Heves és Külső-Szolnok vármegye főispánjainak listája

A területileg kicsi Külső-Szolnok vármegye a töröktől részben megszállt, vagy fenyegetett országrészben 1569-ben (1569. évi 52. törvénycikk) egyesült Heves megyével, s ettől kezdve igazgatásilag Heves és Külső-Szolnok vármegyeként funkcionált a két „törvényesen egyesült vármegye”.

A kettős megyébe azonban beékelődött a Nagykunság és a Jászság. Utóbbiakat az 1870. évi 42. tc. megszületése után hosszú tárgyalások eredményeként igazgatási és területi szempontból több lépcsőben rendezték. A területszabályozást lezáró 1876. évi 33. törvénycikket Heves és Külső-Szolnok vármegye július 17-i közgyűlésén hirdették ki s ez volt egyúttal a kettős törvényhatóság utolsó gyűlése.[1][2]

Lásd az 1569 előtti és az 1876 utáni időszak főispánjait Heves vármegye főispánjainak listája alatt!

Név Vármegyei főispáni időszaka Pozíció jellege Megjegyzés (általa betöltött egyéb főispáni pozíciók) Forrás
Radéczi István egri püspök, királyi helytartó 1572. július 29. - 1586. február 4. (haláláig) örökös főispán (comes perpetuus) [3]
Betöltetlen 1586. február 4. – 1596-ig a püspöki szék betöltetlen volt. [3]
Ungnád Kristóf, báró de Sonnegg, egri főkapitány 1573. (?) – 1580.? főkapitány-főispán
  • 1565– Varasd vármegye örökös főispánja[4]
  • 1576. március 27-én kinevezték horvát-szlavón bánná[4]
  • Egyben Borsod vármegye főispánja[5]
 [3]
Kollonich János Bertalan egri főkapitány 1581. (?) – 1586. (?) főkapitány-főispán
  • Egyben Borsod vármegye főispánja[5]
 [3]
Betöltetlen 1587 (?) – 1588. augusztus 27. [3]
Rákóczi Zsigmond, báró felsővadászi, egri főkapitány 1588. augusztus 28. – 1591. (augusztus 31. (?) főkapitány-főispán
  • Egyben Borsod vármegye főispánja[5]
 [3]
Prépostváry Bálint egri főkapitány 1591. szeptember 1. – (?) főkapitány-főispán
  • Egyben Borsod vármegye főispánja[5]
 [3]
Rákóczi Zsigmond, báró felsővadászi, egri főkapitány 1592. (?) – 1595. (?) főkapitány-főispán
  • Egyben Borsod vármegye főispánja[5]
 [3]
Cherődy János egri püspök 1596. június 17. – 1597. január (?) örökös főispán (comes perpetuus) [6]
Rákóczi Zsigmond, báró felsővadászi, egri főkapitány 1597. január után - 1598. (?) főkapitány-főispán [6]
Nincs adat 1599[6]
Szuhay István egri püspök, váci püspök, esztergomi érseki adminisztrátor, királyi kamarai prefektus (1596) 1600. (április 16. (?) – 1607. július 7. örökös főispán (comes perpetuus) Egri püspöki kinevezését 1598. április 16-án nyerte el Rudolf királytól, a pápai megerősítést viszont 1600. április 16-án keltezték. Talán ezért számítják örökös főispánságát is ettől az esztendőtől.

Az egri végvár eleste után a vármegyei igazgatás szempontjából a (fő)kapitányok főispáni hatásköre megszűnt, az egri püspökök automatikusan visszanyerték a Verancsics-féle szerződés (1563) előtt érvényes örökös főispánságuk személyes gyakorlásának jogát.

