Horváth István és Licska Mária fia. 1905-től gimnáziumi tanárként a pancsovai (1905–1906), a gyöngyösi (1906–1908), a jászberényi (1908–1909), majd a szolnoki gimnáziumban (1909–1911) tanított. Mindeközben 1907-08-ban tanulmányúton járt Nagy-Britanniában. 1911-ben szerzett magántanári képesítést a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen, amelynek 1911 és 1919 között magántanára volt.
1912-től a nagyváradi jogakadémián mint rendes tanár adott elő 1919-ig. Ezután a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa volt. 1924-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a legújabbkori egyetemes történet címzetes nyilvános rendkívüli tanára, a Ferenc József Nevelőintézet főfelügyelője, a budapesti Mátyás Király Gimnázium, majd az Egyetemi Királyi Katolikus Gimnázium igazgatója volt.
1943-44-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) a gazdaságtörténet címzetes nyilvános rendkívüli tanára. 1928 és 1931 között szerkesztette a Háborús Felelősség c. folyóiratot. A Magyar Külügyi Társaság egyik vezetőjeként részt vett a Népszövetségi Liga nemzetközi tanácskozásain. Több tanulmánya jelent meg a magyar diplomáciatörténet tárgykörében, melyekre jellemző némi elnagyoltság és vitatható álláspont.
A Külügyi Szemle alapító szerkesztője (1920–1944), a Háborús Felelősség (1928–1931) és a South Eastern Affairs című folyóiratok szerkesztője (1931–1939) volt.[7]
Halálát szívbaj okozta. A Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra, ám sírját felszámolták. Felesége Fellegi Laura Mária volt.
A Népszövetség eddigi működése. 1920–1921 (A Magyar Külügyi Társaság kiadványai. Bp., 1922)
A magyarországi nemzetiségi kisebbségekre vonatkozó programok, törvényjavaslatok, törvények és rendeletek. 1827–1920. Összeáll. (A Magyar Külügyi Társaság kiadványai. Bp., 1922)
Emlékirat a Nemzetek Szövetségéhez az értelmi együttműködés megszervezése ügyében. Névtelenül (A Magyar Külügyi Társaság kiadványai. Bp., 1922)
Anglia és a török kérdés (Turán, 1922)
A nemzeti kérdés bibliográfiája. Összeáll. Névtelenül (Bp., 1922)
Bevezetés a Balkántörténet tanulmányozásához. 395–1920 (A Magyar Külügyi Társaság kiadványai. Bp., 1922)
Modern Afrika. Bevezetés az afrikai alakulások és az afrikai kérdés történetéhez. 1415–1920 (Külügyi Könyvtár. 4. Bp., 1922)
Modern Hungary. 1660–1920 (South Eastern Library. I. Bp., 1922)
Az értelmi együttműködés mozgalma a Nemzetek Szövetségében (A Magyar Külügyi Társaság kiadványai. Bp., 1923)
A modern Kelet. Bevezetés az ázsiai és ausztráliai alakulások történetéhez. 1498–1920 (Turáni Könyvtár. 2. Bp., 1923)
Brazília. 1822–1922 (A modern világ. 5. Bp., 1923)
A trianoni béke megalkotása. Diplomáciai történeti tanulmány (A Háború és Béke Könyvtára. 1. Bp., 1924)
A nemzetközi egyetemi kapcsolatok (Külügyi Szemle, 1925)
Anglia és a Szentszövetség (Bp., 1925)
A modern világ története. Diplomáciai és államtörténelem (Bp., 1925; 4. kiad. 1941)
Anglia és a magyar szabadságharc. 1-2. (Századok, 1926)
Az entente cordiale diplomáciája. 1830–1834. – A legújabbkor történetének újabb irodalma (Történeti Szemle, 1926)
Széchenyi első angol útja, 1815 (Budapesti Szemle, 1926)
Tankönyveink a háború alatt és után. 1914–1925. Jelentés a Carnegie-alap részére (Magyar Paedagogia, 1926)
Amerika és a magyar szabadságharc (Századok, 1927)
Le prince Metternich et lord Palmerston (Revue de Hongrie, 1927)
A magyar kormány adriai politikája. 1848–1849. Adatok Fiume, Dalmácia, és a magyar tengerészet történetéhez (A Magyar Adria Egyesület kiadványa. Bp., 1927)
A trianoni szerződés diplomáciai története (Igazságot Magyarországnak! A trianoni békeszerződés következményeinek ismertetése és bírálata. Bp., 1928; hasonmás kiad. Szekszárd, 2003)
A legújabbkor történetének újabb irodalma. 1925–1928 (Történeti Szemle, 1928)
A modern Amerika története. 1492–1920 (Szent István Könyvek. 56. Bp., 1928)
Magyar diplomácia. A magyar állam külpolitikai összeköttetései a bécsi végzésektől a kettős monarchia felbomlásáig. 1815–1918 (Bp., 1928)
Blackwell András József angol ügynök magyarországi küldetései. 1843–1848. 1-3. (Budapesti Szemle, 1928–1929)
