Horváth Gyuláné Agócsy Erika (Pécs, 1934. július 27. – Pécs, 2018. május 25.) magyar zenepedagógus, szolfézstanár. Édesapja, Agócsy László munkásságát folytatva részt vett a Kodály-koncepció külföldi terjesztésében. Fontos szerepet játszott a zeneóvoda tanítási módszereinek kidolgozásában, azok gyakorlati bevezetésében.

Agócsy László zenepedagógus, karnagy^[3] és Szigriszt Mária Valéria egyetlen gyermekeként született. Édesapja kisgyermekkorától tanította zenére. 1940-48-ig végezte az általános- és a zeneiskolát Pécsett, Tagja volt annak az előképzős zeneiskolai csoportnak, amely Kodály Zoltán személyes irányítása és édesapja, Agócsy László vezetése alatt Magyarországon először mutatta be a gyakorlatban a Kodály-koncepció egyes elemeit.^[4] 1948 és 1952 között a pécsi Zenetanárképző zongora, szolfézs és általános iskolai énektanár szakjait végezte el.

1952-70-ig a pécsi Állami Zeneiskola szolfézstanára, később tanszékvezető tanára lett. 1955. június 25-én ment férjhez Horváth Gyula hegedűművész, karmesterhez. Házasságkötésükhöz Kodály Zoltán és Bárdos Lajos táviratban gratulált. 1970 és 1980 között a soproni Állami Zeneiskola szolfézs- és tanszékvezető tanára volt, ekkoriban kezdte el a szakfelügyelői munkát, és folytatta a zeneóvodai módszertan kidolgozását, amit még Pécsett kezdett el. 1980-tól 1987-ig a budapesti Weiner Leó Állami Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola vezető szolfézstanára volt. 1987-től 2018 májusában bekövetkezett haláláig is aktív társadalmi életet élt. Kezdeményezésére született meg a 2017. január 20. és 2018. január 31. között a Pécsi Tudásközpontban rendezett kiállítás, ahol az ő és családja munkásságát foglalták össze.^[5]

Nevéhez fűződik a zeneóvoda tanítási módszerének kidolgozása Kodály elveit követve. A módszertan legfontosabb elemének a hallásfejlesztést választotta. Heti két alkalommal, 45 perces foglalkozásokat tartott, ahol főként Forrai Katalin: Ének az óvodában című alapművét használta. Fontosnak tartotta és munkássága több állomásán is sikerült megvalósítania azt az elképzelését és egyben azt a jó gyakorlatot, amely szerint a növendékek elméleti képzése az óvodától a zeneiskola 6. osztályáig egy tanár kezében volt.

A szolfézstanításban legfontosabbnak a tudás gyakorlati alkalmazását, és a hangszeres tanárokkal való együttműködést, együtt haladást tartotta. Tanítványai, többek között: Jandó Jenő zongoraművész, Ligeti András, Szokolay Orsolya, Zempléni Szabolcs (kürtművész), Neumayer Károly (trombitaművész), Vass Ágnes (Gyermánné, hegedűművész), és fia: Horváth Csaba hegedűművész voltak.

Külföldi kurzusok, előadások alkalmával Olaszországban, különösen Firenzében, Milánóban és Fermoban ismertette és mutatta be a Kodály-koncepció hazai eredményeit.

Megalapította az Ifjú Zenebarátok táborokat. 1964-ben Ifjú Zenebarátok Klub-ot hozott létre Pécsett, amelyet 1971-től a Pécs környéki, nagyobb településeken, pl. Szigetváron is létrehozott. A klubok zenei életének színvonalát jelzi, hogy Szigetváron, 1967. november 13-án fellépett, és Beethoven C-dúr zongoraversenyét játszotta a máig legnagyobbnak tartott kubai zongoraművésznő: Zenaida Elvira Gonzáles Manfugás.^[6]

Aktívan részt vett az édesapja nevét viselő, pécsi Agócsy László Zeneiskola alapításában.^[7]

Horváth Gyuláné Agócsy Erika életművét Az Oktatásügy Kiváló dolgozója (1977) és az Arany Katedra Diploma (1996) díjakkal jutalmazták.

• Dr. Varga Ildikó: „És a muzsika a mi családi szakmánk dísze, becsülete”. A Szigriszt-Poldini-Agócsy-Horváth muzsikuscsaládról, és a Kodály-koncepció gyakorlati megvalósításának első, úttörő, pécsi lépéseiről, http://www.parlando.hu/2017/2017-1/Varga-Ildiko.pdf Parlando, 1. sz. (2017. jan. 24.) Hozzáférés: 2020. feb. 11.
• Agócsy Erika v. Horváth Gyuláné, WHO IS WHO MAGYARORSZÁGON, Magyarország Vezető Személyiségeinek Életrajzi Enciklodépiája, Hübners Who is Who, Who is Who, Verlag für Personenenzyklopädien AG, Schweiz, 11. kiadás, Agócs-Ahmandé, p. 34.