PROFILPELAJAR.COM

	Hoch Róbert
Született	1926. július 19.; Budapest
Elhunyt	1993. november 3. (67 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	közgazdász
Iskolái	Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem (–1950)
Kitüntetései	Akadémiai Díj (1976)
Sírhelye	Farkasréti temető (20. körönd-35. fülke)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hoch Róbert témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Hoch Róbert (Budapest, 1926. július 19. – Budapest, 1993. november 3.) magyar közgazdász; egyetemi tanár. A közgazdaság-tudományok kandidátusa (1961), doktora (1972). Felesége, Hoszpodár Viola biológus, a Budapesti Konzervgyár mikrobiológusa volt.

Életpályája

Szülei: Hoch Tibor és Kaufmann Vilma. 1944-ben kereskedelmi érettségit tett. 1944–1945 között munkaszolgálatos volt a második világháborúban.

1945–1946 között fuvarosként dolgozott. 1946–1948 között a Kollektíva Szövetkezet és a Kelet-európai Kereskedelmi Rt. munkatársa volt. 1948–1950 között a Kelimpex Külkereskedelmi Vállalat könyvelőjeként tevékenykedett. 1950-ben diplomázott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Általános Szakán; közgazdász diplomát szerzett.

1950–1952 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, illetve a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Politikai Gazdaságtan Tanszék tanársegéde, 1952–1955 között egyetemi adjunktusa volt. 1955–1961 között a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos munkatársa, 1961–1972 között tudományos főmunkatársa, 1972-től haláláig tudományos tanácsadója volt. 1980–1990 között az Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docense és az MSZMP Politikai Főiskola Politikai Gazdaságtan Tanszéke egyetemi tanára volt.

1985-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1989–1993 között a Lukács György-alapítvány kuratóriumának alelnöke volt. 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta.

Sírja a Farkasréti temetőben található.

Művei

A kereslet szerkezete és a jövedelemalakulás (Budapest, 1960)
A kereslet-rugalmasság számításának problémáiról (Textilipari Tervgazdaság, 1961)
Az indifferencia felületekről szóló tanítás elméleti alapjainak bírálata (MTA Közgazdaság- tudományi Intézete Évkönyve. Budapest, 1962)
Az áruforgalom köre a szocializmus és a kommunizmus építésének időszakában (Kereskedelmi Szemle, 1962)
Fogyasztói árak a szocializmusban (Szabadi Gyulánéval, Budapest, 1963)
Ár és minőség (Kereskedelmi Szemle, 1964)
A lakosság áruellátása a szocializmusban (Budapest, 1964)
A viszonylagos homogén jószághalmazok volumenének mérése (Közgazdasági Szemle, 1964)
Piaci egyensúly és az árszínvonal alakulása a szocializmusban (Közgazdasági Szemle, 1965)
Az élelmiszerek fogyasztói árképzésének kritikai elemzése (Budapest, 1966)
A ráfordításarányos fogyasztói árrendszerről (Közgazdasági Szemle, 1967)
Piac és vállalati árpolitika (szerkesztő, Budapest, 1968)
Effect of Changes in the Consumption Pattern on the Growth of Total Consumption (Acta Oeconomica, 1969)
A jövedelemszínvonal- és eloszlás politikájának aktuális elvi kérdései (Társadalmi Szemle, 1970)
A jövedelem források szerinti tervezésének problémái (Gazdaság- és Jogtudomány, 1971)
A reálfolyamatok és a piaci folyamatok (Gazdaság, 1971)
Fogyasztás és ár. Monográfia és doktori értek. is. (Budapest, 1972; angol nyelvű átdolgozott, bővített kiadás. Alphen aan der Rijn–Budapest, 1979)
A politikai gazdaságtan kisszótára (Budapest, 1981)
Fogyasztás és jövedelem. Tervezés, elemzés, módszerek (Kovács Ilonával, Ördög Miklóssal, Budapest, 1982)
Lét és tudat az életszínvonal-politikában (Életszínvonal és közhangulat. Budapest, 1984)
A gazdaság nyitottságáról. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1986. ápr. 30.; megjelent: Értekezések, emlékezések. Budapest, 1987)
Belső piac, minőségi nyitás. Egy élénkítő gazdaságpolitika körvonalai (Radnóti Évával, Budapest, 1989)
A reform kudarca. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1991. máj. 29.; megjelent: Közgazdasági Szemle, 1991)
Changing Formation and Privatisation (Acta Oeconomica, 1993)

Díjai

Munka Érdemrend ezüst fokozata
Akadémiai Díj (1976)

Jegyzetek

↑ ^a ^b PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html

Források

További információk

Sipos Aladár: Hoch Róbert (Közgazdasági Szemle, 1993)
Sipos Aladár: Róbert Hoch (Acta Oeconomica, 1993)
Falusné Szikra Katalin: Hoch Róbert (Magyar Tudomány, 1994)
Csató Katalin: Hoch Róbert (Közgazdasági Szemle, 1996)
Akadémiai kislexikon. Főszerkesztő: Beck Mihály, Peschka Vilmos. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989-1990
Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeállította és szerkesztette: Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984
Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990
Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. ISBN 963-9257-00-1
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003
Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X
Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
Új magyar lexikon VIII.: Kiegészítő kötet (A–Z, 1962–1980). Szerk. Maros Istvánné, Zsilinszky Sándor. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-3852-0 ISBN 963052803 7 sorozat ISBN 963 05 2810 X kiegészítő kötet