Magyarország külpolitikai kapcsolatai. – Magyarország politikai kapcsolatai (Magyarok a kultúráért. A magyar munka eredményei az emberi művelődés terén. Bp., 1929)
Az angol–magyar érintkezések utolsó évszázada. Az újabb kutatások összefoglalása (Történeti Szemle, 1929)
A trianoni szerződés alapjai (Budapesti Szemle, 1930)
Az entente államok háborús aktakiadványai. – A háborús felelősség kérdése. Az első évtized kutatásainak eredményei. 1920–1930. – Törökország semlegessége. 1848–1849. Tanulmány a magyar szabadságharc diplomáciai történelméből (Történeti Szemle, 1930)
Magyar lehetőségek a külpolitikában. Előadás az Országos Kaszinóban (Külügyi Szemle, 1930)
Bülow herceg emlékiratai. 1-2. (Budapesti Szemle, 1931)
The Banat. A Forgotten Chapter of European History (Bp., 1931)
Ungarn und der Weltkrieg. Eine Quellenstudie (Bp., 1931)
History of Hungary (Bp., 1931)
Magyarország útja az Adriához (A tenger, 1932)
Gróf Batthyány Kázmér és emlékiratai (Budapesti Szemle, 1933)
Magyarország és az európai politika irányelvei. 1-3. (Budapesti Szemle, 1934)
Magyarország és a világháború. 1–2. füz. (Bp., 1935)
A külpolitikai nevelés kérdései (Magyar Paedagogia, 1935)
Transylvania and the History of the Roumanians (Bp., 1935)
Origins of the Crimean War (South Eastern Affairs, 1935)
Gróf Szécsen Antal londoni küldetése, 1849-ben (Budapesti Szemle, 1937)
Történetszemléletünk egysége és a történelmi Magyarország. Karácsonyi és Fraknói szellemi öröksége. – Széchenyi és Kossuth (Katholikus Szemle, 1937)
Anglo–Hungarian Connection in History (Bp., 1937)
Szent István diplomáciája. Történelmi tanulmány (Bp., 1937)
A magyar királyi Ferenc József Nevelőintézet. Tanulmány az akadémiai nevelés és oktatás történetéhez (Bp., 1937)
Magyarország és utódállamai. 1919–1937 (Budapesti Szemle, 1938)
L’Angleterre, Genève et la Hongrie. Elaboration d’un system constitutionnel. 1748–1848 (Bp.–Zurich, 1938)
The Hungarian Question. A Bibliography on Hungary and Central Europe (Bp.–Zurich, 1938)
A Milléniumtól Trianonig. 25 év Magyarország történetéből. 1896–1920 (Bp., 1938)
II. Szilveszter pápa és a magyar királyság megalapítása. Születésének ezredik évfordulója alkalmából (Külügyi Szemle, 1938)
A magyar kérdés a XX. században. I. köt. Felelősség a háborúért és a békeszerződésért. II. köt. A trianoni békeszerződés megalkotása és a revízió útja (Bp., 1939)
Essays and Papers. Relative to the History of Central Europe (Bp., 1939)
Bevezetés Magyarország diplomáciai történetébe (Bp., 1939)
Szent László király (Budapesti Szemle, 1940)
Mátyás király nyugati diplomáciája (Mátyás Király Emlékkönyv. Bp., 1940)
A nemzeti és világtörténelem értékelése (Magyar Paedagogia, 1940)
Erdély története (Bp., 1939)
Váradi freskó. Nagyvárad története (Bp., 1940; 2. kiad. 1942)
Magyar diplomácia, magyar diplomaták. A magyar külpolitika századai (Bp., 1941)
Az országgyarapítás története. 1920–1941 (A Magyar Külügyi Társaság kiadványa. Bp., 1941)
Szavójai Jenő herceg. A dunai monarchia kialakulása (Nagy idők – nagy emberek. 2. Bp., 1941)
Utolsó tanulmányok. Önéletrajzával és irodalmi munkásságával (Bp., 1941)
Magyarország és a bizánci meg a török Balkán (Láthatár, 1942)
Erdély kövei. Tanulmány az erdélyi építészet alapvonásairól (Budapesti Szemle, 1943)
Die Geschichte Siebenbürgens (Wien–Bp.–Milano–Leipzig, 1943)
Magyar történelem külföldiek számára (Bp., 1943)
Magyarország helyzete a háborús Európában (A Magyar Külügyi Társaság kiadványa. Bp., 1943)
Szent László anyja (Szent István Akadémia Értesítője, 1943)
A kétezeréves Genf. Tanulmány a magyar–genfi kapcsolatok történetéhez. – Edgár herceg (Budapesti Szemle, 1944)
Az angol–magyar kapcsolatok kezdetei (Yolland Emlékkönyv. Bp., 1944)
Die internationale Statut Siebenbürgens (Ungarn, 1944)
A politikai nevelésről (Hitel, 1944)
A Duna-medence közgazdaság és politikája, különös tekintettel Magyarországra (A Magyar Külügyi Társaság kiadványa. Bp., 1944)
A Milleniumtól Trianonig. 25 év Magyarország történetéből. 1896–1920. Hasonmás kiad (Bp., 2004)
