Holló Gáspár és Mallár Franciska fia. Kiskunfélegyházán végezte alap- és középfokú tanulmányait, majd jogra a Budapesti Tudományegyetemre járt, ahol az egyetemi olvasókör elnöke is volt. Diplomája megszerzése után szülővárosában ügyvédi irodát nyitott. Megindította a Félegyházi Hírlapot, s azt 1887-ig szerkesztette. Ez évben választották meg függetlenségi programmal képviselővé. 1889-ben külföldi tanulmányútra ment, s hosszabb ideig tartózkodott Európa különböző országaiban, hogy a helyi közigazgatást vizsgálja. 1892-ben ismét megválasztották országgyűlési képviselőnek, s ugyanekkor a közigazgatási bizottságnak is tagja lett. 1893-ban megalapította a Magyarország című politikai napilapot, főszerkesztője, s tulajdonosa volt. A függetlenségi párton belül Justh Gyula úgynevezett „bankcsoportjához” tartozott, mely Kossuth Ferenccel szemben foglalt állás a bankkérdésben, s az ő javaslata is nyomatékkal járult hozzá Kossuth Ferenc lemondásához. 1914-ben visszalépett a főszerkesztői állástól.
Felesége Iszer Sarolta volt.
Díjai, elismerései
1906. május 6-án Kiskunfélegyháza díszpolgárává avatták.
Művei
A közigazgatás rendezése a megyékben, városokban és községekben. A kormány javaslatának és a bizottság több megállapodásainak bírálatával. Budapest 1891.
Emlékezete
Budapesten és Kiskunfélegyházán utca viseli a nevét. (A kiskunfélegyházi Dr. Holló Lajos utca sok térképen tévesen útként szerepel.)
Holló Lajos bronz síremléke a Fiumei Úti Sírkertben áll, Istók János szobrászművész alkotása.
Kiskunfélegyházán tiszteletére mellszobrot lepleztek le. [1][halott link][2]