[7]
Betöltetlen 1607. július 8. – 1615. (?) [7]
Erdődy János, monyorókeréki, egri püspök 1616. (?) – 1624. (?) örökös főispán (comes perpetuus) [7]
Rákóczi Pál, báró felsővadászi, 1618. május 1. – 1622. (?) adminisztrátor [7]
Pyber János egri püspök, esztergomi nagyprépost, királyi tanácsos 1625. október 21. – 1633. október 20. előtt örökös főispán (comes perpetuus) [7]
Lósy Imre egri püspök 1633. október 24. – 1637. április 24. örökös főispán (comes perpetuus) [7]
Lippay György, zombori, egri püspök, királyi kancellár 1637. május 1. – 1642. november 19. örökös főispán [7]
Jakusich György, orbavai, egri püspök 1642. november 21.38 – 1647. november 21. (haláláig) örökös főispán (comes perpetuus) [7]
Kisdy Benedek egri püspök 1648. április 18. – 1660. június 22. (haláláig) örökös főispán (comes perpetuus) [7]
Pálffy Tamás, báró erdődi, egri püspök 1660. augusztus 16. – 1669. szeptember 23. örökös főispán [7]
Szegedy Ferenc egri püspök 1669. szeptember 23. – 1675. szeptember 12. örökös főispán (comes perpetuus) [7]
Bársony György, lovasberényi, egri püspök 1675. december 13. - 1678. január 11. (haláláig) örökös főispán [7]
Pálffy Ferdinánd, gróf erdődi, egri püspök 1678. február 26. – 1680. október 31. (haláláig) örökös főispán (comes perpetuus) [7]
Heves és Külső-Szolnok vármegye főispánjai (1681–)1687–1849
Fenesy György egri püspök 1686. december 16. (Beiktatása 1687. május 12-én volt.) – 1699. március 5. (haláláig) örökös főispán (comes perpetuus)
  • 1685–1686 Csanádi püspök
 [8]
Telekesy István, telekesi és perbétei, egri püspök 1699. június 22.(Beiktatása 1700. augusztus 10-én volt.) – 1715. március 3. (haláláig) örökös főispán (comes perpetuus) [8]
Csáky Imre, gróf körösszeghi és adorjáni 1710. június 1. (Beiktatása 1711. január 12-én volt.) – 1711 nyara püspöki adminisztrátor
  • 1702. december 10-től nagyváradi püspök és Bihar vármegye örökös főispánja
  • 1710. június 1-től kalocsai érsek és Bács vármegye örökös főispánja
 [8]
Erdődy Gábor, gróf monyorókeréki és monoszlói 1713. március 24. – 1715. március 3. coadjutor (A püspök mellé rendelt segéd.) [8]
Erdődy Gábor, gróf monyorókeréki és monoszlói, egri püspök 1715. március 3. - 1744. szeptember 26. (haláláig) örökös főispán (comes perpetuus) [8]
Barkóczy Ferenc, gróf szalai és tavarnai, egri püspök 1744. december 8. (Beiktatása 1745. június 30-án volt.) – 1761. május 15. örökös főispán (comes perpetuus)
  • 1756. november 23-tól Zemplén vármegye helyettes főispánja
  • 1761. május 15-től esztergomi érsek
 [9]
Eszterházy Károly, gróf galántai, egri püspök 1761. október 10. (Beiktatása 1762. június 30-án volt.) – 1785. március 18. örökös főispán (comes perpetuus) 1785. március 18-án függesztették fel II. József közigazgatási reformjának szellemében. [9]
II. József közigazgatási reformja: A pesti kerülethez tartozott Pest, Nógrád, Esztergom, Heves és Külső-Szolnok megye.
Majláth József, gróf székhelyi 1785. március 18. – 1787. január 25. főispáni adminisztrátor (administrator supremi comitis) [9]
Almásy Pál, zsadányi és törökszentmiklósi 1787. január 25. – 1790. január 28. főispáni adminisztrátor (administrator supremi comitis) [9]
Eszterházy Károly, gróf galántai, egri püspök 1790. február 12. − 1799. március 15. (haláláig) örökös főispán (comes perpetuus) [9]
Fáy Bertalan, fáji 1800. június 6. (Beiktatása augusztus 18-án volt.) — 1804. október 8. főispáni adminisztrátor (administrator supremi comitis) [9]
Fuchs Xavér Ferenc egri érsek 1804. június 1.(Beiktatása október 8-án volt.) – 1807. június 27. örökös főispán (comes perpetuus) [9]
Fischer István egri érsek 1807. július 10.(Beiktatása 1808. február 16-án volt.) – 1822. július 4. örökös főispán (comes perpetuus) [10]
Almásy József, zsadányi és törökszentmiklósi 1822. március 1.(Beiktatása július 29-én volt.) – 1826. november 17. főispáni helytartó [10]
Pyrker János László László, felsőőri, egri érsek 1826. november 17. (Beiktatása 1827. szeptember 17-én volt.) – 1847. december 2. örökös főispán [10]
Gombos Imre, dr. gombosfalvi 1837. március 31. (Beiktatása október 9-én volt.) – 1839. december ? főispáni helytartó [10]
Almásy Gedeon, zsadányi és törökszentmiklósi 1841. szeptember 16. (Beiktatása december 14-én volt.) − 1845. augusztus 15. főispáni helytartó [10]
Brezovay József 1845. augusztus 15. (Beiktatása október 6-án volt.) – 1848. április 28. főispáni helytartó [10]
1848–1849-es forradalmi időszak
