Hendi Ilma

Hendi Ilma
Született1947. január 30.[1]
Székelyudvarhely
Elhunyt2021. november 28. (74 évesen)[2]
Genf
Állampolgárságamagyar
HázastársaHendi Péter
Foglalkozása
Sablon • Wikidata • Segítség

Hendi Ilma (Székelyudvarhely, 1947. január 30. – Genf, Svájc, 2021. november 28.) költő, író, műfordító.

Élete

1966-tól 1969-ig joghallgató volt Budapesten. 1969. március 15-én házasságot kötött Hendi Péter íróval. 1969-ben nyugatra távoztak. Svéd állampolgárként a Göteborgi Egyetemen “Fil. kand.” diplomát szerzett. 1980-tól egy évig Münchenben, majd Genfben élt. Utoljára az ENSZ WIPO-nál volt alkalmazásban. Svájcban filozófiai és lélektani tanulmányokat folytatott, néhány szemesztert az orvostudománynak is szentelt. Utazásai: Izland, Amerikai Egyesült Államok, Japán, Thaiföld, stb.

Élete legdöntőbb fordulatát az okkultista,[3] ezoterikus,[4][5] saját bevallása szerint tisztánlátó,[6][7] Rudolf Steiner-i szellemtudomány adta. Fordított németből, svédből és franciából. Hendi Ilma Svájcban, Franciaországban és Magyarországon élt.

Művei

  • Rózsa óra, versek (1985, 1990, 1993, 1996, 2003)
  • Kozmikus hő, versek (1985)
  • Cédrusok közt citadella, forgatókönyv (magyar, német, francia nyelven) (1995, 2012)
  • Út, fényes út, rigmusmozaikok (1995, 1998, 2004)
  • Szelma Lagerlöf naplója, színmű (1990, 1999, 2015)
  • Szigorú angyali gyógyír, idézetnaptár, (gondolatok az év minden napjára (2023)
Idézetgyűjtemények
  • És megmutatom teljes erőtöket (1989, 2001, 2006)
  • Mély, mély misztérium (1998)
  • Az én dicsőségem (1996)
  • Míg vándorként élünk e testben (1996)
  • Világosságul melegséget ajándékozni (1997)
  • A szót, a kékmadárként szálldosót, Idézetnapló (2015)
Műfordítások
  • Rudolf Steiner – A karma megnyilvánulásai (1991, 1996, 1999)
  • Rudolf Steiner – Meditációs könyv (1996)
  • Rudolf Steiner – A beavatás kapuja (misztériumdráma) (2005)
  • Rudolf Steiner – Léleknaptár (1995)
  • Jakob Streit – Nevelés, iskola, szülői ház és a Steiner pedagógia (1995)
  • Arman Sahihi – Óperzsa számmisztika (1995)
  • Goethe (2001)
  • Noválisz (2002)
  • Berthold Wulf – A Föld aromája és sója, versek (1996, 2022)
  • Magnóliahódolat Marie Steinernak, versek (német-magyar, 1998)
  • Szelma Lagerlöf – Mi Urunk és Szent Péter, novella (1995)
  • Christian Bobin – Egy könyvtár felhőkből – Une bibliothèque de nuage (francia-magyar, 2011)
  • Simon Heppel, O.P. – Üdv néked, szép mai nap! (2018)
  • Selma Lagerlöf – Mi Urunk és Szent Péter –Vår Herre och Sankte Per – Unser Herr und der heilige Petrus – Notre Seigneur et Saint Pierre – Our Lord and Saint Peter (magyar-svéd-német-francia-angol, 2019)
  • Lennart Dahl – Egy másik valóság – En annan verklighet (svéd-magyar, 2020)
  • Albert Steffen – Sorssaru és szellemsisak (2022)
Idegen nyelvű kötetek
  • Das Tagebuch der Selma Lagerlöf (német, francia, angol) (1998)
  • Und ich zeige euch eure volle Kraft (német idézetgyűjtemény) (1992)
  • Dem Denken zur Klarheit Wärme Schenken (német idézetgyűjtemény) (2002)
  • Et je vous montre votre pleine force (francia idézetgyűjtemény) (1993)
  • Citadell bland cederträd, Dagbok av Selma Ottilia Lovisa Lagerlöf (svéd) (1999)
  • Wsrod cedrów cytadela, Pamietnik Selmy Lagerlöf (lengyel) (2007)
  • Ed io vi mostrerò la vostra piena forza (olasz idézetgyűjtemény) (2008)
  • Och jag visar er er fulla kraft (svéd idézetgyűjtemény) (2008)
További kötetek
  • Kölcsey Ferenc – Parainesis (2002)
  • Egyperces randevúk Philippe Zeissiggal (francia, magyar, 2000, 2012)
  • Henri-Frédéric Amiel (2010)
Hangkazetták
  • Rózsa óra
  • Hódolat Hamvas Bélának;
  • Aranypohár, hódolat Áprily Lajosnak
  • Hommage Lennart Dahlnak
  • Hódolat Per Lagerquistnak
  • „Szobránál szebb volt az ember”, Szécsi Margit est
  • „Amfórák, amfórák”, Berthold Wulf est
  • Kalevala est
  • Francia költőkkel
  • Attila és Flóra
  • Ihletett randevú a svájci Philippe Zeissiggal
Elemzések, kritikák
  • Kodolányi Gyula: „Igen”
  • Gráf Lenke: „Nemzetőr”
  • Illyés Elemér: „Katolikus Szemle”
  • Petrőczi Éva: „Reformátusok lapja”
  • Jákob Streit: „Goetheanum”, „Mitteilungen”, Svájc
  • Hans L. Büchenbaher: Németország
  • Jancsó Adrienne: Hendi Ilma versei, hangkazetta (1990)

