Apja Hermann Mihály kiskereskedő volt. Szegény, sokgyermekes ortodox vallású zsidó családból származott, szülei könyvnyomdásznak szánták. A szülővárosában megkezdett tanulmányait a családja költözése miatt a fővárosban folytatta. A pesti piarista gimnáziumban tanult, s 1854-ben magánúton tett érettségi vizsgát. 1854 és 1860 között között orvosi tanulmányait a pesti és a bécsi egyetemen hallgatta. 1859-ben Bécsben orvostudori oklevelet, majd egy évvel később sebész- és szülészmesteri képesítést szerzett. 1869-ben a pesti tudományegyetemen a gége- és mellbetegségek tárgykörben magántanári képesítést szerzett. 1860-61-ben a bécsi közkórház segédorvosa volt, majd visszatért Pestre, ahol a következő öt évben a Pesti Kórodában Balassa János sebész tanársegédje lett. 1866-tól a pesti, – az 1873-as városegyesítés után – budapesti izraelita kórház első orvosa volt. 1869 és 1874 között a pesti tudományegyetemen magántanárként működött.
Mellkas- és gégesebészettel foglalkozott. Magyarországon ő alkalmazta először a gyógyszerek bőr alá fecskendezésének módszerét, valamint írásaiban fontos szerepet vállalt a gégetükrözés eljárásának magyarországi meghonosításában. A kolerának különböző kuruzslásokkal, ráolvasásokkal való hatástalan „gyógyítása” miatt élete utolsó éveiben érdeklődése a kor e pusztító járványa felé fordult. Dolgozataiban határozottan fellépett az 1860-as és 1870-es évek divatos kuruzslóinak tudománytalan és súlyos, életveszélyekkel járó eljárásai ellen. Különösen nagy vihart kavart a kuruzslónő Regina Dal Cin asszony nyilvános leleplezése és megszégyenítése. Cikkekei megjelentek bécsi és budapesti szaklapokban.
Magánélete
Felesége Kohn Regina volt, Kohn Jakab lánya, akivel 1862. szeptember 14-én Pesten kötött házasságot.[5]
Főbb művei
A gégetükrészet, különös tekintettel az orvosi gyakorlatra. Monográfia. Egy fametszettel és kőre vésett táblákkal. Aranyozott gerincű félbőrkötésben. (Pest, 1866)
Zur hypodermatischen Injection. (Medizinischen Wochenschrift, 1866 és külön: Bécs, 1866)
Klinische Beiträge zur Erkenntniss und Behandlung schwerer Krankheitsfälle. (Bécs, 1868)
A gégehabarcsok és ezeknek műtéti módjairól. (Magyar orvosok és természettudósok munkálatai, 1868)
Frau Dal Cin und ihr Berichterstatter dr. v. Heinrich in Ofen. Eine kritische Besprechung. (Allgemeiner Wiener Medizinischen Zeitung, 1871 és külön: Bécs, 1871)
Die Diagnose der Cholera. Eine Studie. (Allgemeiner Wiener Medizinischen Zeitung, 1873 és külön: Bécs, 1873).
