-kiskereskedése volt. Anyját hétéves korában elvesztette, ezután nagynénje nevelte. Apját a kulturális forradalomban meghurcolták, ami nagy hatást gyakorolt politikai nézeteinek alakulására.[2]
A pekingiCsinghua(Qinghua) Egyetemen tanult, itt lépett be a KKP-ba 1964-ben. Ugyanebben az évben el is végezte az egyetemet hidraulikus mérnöki szakon. Az egyetemen ismerkedett meg későbbi feleségével is; egy fiuk és egy lányuk született.
Munkájára 1974-ben felfigyelt Szung Ping(Song Ping), a KKP tartományi bizottságának első titkára, tartományi kormányzó, aki politikai mentora lett. Ven Csia-pao(Wen Jiabao) – jelenlegi miniszterelnök – szintén Szung Ping(Song Ping) felfedezettje volt és ugyancsak ekkor vált politikailag ismertté. Hu 1981-ben a pekingi központi pártfőiskolán tanult Teng Hsziao-ping(Deng Xiaoping) lányával és Hu Jao-pang(Hu Yaobang) fiával együtt.
1982-ben Hu Csin-tao(Hu Jintao) a Kommunista Ifjúsági Szövetség Kanszu(Gansu) tartományi titkára lett, de még abban az évben Pekingbe hívták, ahol a KISZ KB titkárságára került, amelynek két évvel később első titkára lett.
1985-ben Kujcsou(Guizhou) tartomány párttitkára és kormányzója lett. A Csiang Cö-min(Jiang Zemin) köré tömörült úgynevezett sanghaj(shanghai-)i klikkel szemben Hu Csin-tao(Hu Jintao) karrierjének nagy részét Kína szegény hátországában, a belső tartományokban töltötte, ezért is volt sokkal kevésbé ismert a nyugati elemzők számára, mint a partvidéki vezetők.
1987-ben sikeresen kezelte a tartományi diákmegmozdulásokat, amelyekhez hasonlóak Pekingben ebben az évben Hu Jao-pang(Hu Yaobang) kényszerű lemondásához vezettek.
1988-ban a politikailag nyugtalan Tibeti Autonóm Terület párttitkára lett. 1989-ben a kemény kéz politikájának és bizonyos liberális kulturális engedményeknek a kombinációjával letörte a helyi politikai ellenállást.
A KKP 1992-es 14. kongresszusa előtt a párt legfelső vezetői, köztük Teng Hsziao-ping(Deng Xiaoping) és Csen Jün(Chen Yun), jelölteket kerestek a Politikai Bizottság Állandó Bizottságába, hogy biztosítsák az átmenetet a második és a harmadik vezetői generáció között. Hu Csin-tao(Hu Jintao) ekkor, röviddel 50. születésnapja előtt, a legfiatalabb tagként került be ebbe a legfelső politikai vezető testületbe, mint reménybeli későbbi vezető, Csiang Cö-min(Jiang Zemin) várható utódja a negyedik generáció élén.
1993-ban Hu a KKP KB Titkárságának vezetője lett, mint a Központi Bizottság napi munkájának irányítója. Ugyancsak feladatául kapta az ideológiai munka irányítását.
1998-ban Hu az államfő helyettese lett, és Csiang(Jiang) egyre inkább bevonta a nemzetközi ügyekbe is. Ebben a minőségében ő kezelte a belgrádi kínai nagykövetség 1999-es amerikai bombázása miatti konfliktust.
A tényleges hatalomátadásra, és Hu Csin-tao(Hu Jintao) első számú kínai vezetővé válására fokozatosan került sor. Először a KKP élére került, és Csiang(Jiang) – hasonlóan Teng(Deng) korábbi gyakorlatához – egy darabig még megtartotta a Központi Katonai Bizottság elnöki posztját.
A legfelső kínai politikai vezető posztjára kerülve Hu és miniszterelnöke, Ven Csia-pao(Wen Jiabao), programjukban meghirdették a „harmonikus társadalom” kialakításának célját. Törekedtek – kevés sikerrel – mérsékelni a túlságosan gyors, súlyos társadalmi, környezeti problémákat okozó gazdasági fejlődést.
Hu alapjában véve ragaszkodott a gazdaság szoros állami ellenőrzéséhez és a politikai reformok terén is meglehetősen konzervatívnak, „fontolva haladónak” bizonyult. Irányítása alatt Kína nemzetközi gazdasági, politikai és katonai súlya rohamosan tovább növekedett.
2004-től a Központi Katonai Bizottság elnöke is volt.
Pozícióit – tervezett ütemterv szerint – 2012-ben és 2013-ban adta át utódának, Hszi Csin-ping(Xi Jinping)nek.
Hu Csin-tao már nyugdíjas, de a Kínai Kommunista párt 2022 októberi kongresszusán részt vett, közvetlenül a jelenlegi elnök mellett ült a díszemelvényen az utolsó napig, amikor pártfunkcionáriusok kivezették az ülésteremből.[3]
