Hermann Strack

Hermann Strack
Született1848. május 6.[1][2]
Berlin[3]
Elhunyt1922. október 5. (74 évesen)[1][2]
Berlin[4]
Állampolgárságanémet
Foglalkozása
  • teológus
  • egyetemi oktató
A Wikimédia Commons tartalmaz Hermann Strack témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hermann Leberecht Strack (Berlin, 1848. május 6. – Berlin, 1922. október 5.) német protestáns hittudós.

Életrajza

Berlinben született, egyetemi tanulmányait szülővárosában és Lipcsében végezte 1865-től 1870-ig. Néhány év múlva Berlinbe nevezték ki tanárnak; 1873–1876 között pedig a porosz kormány anyagi támogatása mellett Szentpéterváron folytatott kutatásokat. 1877-től a berlini egyetemnél működött, mint rendkívüli teológiai tanár.

1882. augusztus 12-én jelent meg a tiszaeszlári perről szóló szakvéleménye az Evangelische Kirchen-Zeitungban.

Strack azon kevés német protestáns teológusok egyike volt, akik az első világháború után is aktívan ellenezték az antiszemitizmust.

Nevezetesebb művei

  • Prolegomena critica in Vetero Testamentum hebraicum (1873)
  • Katalog der hebräischen Bibelhandschriften in St.-Petersburg (1875, Harkowy-val együtt)
  • Prophetarum posteriorum codex Babylonicus Petropolitanus (1876)
  • A. Firkowitsch und seine Entdeckungen (1876)
  • Vollständiges Worterbuch zu Xenophons Kyropädie (uo. 1881, 2. kiadás Berlin, 1888)
  • Versöhnungstag (Berlin, 1888)
  • Götzendienst (uo., 1888
  • Sabbat (Lipcse, 1890)
  • Hebräische Grammatik (Karlsruhe, 1883, 5. kiad. Berlin, 1893)
  • Lehrbuch der neuhebräischen Sprache u. Litteratur (Siegfried K.-val együtt, 1884)
  • Herr Adolf Stöcker, christliche Liebe und Wahrhaftigkeit (uo., 1885, 2. kiad. 1886)
  • Einleitung in den Talmud (Lipcse, 1887, 2. kiad. 1894)
  • Einleitung in das alte Testament (Nördlingen, 1883, 4. kiadás München, 1895)
  • Hebr. Vokabularium für Anfänger (Berlin, 1889, 4. kiad. 1894)
  • Der Blutaberglaube in der Menschheit, Blutmorde u. Blutritus (München, 1891, 4. kiad. 1892)
  • Die Juden, dürfen sie Verbrecher von Religionswegen genannt werden? (Berlin, 1893)
  • Kurzgefasster Kommentar zu den Schriften des Alten u. Neuen Testaments (Zocklerrel együtt, Nördlingen s München, 1886 óta)
  • Porta linguarum orientalium (Berlin, 1885 óta)
  • Abriss der biblischen aramäischen Grammatik (Lipcse, 1896)

Jegyzetek

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
  3. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  4. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)

Források


Irodalom (válogatás)

  • Ralf Golling, Peter von der Osten-Sacken (Hrsg.): Hermann L. Strack und das Institutum Judaicum in Berlin. Mit einem Anhang über das Institut Kirche und Judentum. Berlin 1996.
  • Eduard Rupprecht: Das Rätsel des Fünfbuches Mose und seine falsche Lösung. Eine Reihe kritischer Einzeluntersuchungen und Zeugnisse – Ein Beitrag zur Lösung einer brennenden biblischen Zeitfrage mit eingehender Berücksichtigung der Quellenscheidung von Dr. Strack. Gütersloh 1894.
  • Christof Dahm: STRACK, Hermann Leberecht. In: Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon (BBKL). 11. kötet, Bautz, Herzberg 1996, ISBN 3-88309-064-6, Sp. 4–8.
  • Christian Wiese: Strack, Hermann Leberecht. In: Religion in Geschichte und Gegenwart (RGG). 4. kiadás, 7. kötet, Mohr-Siebeck, Tübingen 2004, Sp. 1752–1753.
Ez a német személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!