Almásy Pál, ifjabb, zsadányi és törökszentmiklósi 1848. december 10. – 1848. december 26. „Törvényhatósági teljhatalmú (országos) biztos” [10]
Almásy Pál, ifjabb, zsadányi és törökszentmiklósi 1849. január 17. - 1849. június 18. országos biztos [10]
Repetzky Ferenc 1849. február 5. − 1849. május 12. országos biztos A belügyminiszter 1849. május 12-én szüntette meg a kormánybiztosságot. [10]
Puky Miklós, bizáki 1848. szeptember 20. – 1849. január 29. Honvédtoborzási (újoncállítási), szállítási és élelmezési biztos [10]
Recsky András, recski és derecskéi 1848. december 10. – ? népfelkelési biztos [11]
Németh Albert, dömötöri 1849. január 16. – ? népfelkelési biztos [11]
Pap Pál 1849. január 21. – ? népfelkelési biztos [11]
Halasy Kázmér, dévaványai 1848. december 4. – 1849. július után ? szállítási és élelmezési biztos A Honvédelmi Bizottmány rendeletét december 16-án hirdették ki a vármegyében. [11]
Csiky Sándor, csíkzsögödi 1849. január 25. − 1849. augusztus 13. (?) kormánybiztos [11]
Szirmay István, gróf szirmabessenyői, csemeki és tarkői 1849. július 25. (?) − 1849. július 29 császári kormánybiztos [11]
Blaskovich Gyula, ebeczki 1849. május 9. – 1849. augusztus ? főispán Kossuth Lajos kinevezésével. [11]
Az Egri császári és királyi megyehatóság 1849–1860
Kapy Eduárd, kapivári 1849. július 29-től polgári kerületi főbiztos, főispán (Districtual-Obergespan) (hadi biztos) [12]
Kapy Eduárd, kapivári 1849. október 29-től polgári kerületi főbiztos, főispán (Districtual-Obergespan) — (Heves és Borsod megye ideiglenes biztosa) 1849. szeptember 25-én az Egri kerület élére Haynau Ambrózy Lajos bárót nevezte ki főbiztosnak. Más irányú elfoglaltsága miatt nem tudta ezt a feladatot ellátni, így Kapy Eduárd kapott helyettesi megbízást, majd pedig kinevezést.) [12]
Kapy Eduárd, kapivári 1849. november 12-től polgári kerületi főbiztos, főispán (Districtual-Obergespan) — (Heves és Borsod megye polgári kerületi főbiztosa) [12]
Kapy Eduárd, kapivári 1850. augusztus 1. – 1850. ? polgári kerületi főbiztos, főispán (Districtual-Obergespan) — (kerületi kormányzó főispán) [12]
Majthényi László, báró kesselőkői 1849. szeptember 3. – 1850. január 8. cs. és kir. kormánybiztos, megyefőnök 1849. november 24-én benyújtotta lemondását Geringer császári biztosnak, de Kapy Eduárd kérésére utódja kinevezésig állomáshelyén maradt. [12]
Kanyó Gábor 1850. január 8. – 1850. január 24. cs. és kir. kormánybiztos, megyefőnök [12]
Kanyó Gábor 1850. január 8. – 1850. október 31. Az Egri megyefönöki kerület kerületi kormánybiztosa és megyefőnök (K. u. k. Regierungs-Kommissär und Komitats-Vorstand) „A megye három megyefőnöki kerülete saját tisztikarral bírt, az egrinek volt mégis központi szerepe, több tisztviselő külön megyei megjelöléssel csak ebben a kerületben működött.” [13]
Kanyó Gábor 1850. november 1. – 1851. március 21. megyefőnök [14]
Sütő János 1851. március 21. – 1853. július 3. megyefőnök [14]
Tibolth Károly 1853. július 3.(Hivatali helyét 1853. augusztus 16-án foglalta el.) – 1860. december 12. (?) megyefőnök [14]
Peczely Ferenc 1853. július 12.- 1856. január. 13. megyehatósági biztos [14]
Forstner Károly 1853. december 27. - 1856. június 2. megyehatósági biztos [14]
Reymond Gusztáv 1856. január 20. - 1856. március 2. megyehatósági biztos [14]
Lakner Antal 1856. március 13. - 1860. december 12. (?) megyehatósági biztos [14]
Lederer-Tratner Károly 1856. augusztus 6. - 1857. december (?) megyehatósági biztos [14]
John Albert 1858 - 1858 megyehatósági biztos [14]
Morbiczer Gyula 1858 - 1860. december 12. (?) megyehatósági biztos [14]
Heves és Külső-Szolnok vármegye 1861–1867[15]
Bartakovics Béla, kisapponyi, egri érsek 1860. december 12. (Beiktatása december 16-án volt.) – 1861. december 16. örökös főispán [16]
Földváry János, bernátfalvi és földvári 1861. december 16. - 1867. március 31. főispáni helytartó [16]
Heves és Külső-Szolnok vármegye 1867–1872 (–1876) [17]
Szapáry Gyula, gróf muraszombati, széchyszigeti és szapári 1867. március 31. (Beiktatása április 29-én volt.) – 1869. december 27. főispáni helytartó, királyi biztos [18]
Bartakovics Béla, kisapponyi egri érsek 1869. december 27. - 1871. november 30. főispán [18]
Kubinyi Rudolf, felsőkubinim nagyolaszi és deménfalvi 1871. december 18. - 1875. május 24. főispán [18]
Kubinyi Rudolf, felsőkubini, nagyolaszi és deménfalvi 1871. december 28. - 1875. május 24. főispán [19]

