Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt.
A HSCS első logója 1912-től
Típus	gyár üzleti vállalkozás
Jogelőd	Hofherr-Schrantz cs. kir. szab. mezőgazdasági gépgyár
Alapítva	1900
Megszűnt	1948
Jogutód	Vörös Csillag Traktorgyár
Székhely	Kispest
Vezetők	Hofherr Albert vezérigazgató
Alapító	Hofherr Mátyás, Schrantz János
Iparág	mezőgazdasági gépgyártás
Tulajdonos	Hofherr Mátyás, Schrantz János, Hofherr Albert
Forma	Részvénytársaság
Termékek	Lokomobilok, cséplőgépek, traktorok, kazánok
Alkalmazottak száma	több, mint 1600 fő (1914)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Hofherr és Schrantz Gépgyárat Hofherr Mátyás és Schrantz János alapította 1900-ban Kispesten. Később részvénytársaságként működött. Hofherr Albert 1912-ben felvásárolta a Clayton-Shuttleworth Gépgyár telephelyeit, márkanevét, raktárait. Ettől kezdve Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. nevet vette fel. A gyár államosítása után jött létre a Vörös Csillag Traktorgyár.

A magyar mezőgazdasági gépgyártás egyik megalapítója és világhírűvé vált fejlesztője Hofherr Mátyás a dél-németországi Moosbeurenben (ma Oberstadion része), született gazdálkodó családban. A fiatal fiú a gépek szeretete okán kitanulta a lakatos mesterséget, majd vándorlegényként Angliába, Svájcba és végül Bécsbe jutott. Itt 1853-ban művezető lett egy mezőgazdasági gépgyárban, ahol több konstrukciójára is felfigyeltek. Néhány évnyi odesszai munka után az angol Clayton-Shuttleworth Co. bécsi gyárának vezetője lett. Itt is több sikeres gépet (nagy teljesítményű kukoricamorzsoló) szerkesztett, majd 1869-ben „M.Hofherr” néven Bécsben önálló gyárat alapított, ahol aratógépeket kezdett gyártani. Ennek sikere nyomán többek között kaszálógépek, cséplőgépek, vetőgépek gyártását is megkezdte. A cég által gyártott gépek forgalmazását kezdetben a Clayton cég végezte.

1881-ben Schrantz János, aki eddig csendes társ volt, belépett a cég vezetésébe, a cég neve „Hofherr-Schrantz cs. kir. szab. mezőgazdasági gépgyár” lett. A gyár termékei népszerűek lettek nemcsak Ausztriában, hanem Magyarországon, Lembergben, Bukarestben Odesszában és Harkovban is. 1883-ban létesült új műhelyében már gőzlokomobilok és gőzcséplőgépek is készültek.

A hazai piacról a versenytársakat (elsősorban Clayton céget) kiváló termékeivel kiszorította és magyarországi telephelyet is létesítettek, majd a bécsi gyárat be is zárták, mert nem volt a terület továbbfejleszthető. A gyár végleges helyét Kispesten találták meg, ahová a bécsi személyzet egy részét is áttelepítették 1900-ban. Az építést Hofherr Rudolf a bécsi gyár vezető gépészmérnöke irányította. A gyár neve „Hofherr és Schrantz Gépgyár” lett. Hofherr Mátyás fokozatosan átadta a vezetést fiának, Albertnek.

A Clayton cég felismerte, hogy a Hofherr gyárral a kelet-európai piacon nem bírja a versenyt és így felszámolták cégeiket, eladták raktáraikat és műhelyeiket a Hofherr-Schrantz cégnek és hozzájárultak nevük felhasználásához. Így változott a cég neve 1912-ben „Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt.”, rövidítve „HSCS”-re.^[2]

1938-ban belépett a céghez Rázsó Imre gépészmérnök, főmérnök, későbbi MTA tag.

A két világháború között a cég bevezette az egyhengeres izzófejes nyersolajmotorral hajtott HSCS izzófejes traktorok gyártását, amely újabb világsiker lett.^[3]

A szovjet Vörös Hadsereg 1945. január 12-én rendezte be tankjavító üzemét a gyár helyiségeiben.

Erdős Jenő a gyár vezérigazgatója 1944. március 22-től a Gestapo fogságában volt, majd internálták és végül 1945. január 17-én a szovjet csapatok szabadították ki.^[4] 1945. január 21-én Erdőst igazgatóvá nevezték ki. A gyárat 1948-ban államosították, Hofherr Schrantz Traktorgyár N.V.K.F. (Nemzeti Vállalat Korlátolt Felelősséggel) néven nemzeti vállalattá alakították. A vállalat élére a később iparügyi miniszterré kinevezett Zsofinyecz Mihály került, aki 1948 és 1949 között a gyár munkásigazgatója, majd vezérigazgatója volt.^[5] A vállalat elnevezése előbb Hofherr Schrantz Traktorgyárra, majd pedig 1951. november 21-től Vörös Csillag Traktorgyárra változott.

1946-1951 között Korbuly János^[6] a gyár főmérnöke, később tanácsadója. A D4K traktor kifejlesztéséért 1963-ban Rhorer Emil főkonstruktőrrel Kossuth-díjat kapott.^[7] 1956-tól a gyár műszaki fejlesztésében meghatározó szerepet töltött be.

• 
  Hofherr Mátyás
• 
  Hofherr Albert
• 
  Hofherr Gyár részvénye
• 
  Hofherr és Schrantz reklám
• 
  Munkások a Hofherr és Schrantz Gépgyárban
• 
  Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Gépgyári Művek Rt.^[8]
• 
  HSCS traktor
• 
  HSCS pesti gépraktára
• 
  HSCS részvény
• 
  Hofherr gyártmányú cséplőgép és tüzesgép 1910-ben

• HSCS traktorok a fejlesztés tükrében (1923-1948)
• Hoffer GS-35 traktor indítása (video)
• Magyar mezőgéparchívum Archiválva 2014. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Harta portál^{[halott link]}
• Budapest ostroma 1944-45 (Hofherr-Schrantz gépgyár)
• Tündérkert
• Magyar Múzeumok

• Fortepan
• Magazinlapok
• Budapest lexikon L–Z.
• Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth. Magyar Gépgyári Művek Rt. Repertórium, 1-2.; összeáll. Szilágyi Gábor, közrem. Török Mária; Művelődésügyi Minisztérium–LOK, Budapest, 1965 (Levéltári leltárak)

• Vörös Csillag Traktorgyár
• Budapesti gyárak listája