| hidrogén-tellurid
|
![]()
A hidrogén-tellurid szerkezeti képlete |
A hidrogén-tellurid kalottamodellje
|
| IUPAC-név |
hidrogén-tellurid
|
| Más nevek |
tellán
tellúr-hidrid
|
| Kémiai azonosítók
|
| CAS-szám |
7783-09-7
|
| PubChem |
21765
|
| Kémiai és fizikai tulajdonságok
|
| Kémiai képlet |
H2Te
|
| Moláris tömeg |
129.6158 g mol−1
|
| Megjelenés |
színtelen gáz
|
| Sűrűség |
3,310 g/cm³, gáz
2,57 g/cm³ (−20 °C, folyadék)
|
| Olvadáspont |
−49 °C (224 K) ( [1]
|
| Forráspont |
−2,2 °C (271,8 K)(−2 °C felett instabil)
|
| Oldhatóság (vízben) |
0,70 g/100 mL
|
| Savasság (pKa) |
2,6
|
| Kristályszerkezet
|
| Molekulaforma |
V alakú
|
| Termokémia
|
Std. képződési
entalpia ΔfHo298 |
0,7684 kJ/g
|
| Veszélyek
|
| Főbb veszélyek |
mérgező
|
| Rokon vegyületek
|
| Azonos kation |
H2O
H2S
H2Se
H2Po
|
| Azonos anion |
Na2Te
Ag2Te
|
| Rokon vegyületek |
tellúrsav
tellúrossav
|
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
|
A hidrogén-tellurid szervetlen vegyület, képlete H2Te. A legegyszerűbb tellúr-hidrid. Ritka vegyület, mert gyorsan bomlik, de alacsony koncentrációban elég hosszú ideig létezhet, hogy ki lehessen mutatni. A szaga olyan mint a rothadó fokhagymáé. Bomlása során tellúr és hidrogén keletkezik. Kémiai tulajdonságaiban, savasságában, szerkezetében a hidrogén-szelenidre hasonlít. A H−Te−H kötésszög körülbelül 90 fokos.
Szintézise
A Te2− anion különböző sóinak, például Al2Te3 és Na2Te savanyításával állítható elő.[2] Na2Te tellúr és nátrium vízmentes ammóniában történő reagáltatásával készíthető. A savanyítás során köztitermékként stabil HTe− anion keletkezik. A tellúr nátrium-borohidrides redukciója során nátrium-hidrogén-tellurid (NaHTe) keletkezik.[2]
A tellúr hidridjeit rendszerint elektropozitív fémek telluridjainak hidrolízisével állítják elő.[3] Jellemző reakció az alumínium-tellurid hidrolízise:
- Al2Te3 + 6 H2O → 2 Al(OH)3 + 3 H2Te
A magnézium- és alkálifém-telluridok is hidrolizálnak. Ezekben az eljárásokban többnyire savat használnak, mivel a H2Te meglehetősen savas. Elektrolitikus eljárásokat is kidolgoztak.[4]
Tulajdonságai
Endoterm vegyület, levegőn instabil, könnyen oxidálódik, ennek eredményeként víz és elemi tellúr keletkezik.[5]
- 2 H2Te + O2 → 2 H2O + 2 Te
Majdnem olyan erős sav (Ka = 2,3·10−3) mint a foszforsav (Ka = 8,1·10−3).[5] Számos fémmel telluridok képződése közben reagál.[6]
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Hydrogen telluride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- ↑ CRC Handbook of Chemistry and Physics, 87th, Boca Raton, FL: CRC Press (2006. január 7.). ISBN 0-8493-0487-3
- ↑ a b Tellurium in organic synthesis, 2nd, Best synthetic methods, Academic Press, 6. o. (2007). ISBN 0-08-045310-4
- ↑ Shriver, Atkins. Inorganic Chemistry, Fifth Edition. W. H. Freeman and Company, New York, 2010; pp 407.
- ↑ F. Fehér, "Hydrogen Telluride" in Handbook of Preparative Inorganic Chemistry, 2nd Ed. Edited by G. Brauer, Academic Press, 1963, NY. Vol. 1. pp. 438.
- ↑ a b Egon Wiberg.szerk.: Nils Wiberg: Inorganic chemistry. Academic Press, 589. o. (2001). ISBN 0-12-352651-5
- ↑ Henry Enfield Roscoe. A treatise on chemistry. Appleton, 367–368. o. (1878)
