A herpeszvírus a Herpesviridae családba tartozó DNS-vírusok elnevezése. A név eredete a görög herpein szó, melynek jelentése kúszó, lopakodó - ezzel fő jellemzőjét próbálták leírni. Állati és emberi megbetegedésekben egyaránt szerepet játszanak.

Ikozaéder alakúak, 162 kapszomer alkotja. DNS-ük kettős szálú, lineáris.

Tegmentum mátrix: belső mátrix (ezt veszi körül a kapszid). Kívül burok (peplon) található, melyet kisebb peplomerek alkotnak.

1. Alfaherpesvirinae
   • HSV-1 (humán herpeszvírus 1, herpes simplex virus 1)
   • HSV-2 (humán herpeszvírus 2, herpes simplex virus 2)
   • VZV (HHV-3, humán herpeszvírus 3, Varicella-zoster)
   • McHV-1 majomherpeszvírus: a főemlősök egyetlen olyan herpeszvírusa, mely embereket is képes megfertőzni.
2. Gammaherpesvirinae
   • EBV (HHV-4, humán herpeszvírus 4, Epstein-Barr vírus)
   • KSHV (HHV-8, Kaposi-szarkómához társuló herpeszvírus)
3. Betaherpesvirinae
   • HCMV (HHV-5, humán herpeszvírus 5, humán citomegalovírus)
   • HHV-6 (humán herpeszvírus 6)
   • HHV-7 (humán herpeszvírus 7)

Sejtbe jutva hosszan lappang. Jellemzően az első fertőződés még gyerekkorban van. Trópusi, illetve alacsony közegészségügyi színvonalon álló országokban a herpeszvírusok nagyon elterjedtek, a lakosság zöme hordozó.

A szervezetbe jutás után évekig lappang a ganglionokban (idegdúcokban), majd különböző hatásokra aktiválódnak (láz, stressz, hormon).

HSV-1:

• Gingiovostomatitis: gyerekeknél jelentkezik a száj nyálkahártyáján hólyagok formájában.
• Herpes labialis: ajkakon hólyagos kiütések; helyileg kezelhető.
• Keratoconjunctivitis: enyhébb, de néha mélyebb rétegeket érint.

HSV-2:

• Herpes genitalis: férfiak és nők külső nemi szervein hólyagos, fekélyes kiütések jelentkeznek, melyek fájdalmasak és kiújulhatnak.
• Terhesség esetén átjut a placentán vagy a szülőcsatornán és újszülött kori herpeszt okoz (idegrendszeri tünetek).

Csak sérült bőrön vagy nyálkahártyán jutnak be.

• Herpeszes ínygyulladás (fogorvosok)
• Herpes gladiatorum (birkózók)
• Eczema herpeticum
• Encephalitis: súlyos központi idegrendszeri manifesztáció.

Csak emberi szövetkultúrán tenyészthető, 1 szerotípusa van. A HHV-3 által okozott gyermekbetegség a bárányhimlő, mely cseppfertőzéssel terjed. Lappangási ideje 2-3 hét, majd testszerte hólyagok jelentkeznek. A bőr mélyebb rétegeit is érintheti. A vírusokat a leesett pörkök tartalmazzák. A bárányhimlőnek súlyos szövődményei lehetnek (agyvelőgyulladás és pneumonia, valamint hepatitis), ezért is volt indokolt a varicella ellenes védőoltás kötelezővé tétele. Ezt az oltást jelenleg 13 és 16 hónapos korukban kapják meg a gyermekek.

Kiállása után életre szóló immunitás marad vissza. Felnőtt korban övsömört (zoster) okoz. A varicella lappang a szervezetben, a zoster ennek a recidívája: bizonyos hatások (pl. stressz, egyéb fertőzések) következtében az idegdúcokban megbújó vírus reaktiválódik, és ekkor jelennek meg az övsömör tünetei.

A B-sejtekhez nagy az aktivitása, bennük lappang. Epithel sejtekben szaporodik.

Kórképek:

• Pfeiffer-féle mirigyláz ("csókbetegség" vagy mononucleosis infectiosa): nyállal terjed; tünetei a CMV-hez hasonlóak, májtünetek nélkül. A gyógyulás hónapokig tart.
• Burkitt-limfóma: a nyirokszervek rosszindulatú betegsége. Afrikában jellemző, főleg gyermekeknél.
• Nasopharyngeális karcinóma (orr-garatüregi rák): Kínában jellemző.
• Limfoproliferatív kórképek (ide tartoznak a fent említett Burkitt-limfóma mellett egyéb, ritka limfómák): immungyengeségben szenvedő betegeknél.

Csak emberi szövetkultúrán tenyészthető (epithelsejteken és mirigysejtekben). Jellegezetes szövettani elváltozás a CMV-vel fertőzött sejtek magjában figyelhető meg; jellegzetes alakjuk alapján ezeket a sejteket bagolyszem-sejteknek is nevezik.

A primer fertőzés után lehet tünetmentes, szubklinikus vagy klinikus.

Az általános lappangási idő 1 hónap. A citomegalovírus-fertőzés tünetei lehetnek: láz, fejfájás, torok- és izomfájás, májtünetek. Legyengült immunrendszerű (immuunszupprimált) szervezetben súlyosabb kimenetel lehetséges. Congenitalis (veleszületett) vagy perinatális esetben az újszülött fertőződik az anyától (congenitalis zárványbetegség = microcephalia, érzékszervi károsodás, icterus)

Enyhe bőrkiütéssel járó folyamat. Gyermekeknél okoz fertőzéseket (exanthema subitum vagy roseola infantum).

Majomharapás útján terjed emberre (zoonózis). Az McHV-1 majomherpeszvírust 1932-ben azonosították; azóta 50 esetet írtak le, amikor emberi megbetegedést okozott. Ebből 21 halálos fertőzés volt, és legalább 20 dokumentált esetben okozott agyvelőgyulladást. ^[1][2]

Különböző állatfajok génállományával működő vírusok léteznek. A haszon- és háziállatoknál végeztek kutatásokat, így kimutatták a következőeket:

1. lóherpesz-vírus,
2. marhaherpesz-vírus,
3. kacsaherpesz-vírus,
4. disznóherpesz-vírus,
5. macskaherpesz-vírus,
6. kutyaherpesz-vírus,
7. csirkeherpesz-vírus,
8. elefántherpesz-vírus.

• http://www.etk-online.hu/component/option,com_docman/task,doc_download/gid,307/Itemid,78/^{[halott link]}.

1. ↑ Herpes-B Fact Sheet. web.archive.org, 2008. január 6. [2008. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
2. ↑ Weigler, B. J. (1992. február 1.). „Biology of B virus in macaque and human hosts: a review”. Clinical Infectious Diseases: An Official Publication of the Infectious Diseases Society of America 14 (2), 555–567. o. DOI:10.1093/clinids/14.2.555. ISSN 1058-4838. PMID 1313312.