Jegyzetek

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  2. ↑ https://hommages.ch/defunts/ilma-hendi, Gyászjelentése
  3. ↑ Staudenmaier, Peter (2008. február 1.). „Race and Redemption: Racial and Ethnic Evolution in Rudolf Steiner's Anthroposophy” (angol nyelven). Nova Religio 11 (3), 4-36. o. DOI:10.1525/nr.2008.11.3.4. ISSN 1092-6690. 
  4. ↑ "Who was Rudolf Steiner and what were his revolutionary teaching ideas?" Richard Garner, Education Editor, The Independent
  5. ↑ Some of the literature regarding Steiner's work in these various fields: Goulet, P: "Les Temps Modernes?", L'Architecture D'Aujourd'hui, December 1982, pp. 8–17; Architect Rudolf Steiner Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben. at GreatBuildings.com; Rudolf Steiner International Architecture Database; Brennan, M.: Rudolf Steiner ArtNet Magazine, 18 March 1998; Blunt, R.: Waldorf Education: Theory and Practice – A Background to the Educational Thought of Rudolf Steiner. Master Thesis, Rhodes University, Grahamstown, 1995; Ogletree, E.J.: Rudolf Steiner: Unknown Educator, Elementary School Journal, 74(6): 344–352, March 1974; Nilsen, A.:A Comparison of Waldorf & Montessori Education Archiválva 2013. október 10-i dátummal a Wayback Machine-ben., University of Michigan; Rinder, L: Rudolf Steiner's Blackboard Drawings: An Aesthetic Perspective Archiválva 2005. november 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. and exhibition of Rudolf Steiner's Blackboard Drawings Archiválva 2007. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben., at Berkeley Art Museum, 11 October 1997 – 4 January 1998; Aurélie Choné, "Rudolf Steiner's Mystery Plays: Literary Transcripts of an Esoteric Gnosis and/or Esoteric Attempt at Reconciliation between Art and Science?", Aries, Volume 6, Number 1, 2006, pp. 27–58(32), Brill publishing; Christopher Schaefer, "Rudolf Steiner as a Social Thinker", Re-vision Vol 15, 1992; and Antoine Faivre, Jacob Needleman, Karen Voss; Modern Esoteric Spirituality, Crossroad Publishing, 1992.
  6. ↑ Steiner, Correspondence and Documents 1901–1925, 1988, p. 9. ISBN 0880102071
  7. ↑ Ruse, Michael. The Problem of War: Darwinism, Christianity, and Their Battle to Understand Human Conflict. Oxford University Press, 97. o. (2018. november 12.). ISBN 978-0-19-086757-7 

Források

További információk