Lujza hessen–kasseli hercegnő (németül: Luise Wilhelmine Friederike Caroline Auguste Julie von Hessen-Kassel, dánul:Louise Wilhelmine Frederikke Caroline Auguste Julie; teljes neve magyarul Hessen-Kasseli Lujza Vilhelmina Friderika Karolina Aguszta Júlia; Kassel, 1817. szeptember 7. – Gentofte, 1898. szeptember 29.) német hercegnő és IX. Keresztély dán király feleségeként 1863-tól haláláig Dánia királynéja.
Élete
Származása
Lujza hercegnő Kasselben, a Hessen-Kasseli Tartománygrófság fővárosában született. Édesapja Hesseni Vilmos tartománygróf (1787–1867) volt, III. Frigyes, Hessen-Kassel-Rumpenheim címzetes tartománygrófjának (1747–1837) és Karolina Polixénia nassau-usingeni hercegnő (1762–1823) fia.
Édesanyja Lujza Sarolta dán királyi hercegnő (1789–1864) volt, Frigyes dán–norvég trónörökös herceg (1753–1805) és Zsófia Friderika mecklenburg-schwerini hercegnő (1758–1794) leánya, V. Frigyes dán király unokája. Szülei házasságából hat gyermek született:
Karolina (1811–1829)
Mária (1814–1895), aki 1832-ben Frigyes Ágost anhalti herceg (1799–1864) felesége lett.
Dagmar (1847–1928), 1866-tól Alekszandr Romanov cárevics, orosz trónörökös (1845–1894) felesége, 1881-től III. Sándor cár mellett Marija Fjodorovna néven Oroszország cárnéja.
Lujza hercegnőt több rokoni szál fűzte a dán Oldenburg királyi házhoz. Anyja révén VIII. Keresztély dán király (1786–1848) unokahúga, VII. Frigyes király (1808–1863) unokanővére, V. Frigyes dán király dédunokája volt. Amikor 1863-ban a gyermektelen VII. Frigyes király elhunytával az Oldenburg-ház főága megszakadt, Lujza hercegnő férfi házastársa már pusztán feleségének az Oldenburg-házból való közvetlen származása révén levezethette saját de iure uxoris trónöröklési igényét.
Keresztély herceg saját ősei is az Oldenburg királyi házból származtak, de az ő felmenői sokkal régebben ágaztak ki a család főágából. Ahhoz, hogy elismerjék a gyermektelen VII. Frigyes király örökösének, arra volt szükség, hogy saját (távoli) trónöröklési igényét egyesítse a felesége, Lujza hercegnő révén (de iure uxoris) reá szállt öröklési jogcímmel. A férj és feleség egyesített igényét elfogadva Keresztély herceget már 1853-ban kijelölték VII. Frigyes király trónjának várományosává. Frigyes király 1863. november 15-én a Glücksburg kastélyban időzve elhunyt, trónjára Lujza hercegnő férje lépett, IX. Keresztély néven.
Lujza királyné és férje, IX. Keresztély király megalapították a jelenleg (2017) is regnáló dán királyi dinasztiát, a Glücksburg-házat. Gyermekeik több jelentős európai uralkodóház tagjaival kötötték házasságot. Az első ilyen fontos esemény 1863-ban Alexandra hercegnő házassága volt a brit trónörökössel, a későbbi VII. Eduárd brit királlyal. A házasság Dániát a korabeli európai politika erőtér középpontjába állította. Többi gyermekük házassága más európai trónörökösökkel és uralkodókkal Lujza királynét és Keresztély királyt „Európa anyósává és apósává” avatták.
1898-ban bekövetkezett halála után a dán királyok hagyományos temetkezőhelyén, a Roskildei székesegyházban temették el.