Jegyzetek

  1. ↑ Borovszky Samu (szerk.) Heves vármegye. Heves vármegye története. A honfoglalástól 1815-ig írta Nagy Béni dr., 1815-től Orosz Ernő VIII. A kiegyezés. 1867–1908. A vármegye kettéosztása. (Magyarország vármegyéi és városai)
  2. ↑ Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása. (Jász-Nagykun-Szolnok megyei Levéltári Füzetek 2.) Szolnok, 1975. 1–45. o.
  3. ↑ a b c d e f g h Bán Péter (szerk.) i.m. 42. o.
  4. ↑ a b Szabó János Győző: Az egri vár főkapitányainak rövid életrajza. In: Szabó János Győző (szerk.): Az egri vár híradója 17. Kiad. Eger Vára Baráti Köre Eger, 1982. 17–20. o.
  5. ↑ a b c d e Valamennyi egri főkapitány egyben Borsod vármegye főispánja is volt 1564 és 1596 között. Lásd Szabó János Győző: Észrevételek a Magyar Életrajzi Lexikon negyedik kiadásához 1121/V–VI. Századok, 1986. 5–6. szám, 1121–1128. o. [1]
  6. ↑ a b c Bán Péter (szerk.) i.m. 43. o.
  7. ↑ a b c d e f g h i j k l m Bán Péter (szerk.) i.m. 48. o.
  8. ↑ a b c d e Bán Péter (szerk.) i.m. 76. o.
  9. ↑ a b c d e f g Bán Péter (szerk.) i.m. 77. o.
  10. ↑ a b c d e f g h i j Bán Péter (szerk.) i.m. 78. o.
  11. ↑ a b c d e f g Bán Péter (szerk.) i.m. 79. o.
  12. ↑ a b c d e f Bán Péter (szerk.) i.m. 130. o.
  13. ↑ Bán Péter (szerk.) i.m. 134. o.
  14. ↑ a b c d e f g h i j Bán Péter (szerk.) i.m. 145. o.
  15. ↑ Bán Péter (szerk.) i.m. 153. o.
  16. ↑ a b Bán Péter (szerk.) i.m. 154. o.
  17. ↑ Bán Péter (szerk.) i.m. 167. o.
  18. ↑ a b c Bán Péter (szerk.) i.m. 168. o.
  19. ↑ Bán Péter (szerk.) i.m. 187. o.

Források