Hodinka Antal
Született	1864. január 13. Ladomér
Elhunyt	1946. július 15. (82 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	ruszin
Foglalkozása	történész, egyetemi tanár
Iskolái	Ungvári Katolikus Gimnázium (–1882)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (24-1-47)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Hodinka Antal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.^[2]) a magyarországi ruszinok világhírű kutatója, történész, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Hodinka Antal 1864. január 12-én született görögkatolikus papi családban (apja: Hodinka Román 1836–1913), a Zemplén vármegyei Ladomér községben. Az ungvári Királyi Katolikus Gimnáziumban 1882-ben érettségizett,^[2] utána Ungváron és Budapesten folytatta teológiai tanulmányait.

1888 őszétől az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd Bécsben az Osztrák Történeti Intézetnél ösztöndíjas volt.^[2] 1891-ben a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karán doktorátust szerzett szláv filológiából,^[2] magyar történetből és oklevéltanból, majd 1896-ban teológiai diplomát. 1892–1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros volt.

1891–92-ben, Thallóczy Lajos történész beosztottjaként a bécsi közös osztrák-magyar Pénzügyminisztérium levéltárában dolgozott, majd az 1892–1906 közötti időszakban Ferenc József császári és királyi hitbizományi magánkönyvtárának egyetlen magyarországi könyvtárosa volt. 1905-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán magántanári képesítést nyert a magyar és szláv történeti érintkezések tárgyköréből. 1906-tól a Pozsonyi Jogakadémia, 1916-tól pedig ugyanott, az Erzsébet Tudományegyetem professzora volt.

1920-ban, egyetemével együtt, elhagyta Pozsonyt és átmenetileg Budapesten, majd 1923-tól Pécsett dolgozott, ahol az 1926/27-es tanévben a Bölcsészkar dékánja, az 1932–33-as tanévben, az ott újraélesztett Erzsébet Tudományegyetem rektorává választották.^[2]

1934-ben Budapestre költözött nyugdíjasként, itt folytatta tudományos munkáját. 1941–43-ban tudományos akadémiai funkciót is betöltő Kárpátaljai Tudományos Társaság első elnöke lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1910-ben levelező, 1933-ban rendes tagjává választotta.

1946. július 15-én hunyt el Budapesten.

Tudományos munkássága három nagyobb témakörre osztható:

1. a szláv-magyar kapcsolatok története
2. Pécs város története
3. a kárpátaljai ruszinok egyházi és világi története

• A rutének
• Cseh források
• A szerb fejedelemség viszonya Magyarországhoz (Bp., 1889)
• A szerb történet forrásai és az első kora (1891)
• Szláv források (1898)
• Tanulmányok a bosnyák-djakovári püspökség történetéből (1898)
• A horváth véghelyek oklevéltára, 1490-1527 (Thallóczy Lajossal, 1903)
• A munkácsi görög-katholikus püspökség története (Bp. 1909)
• Egyházunk küzdelme a bosznia bogomil eretnekekkel (191?)
• A munkácsi görög-katholikus püspökség története (Bp. 1909)
• A Munkácsi gör. szert. püspökség okmánytára (1911–)
• A tokaji görög kereskedőtársulat kiváltságának az ügye 1725-1772 (1912)
• Kálmán királyunk 1099-iki perenysli csatája (1914)
• "Gens fidelissima". Ungvár, 1915. Online
• Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai (1916)
• A római levéltárak és könyvtárak ismertetése (1917–)
• Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár város történetéhez (1917)
• A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és multjuk (Bp.1923)
• A muszka könyvárusok hazánkban (gróf Klobelsberg-Emlékkönyv)
• A magyarországi rutén letelepülések története (megbízás az MTA II. oszt. által hirdetett nyílt pályázaton)
• Négy egykorú jelentés az 1704-i pécsi rácz dúlásról (1932)
• A töröktől visszafoglalt Pécs első fele (1934)
• Ami a karlócai békekötésből kimaradt és következményei (Pécs 1935)
• II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a "gens fidelissima" (1937)
• Szent István emlékezete és királyságának eszméje a szlávoknál (Bp. 1938)
• Adalékok Pécs város történetéhez 1686–1701-ig (1943)
• Ruszin-magyar igetár (1945)
• Cseh források; sajtó alá rend. Heé Veronika, előszó Udvari István; BGYTF, Nyíregyháza, 1994 (A Vasvári Pál Társaság füzetei)
• Adalékok az ungvári vár és tartománya, és Ungvár város történetéhez; Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 1999 (Clio)

• Ruszin Világ, 2008. január
• Bonkáló Sándor: A rutének (Bp. 1940)

• 75 éve hunyt el, Hodinka Antal, az Erzsébet Tudományegyetem rektora, a szláv népek történetének kutatója. (magyar nyelven). Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára. 2021.07.14.. (Hozzáférés: 2022. március 8.)

• Hodinka Antal Intézet [1]
• Hodinka Antal Emlékkönyv [2]^{[halott link]}
• Hodinka Antal művei az OpenLibrary-ben [3]
• A Szeklencei Szegényember üzenete [4]
• Udvari István: Hodinka Antal (1864–1946) munkássága; Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza, 1991
• Hodinka Antal válogatott kéziratai; vál., szerk., bev. Udvari István, sajtó alá rend. János István, Udvari István, Újj Anna; Vasvári Pál Társaság, Nyíregyháza, 1992 (A Vasvári Pál Társaság füzetei)
• Dolgozatok Hodinka Antal tiszteletére; szerk. Udvari István; BGYTF, Nyíregyháza, 1993 (Studia Ukrainica et Rusinica Nyíregyháziensia)
• Soós Kálmán: Perlekedő évszázadok. Históriai mozaikok vidékünk múltjából; Intermix, Ungvár–Bp., 1995 (Kárpátaljai magyar könyvek)
• Hodinka Antal emlékkönyv. Tanulmányok Hodinka Antal tiszteletére; szerk. Udvari István; BGYTF–Szent Athanaz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza, 1993
• Hodinka Antal emlékére. Az akadémikus 150. születésnapja alkalmából, 1864–1946; szerk. Lyavinecz Mariann; Hodinka Antal Országos Ruszin Értelmiségi Egyesület–Budapest. VI. Kerület. Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat–Budapest. XI. Kerület. Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat, Bp., 2013